A világ azt kéri Izraeltől, hogy fogja vissza magát Libanonban. De vajon elvárható-e ez a zsidó államtól? Nem vitás, a háborúskodást a másik oldal, a Hezbollah kezdte. Kérdés azonban, hogy csak azt érik-e az izraeli ellencsapások, aki felelős a háborúért? A válasz nyilvánvalóan nem.

Idén márciusban született a Legfelsőbb Bíróságon ítélet – Kristóf László volt csendőr őrmester 1959-es ítéletének felülvizsgálatáról – a „Ságvári-ügyben”. Számosan sokhelyütt azonnal vitatták a döntést – ám annak szövegét nem ismerhették, csupán a kiadott rövid közleményekre támaszkodhattak. Sokáig kellett várnunk arra, hogy az ítélet teljes szövege hozzáférhetővé váljon (a Legfelsőbb Bíróság honlapján), s így megállapíthassuk: a baj sokkal nagyobb annál, mint eddig hittük.

Két kisegítő járatot indított a Malév Damaszkuszba a menetrend szerinti járat mellett, hogy az ottragadt embereket Budapestre szállítsa. A három géppel így 400 utas érkezett Budapestre, ebből több mint 40 magyar állampolgár. Izrael egy hete indított támadást Libanon ellen, légi és tengeri blokád alá vonva az országot, ezért kellett a sürgős segítség.

Az ítélet

Újabb tiltakozó megmozdulást szervezett az ÓVÁS! Egyesület a Dob utca 27. szám alatti ház lerombolása ellen tegnap. Az egyesület közleménye szerint a régi pesti zsidónegyedben lévő, csaknem 150 éves épületet ezúttal nem a befektetők, hanem a VII. kerületi önkormányzat akarja lebontani, helyére pedig egy ötemeletes ingatlant építene.

Az Izraelből repülőn küldött afrikai elefántok szerencsésen megérkeztek a Nyíregyháza-Sóstón lévő Állatparkba, s a hosszú utazást követően kedden reggel hat óra körül vették birtokba kényelmes szállásukat – jelentette be Gajdos László igazgató, aki elmondta: az Állatpark részese az európai fajmegmentő programnak, ennek keretében érkezett korábban Szabolcs, a 8 éves afrikai elefánt Nyíregyházára.

Továbbra is a közel-keleti konfliktussal foglalkoznak legtöbbet a külföldi lapok. A The Guardian megállapítja: túl késő már bármely felet önmérsékletre felszólítani, mert egyikük sem mutat hajlandóságot erre. A lap megállapítja: a Hezbollah Haifa elleni rakétatámadásai arra utalnak, hogy nem szabad alulbecsülni a konfliktust. A Guardian hozzáteszi: összeomlás szélére került a libanoni kormány.

Függetlenül attól, hogy Izrael állítása szerint van hatása a Hezbollah libanoni állása elleni légitámadásoknak, tegnap csak Haifára, Izrael harmadik legnagyobb városára húsz lövedék hullott. Ugyanakkor a Háárec című izraeli lap – meg nem nevezett forrásokra hivatkozva – azt adta hírül, hogy már a héten véget érhet a libanoni offenzíva. A bizonytalanságra jellemző, akadnak olyan vélemények is, amelyek szerint nincs kizárva egy Libanon elleni nagyobb invázió sem.

Szaid Hasszán Naszrallah, egy kilencgyermekes síita család legidősebb fiaként 1960-ban született Budzsr Hammudban, nem messze Kelet-Bejrúttól. Miután 1975-ben kitört a polgárháború, a szegény família a felmenők „ősi fészkébe”, Basszurijehbe költözött, mely nincs messze Tirusztól, a dél-libanoni kikötővárostól. A család kapcsolatba került a Musza asz-Szadr vezette Amal mozgalommal. Naszrallah Mohamed al-Garavinak, a legnagyobb tiruszi mecset imámjának befolyása alá került.

Szaid Hasszán Naszrallah, egy kilencgyermekes síita család legidősebb fiaként 1960-ban született Budzsr Hammudban, nem messze Kelet-Bejrúttól. Miután 1975-ben kitört a polgárháború, a szegény família a felmenők „ősi fészkébe”, Basszurijehbe költözött, mely nincs messze Tirusztól, a dél-libanoni kikötővárostól. A család kapcsolatba került a Musza asz-Szadr vezette Amal mozgalommal. Naszrallah Mohamed al-Garavinak, a legnagyobb tiruszi mecset imámjának befolyása alá került.

Függetlenül attól, hogy Izrael állítása szerint van hatása a Hezbollah libanoni állása elleni légitámadásoknak, tegnap csak Haifára, Izrael harmadik legnagyobb városára húsz lövedék hullott. Ugyanakkor a Háárec című izraeli lap – meg nem nevezett forrásokra hivatkozva – azt adta hírül, hogy már a héten véget érhet a libanoni offenzíva. A bizonytalanságra jellemző, akadnak olyan vélemények is, amelyek szerint nincs kizárva egy Libanon elleni nagyobb invázió sem.

Miközben folytatódnak a libanoni területek elleni izraeli légitámadások, a Hezbollah sem hagyta abba rakétáinak kilövését. Az izraeli Cfat városban becsapódó egyik ilyen lövedék öt embert megsebesített. Rakétákat lőttek ki Hajfára, Kirjat Smonára és Naharijára is, ezekben az esetekben azonban nem volt áldozat.

Irán fitogtatja erejét

Katonai szempontból az elmúlt 24 órában inkább súlyosbodott a helyzet a Hezbollah és Izrael viszályában. A radikális síita iszlám szervezet több mint 80 rakétát lőtt ki a tegnapi nap folyamán, ismét lőtték Haifát. A lövedékek egyre délebbre csapódnak be és már Jizreél völgye néhány településébe is becsapódtak.

Közel százezer nyugati, s ezen felül több tízezer ázsiai és afrikai külföldi rekedt Bejrútban, Libanon fővárosában, miután az izraeli légierő szétbombázta a közel-kelti állam fővárosának repterét. A BBC értesülései szerint eddig legalább kétezer külföldi, többségükben dán és svéd állampolgárt menekítettek ki Libanonból, főként Szírián keresztül.

A Haifa elleni rakétatámadásokat követően katonai szakértők azt találgatják, mire lehet elegendő a libanoni síita Hezbollah hadiereje. Sokan úgy vélik, Izrael alulbecsülte a szervezet erejét. A válság kirobbanása előtt úgy vélték, a radikális síitáknak mintegy 12 ezer rakétájuk van.

Andrasev Ákos, a Malév repülési igazgatója lapunknak elmondta, Szíriában alig észlelhető, hogy szomszédainál, Libanonban és Izraelben háború dúl. A damaszkuszi repülőtér forgalma mindazonáltal gyakorlatilag megháromszorozódott. A szíriai légtérben eddig még nem lehetett látni járőröző harci gépeket – számolt be lapunknak Andrasev Ákos. A Malév repülési igazgatója még azt is hozzátette, hogy a magyar légitársaság továbbra is küld mentesítő járatokat, s mindenkit elszállít, akinek van Malév jegye.

Az ember, úgyis, mint az országgyűlés második legnagyobb frakciójának képviselője, ül a parlamentben. Az a Mécs nevű ürge beszél, 1956 jelentőségét méltatja.

Az elfelejtett csend zenéje, a túlélők érzelmi tanúságtétele, a színház, mint társadalmi metafora újrafogalmazása: művészi gyöngyszemekkel nyitotta meg kapuit Közép-Európa multikulturális fesztiválja az olaszországi Cividalle-ban.

Száz éve született Clifford Odets amerikai író, dráma és filmforgatókönyvíró. Litvániából bevándorolt zsidó családból származott. A középiskola elvégzése után színész lett, majd írni kezdett. A haladó szellemű Group Theatre csoport tagja volt, s eleinte naturalista, majd a sztanyiszlavszkiji módszert követő drámákat írt. Első sikerét „Míg Leftyre vártunk” című egyfelvonásosával aratta amely korszak egyik legharcosabb proletárdrámája. Egy ideig ő volt a legjelentősebb amerikai baloldali drámaíró.