A 300 oldalas könyv apropójául a legmagasabb tudományos elismerésre érdemesített, családjával Haifán élő orvos-biokémikus magyarországi látogatása szolgált 2005. január végén.
„Ez van” (ezt kell szeretni) – körülbelül ennyit tesz a címadó zehuze, amely mágikus fordulatként tér vissza Forgách András monumentális regénylevelének lapjain. A regény leveleit egy Anya írja távoli világba szakadt Lányának. Írja akkor is, ha nem jön válasz, s akkor is, ha sejti, hogy hiába; akkor is, amikor már késő. Küldi őket oda, ahol szíve szerint élne, ahol boldog gyermekkorát töltötte, az első világháború előtt, de ahova már nem térhet vissza soha többé.
„A legátfogóbb és alaposabb Izrael-történet, amit valaha történész írt. A politikai cionizmus létrejöttérol egészen Jichák Rabin izraeli miniszterelnök meggyilkolásáig nyomon követi az ország történetét.”
Leon Uris világhírű regénye, az EXODUS az európai zsidóság embertelen sorsának hiteles története.
…Budapestnek elég sok zsidónegyede volt kétezer éves históriája során. Volt a Várban, nem is egy helyen, volt Óbudán, később Újpesten, zsidónegyed volt a Sas, az Október 6. utca, de képződtek zömmel zsidók lakta zárványok a Ferenc-, a József-, a Terézvárosban, Lipót- és Újlipótvárosban is. A két körút közötti sáv zsidónegyed volt jobbadán. Ma már zsidónegyed nincsen Budapesten. Budapesten sincsen.
Benedek István Gábor új regénye nem történelem, nem fordítása vagy átültetése Sámuel könyvének. Az ötletekben gazdag, szellemes, minden mondatával a ma emberéhez szóló, felnőtteknek való rege az államgépezet kialakulásának históriája. Dávid könyvbeli szavaival élve: „Mindent, az államot, a hatalmat, az intézményeket most kell kitalálni és elindítani. Hiszen nulláról indulunk. Van, aki azt hiheti, ez roppantul könnyű. Én inkább úgy érzem, a feladat rettenetesen nehéz.”
A regény a harmincas évek derekán keletkezett, de a Horthy-korszak cenzúrája évekig meggátolta kiadását. Amikor 1941-ben mégis megjelenhetett, legélesebb háború- és imperializmusellenes részleteit ki kellett hagyni. A cselekmény szerint 1935-ben járunk; az ordas eszméktől megfertőzött Európából a legendás hajóorvos, 20. századi Gulliver, a technikai tökély és magas fokú szervezettség utópikus világába kerül. A hinek társadalmának kommunisztikus vonásai vannak: képességek szerinti munkavégzés, szükségletek szerinti részesedés a javakból; az állam, a jog, a politika már elsorvadt. Az érzelmek, a művészetek, a bensőséges emberi kapcsolatok hiánya némileg falanszterszerűvé teszi ezt a világot. A hinek megszabadultak test és lélek kettősségétől, tehát nincs feszültség életmód és vágyak között. A hinek előbb hidegen figyelik Gullivernek az európai „értékek” meghonosításáért folytatott küzdelmét, majd hősünket saját kérésére a behinek rezervátumába küldik. Olyan őrültek laknak itt, akik az emberi faj összes fonák és beteges vonását fokozott mértékben hordozzák. Rögeszmék, tévhitek és előítéletek szabják meg tetteiket. Gulliver borzadva keresi a kiutat ebből az önpusztító társadalomból, csak éppen azt nem veszi észre, hogy e világ törvényei lényegében teljesen azonosak a modern európai civilizációt működtető elvekkel. A Kazohinia mindenekelőtt a második világháborúba rohanó emberiség átfogó, totális, mérhetetlenül keserű szatírája. Az első kiadások olvasói a swifti ihletésen és formán kívül főként Karinthy Frigyes világképével rokonították a Szathmáriét. Ma már azok a vonások is előtűnnek, amelyek Déry Tibor G. A. úr X-ben és Karinthy Ferenc Epepe című regényére mutatnak.
Izraeli-Magyar Kapcsolatokat Fejlesztő Társulat,
Két zsidó olvas egy hirdetményt a templomka
Ki ne ismerné Herman Woukot, a neves színmûírót, több világhírû bestseller szerzõjét? Mindenki ismeri.
Lüktető írás. Filmszerű. A magyar-zsidó könyvpiac egyes számú bestsellerje. Dón Ofry könyve a hatnapos villámháború kétségkívül legeredetibb megörökítője. (Benedek Pál).
Herzl Tivadar halálának 100. évfordulója alkalmából a Sófár Egyesület elektronikus formában adja közre a politikus és író „A Zsidó-Állam” című művét.
Először 1991-ben jelent meg Budapesten Hayim Halevy Donin amerikai rabbi műve, a Zsidónak lenni („To Be a Jew”), Naftali Kraus és Mikes Katalin fordításában. Az akkor 8000 példányban megjelent könyv úttörő jellegét mi sem bizonyította jobban, mint az a tény, hogy szinte hetek alatt elfogyott, eltűnt könyvesboltokból. A könyvet olyan zsidók kapkodták el, akik gyorsan és fájdalommentesen akarták elsajátítani a zsidóság alapfogalmait. Erre a könyv nagyon is alkalmas (volt), mivel szerző- egy modern amerikai ortodox rabbi – mindent belevett. Semmit nem hallgatott el – a zsidó családi élet törvényeit sem – és mindent úgy mondott el, olyan hangnemben, olyan nyelven és olyan hozzáállással, ami társává tette az olvasót és nem éreztette vele lépten-nyomon tudatlansága nyomasztó tényét.
