Katonai szempontból az elmúlt 24 órában inkább súlyosbodott a helyzet a Hezbollah és Izrael viszályában. A radikális síita iszlám szervezet több mint 80 rakétát lőtt ki a tegnapi nap folyamán, ismét lőtték Haifát. A lövedékek egyre délebbre csapódnak be és már Jizreél völgye néhány településébe is becsapódtak. A Hezbollah főtitkára, Haszan Naszrallah sejk, mintegy cáfolni kívánva, hogy egy bunker mélyén rejtőzködik, megjelent a televízió képernyőjén és megfenyegette Izraelt, mert – mint mondta – „még sok, az eddigieknél is kellemetlenebb meglepetés vár rá”. Közben Kofi Annan ENSZ-főtitkár közölte: a világszervezet békefenntartókat kíván küldeni Dél-Libanonba.
Fenyegetések a másik oldalon sem hiányoznak: egy meg nem nevezett magas rangú izraeli katonatiszt kijelentette, hogy ha a Hezbollah a haifai olajfinomítókat venné célba, „Izrael egy nap alatt meg tudná szűntetni egész Libanon áramellátását”. Erre ugyan még nem került sor, de az izraeli légierő parancsnoka elmondta, hogy harci gépeik és helikoptereik több mint ezer bevetésben támadták a Hezbollahnak tulajdonított bejrúti, szaidai és dél-libanoni célpontokat. A hadsereg szóvivője nem tagadta, hogy legalább egy esetben egy délről északra menekülő csoport tagjaira lőttek, mert Hezbollah-harcosoknak vélték őket, és 15-20 embert megöltek. „Nincs szándékunkban civileket bántani, de sajnos, a bevetések ilyen méretei mellett előfordulhatnak hasonló tévedések”, mondta a szóvivő.
A libanoni televízió azt jelentette, hogy lelőtték az izraeli légierő egy F16-os gépét, az izraeliek azonban nem erősítették meg a hírt. Izrael biztonsági zónát akar kialakítani Dél-Libanonban, az izraeli határ mentén – közölte egy tel-avivi rádió. Így akarják megakadályozni, hogy a Hezbollah harcosai egy kilométernél közelebb kerüljenek az izraeli határhoz.
Csak a tegnapi nap folyamán 22 személy vesztette életét az izraeli légicsapások következtében – közölte a libanoni rendőrség. A konfliktus kirobbanása óta libanoni részről 170-en haltak meg. Vagyis több már az áldozat, mint az 1996-os izraeli katonai akció idején, amikor 150-en vesztették életüket.
Egy izraeli kormányilletékes közben cáfolta azokat az értesüléseket, amelyek szerint hadseregük a libanoni akciók befejezésére készülne. Közölte, továbbra is célpontnak tekintik a Hezbollah létesítményeit. Ugyanakkor közölték, Izrael beleegyezne a tűzszünetbe, ha a Hezbollah visszavonná erőit a határszakasztól, s visszaadná a múlt héten elrabolt két izraeli katonát.
A Hezbollah parancsnoki struktúrája a hat nap óta tartó légitámadások után is érintetlen maradt – írta a Jediót Ahronot című izraeli lap – függetlenül attól, hogy a radikális szervezet infrastruktúrájának egynegyedét semmisítették meg. Izraeli katonai szakértők azonban úgy vélik, hogy legalább ennek 50-60 százalékát kell megsemmisíteni a Hezbollah térdre kényszeríteséhez.
Az izraeli külügyminisztérium szóvivője, Mark Regev úgy foglalt állást, tisztában vannak azzal, hogy kizárólag katonai eszközökkel nem lehet sikert elérni. Ezért – tette hozzá – a nemzetközi közösségekkel együtt a válság diplomáciai úton való megoldásán is fáradoznak.
Izrael északi részein, amelyek most a front közvetlen hátországát képezik, szinte megállt az élet. Haifa utcái még az 1967. évi „hatnapos háború” idején sem néptelenedtek el ennyire. Ezek tükörképei az elnéptelenedett dél-libanoni városok és települések és Bejrút sok negyede. A gazdasági károk – főleg a turizmus terén – mindkét oldalon felmérhetetlenek.
Ugyanakkor felgyorsultak a nemzetközi erőfeszítések a politikai rendezés felé. Bejrutba érkezett az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Javier Solana, valamint a Kofi Annan ENSZ-főtitkár által kinevezett küldöttség, élén Terje Larsen dán diplomatával. Ők Fuád Szinjóra libanoni miniszterelnökkel tárgyaltak a libanoni államférfi javaslatairól.
Tűzszünetet követelt a Libanonban szembenálló felektől Kofi Annan ENSZ-főtitkár, és felszólította őket, hogy tegyék lehetővé nemzetközi erő telepítését a területre. A világszervezet vezetője – miután a G8-as országcsoport szentpétervári csúcstalálkozójának a keretében tárgyalt Tony Blair brit kormányfővel -, azt kérte a harcban álló felektől, hogy mielőbb egyezzenek meg egymással, hogy az ENSZ nemzetközi erőt telepíthessen a térségbe. Mint elmondta: felszólította az egymással harcolókat, hogy a nemzetközi jogból fakadó kötelezettségeiket szem előtt tartva a célpontok kiválasztásánál ügyeljenek a civil lakosság és a polgári infrastruktúra megkímélésére.
Annan egyúttal kilátásba helyezte, hogy a háború sújtotta területről kitelepítik az ENSZ-alkalmazottak családtagjait. „Embereink vannak a térségben, és azon a lehetőségen gondolkodunk, hogy kitelepítsük hozzátartozóikat Libanonból. Biztos vagyok abban, hogy mások is így tennének” – fogalmazott a főtitkár.
Pártolta nemzetközi erő Dél-Libanonba telepítését Tony Blair brit miniszterelnök is, hogy megállítsák a Hezbollah Észak-Izraelre mért csapásait, s ezzel rávegyék a zsidó államot az iszlám szélsőséges libanoni milícia elleni hadjáratának beszüntetésére
Ehud Olmert izraeli kormányfő ellenzi nemzetközi erők Libanonba vezénylését annak érdekében, hogy véget vessenek vérontásnak a régióban – közölte egy magas rangú izraeli tisztviselő hétfőn.
Az izraeli kormányfőhöz egy közelálló, neve elhallgatását kérő személy elmondta, hogy Olmert szerint a nemzetközi erők nem segítenék a helyzet rendezését Libanonban. Helyette azt szeretné, hogy libanoni erők vegyék át az ellenőrzést Libanon Izraellel határos térségében és leszerelnék a Hezbollah fegyvereseit.
„El kell érni: Szíria érje el, hogy a Hezbollah hagyja abba a szarkeverést” – mondta George W. Bush amerikai elnök hétfőn a G8 szentpétervári csúcstalálkozóján, nem tudva, hogy bekapcsolt mikrofonba beszél.
A hét legfejlettebb ipari ország és Oroszország állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóján Egyesült Államok elnöke tudta, hogy filmezik, arra azonban nem gondolt, hogy a mikrofonokat is bekapcsolták ebéd közben, amikor odafordult Tony Blair brit miniszterelnökhöz és halk, négyszemközti beszélgetést folytatott vele. A lényeget tekintve a közel-keleti helyzetről volt szó, s Bush tudatta Blairrel, hogy hamarosan a térségbe megy Condi, vagyis Condoleezza Rice külügyminiszter.
*
Az Európai Unió elismeri Izrael legitim jogát az önvédelemre, ugyanakkor sürgeti, hogy tanusítson önmérsékletet és tartózkodjon az aránytalan válaszlépésektől – többek között ezt tartalmazza az Európai Unió külügyminiszterei által hétfőn elfogadott közös nyilatkozat. Ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa úgy döntene, hogy békefenntartókat vezényel a harcok sújtotta Dél-Libanonba, az unió tagállamai készen állnának a részvételre – nyilatkozta a soros elnöki posztot betöltő finn külügyminiszter a tegnapi brüsszeli tanácskozás után.
A magyar álláspont egybevág az Európai Unió véleményével: a Hamaszt és a Hezbollahot súlyos felelősség terheli a konfliktus kirobbantásáért, az Izrael ellen irányuló terrortámadásokat haladéktalanul le kell állítani, a harcok továbbterjedését azonnal meg kell akadályozni – nyilatkozta a brüsszeli tanácskozás szünetében Göncz Kinga magyar külügyminiszter. A 25 tárcavezető a szokásosnál is hosszabban tárgyalta a közel-keleti konfliktusról szóló közös nyilatkozat szövegét, amely a magyar diplomácia irányítója szerint végül „kiegyensúlyozott” megfogalmazást eredményezett. A tagállamok ebben fölszólítják a Hezbollah-t, hogy feltétel nélkül bocsássa szabadon a két elrabolt izraeli katonát, és elítélik az Izrael elleni fegyveres támadásokat. Bár néhány tagállam amellett kardoskodott, hogy az EU követeljen azonnali tűzszünetet, a libanoni kormányéval egyező álláspont végül nem kapott egységes támogatást és kimaradt a nyilatkozatból.
Javier Solana külpolitikai főképviselő, aki tájékoztatta a külügyminisztereket egynapos bejrúti villámlátogatásáról, arról számolt be, hogy a libanoni kormánynak nem csak befolyása, hanem információja sincs az ország déli részén zajló eseményekről. A Hezbollah állásait az izraeli támadások nyomán sem érte komoly károsodás, ami diplomáciai források szerint nem ígéri a fegyveres konfliktus gyors megoldását.
A külügyminiszterek úgy ítélték meg, hogy az Európai Uniónak aktív közvetítő szerepet kell vállalnia a drámai helyzet megoldásában. Bár békefenntartó erők kiküldése nem került szóba, a finn külügyminiszter megerősítette: ha az ENSZ BT úgy döntene, a tagállamok készen állnának a válságkezelésben való részvételre.
Szó volt a brüsszeli tanácskozáson a Koszovó jövőjéről. Többen úgy vélekedtek, hogy a szerbiai szélsőségesek térhódítását megelőzendő, Brüsszelből pozitív jelzést kell küldeni Belgrád felé. Magyarország is támogatja, hogy az EU vízumkönnyítéssel, a civil szervezetek megsegítésével adja jelét a bizalmának. Az Európai Bizottság csütörtökön teszi le az asztalra a „hangulatjavító” intézkedésekre vonatkozó javaslatát.
Yehuda Lahav (Tel-Aviv), Halmai Katalin (Brüsszel)
Keretes cikkek
Százezer nyugati menekült
Közel százezer nyugati, s ezen felül több tízezer ázsiai és afrikai külföldi rekedt Bejrútban, Libanon fővárosában, miután az izraeli légierő szétbombázta a közel-kelti állam fővárosának repterét. A BBC értesülései szerint eddig legalább kétezer külföldi, többségükben dán és svéd állampolgárt menekítettek ki Libanonból, főként Szírián keresztül. Nagy-Britannia eddig negyven állampolgárát evakuálta a térségből helikopterekkel, de készenlétbe helyezett két hadihajót is egy nagyobb művelet végrehajtása végett. A brit külügyminisztérium szerint ugyanis legalább tízezer állampolgára tartózkodik még az országban. Az Egyesült Államok 25 ezer állampolgára kimenekítését készíti elő Cipruson keresztül, de helikoptereket is küldött. A washingtoni külügyminisztérium nem javasolja állampolgárainak, hogy Szírián keresztül hagyják el Libanont. Franciaország máris útnak indított egy ezer férőhelyes kompot, hogy Ciprusra szállítsa vele a térségből mintegy 20 ezer polgárát. Ausztrália mintegy 25 ezer Libanonban élő polgárát Szírián keresztül próbálja meg kijuttatni a háborús övezetből, míg Kanada kereskedőhajókkal viszi haza mintegy 40 ezer állampolgárát. Hasonló módon menekíti ki állampolgárait Olaszország, Spanyolország is. Marokkó C-130-as szállítógépet küldött Szíriába, míg Törökország buszokat a szír határvidékre, hogy kijuttassák a térségből polgárait.
Lapszemle
Irán fitogtatja erejét Természetesen a nemzetközi sajtóban is túlnyomórészt a közel-keleti válsággal foglalkoznak. A Neue Zürcher Zeitung úgy látja: valószínűleg egyfajta tengely képződött a Hezbollah és a palesztin kormánypárt, a Hamász között. Nem véletlen, hogy bizonyos eseményeket tekintve „egybecsengenek” a libanoni és a palesztin történések – mutat rá a lap. Az NZZ hozzátette, a Hezbollah főtitkára, Hasszan Naszrallah is közölte: azért időzítették így akciójukat, illetve az izraeli katonák elrablását, hogy segítsenek a palesztinoknak. A müncheni Süddeutsche Zeitung úgy látja, Izraelnek valamiféle választ kellett adnia a Hezbollah akciójára, ám a katonai válaszlépésekkel aligha kaphatják vissza az elrabolt katonákat, ráadásul Izrael jövője sem lesz biztonságosabb. Már csak azért sem, mert Irán szakadatlanul javítja a Hezbollah katonai potenciálját. A lap szerint a válság kirobbantása valójában Irán érdekében állt, Teherán ugyanis meg akarja mutatni, ki az úr a háznál a Közel-Keleten. A francia Le Monde élesen bírálja az izraeli válaszlépéseket. A lap szerint az ország eltúlozta katonáinak elranlására adott reakcióját, katonai lépéseivel megsértette a nemzetközi jogot. A Le Monde szerint ez a hozzáállás eredményezi a zsákutcát a közel-keleti békefolyamatban. Az El País elsősorban a válság kiterjedése miatt fejti ki aggodalmát. A lap szerint nem kell különösebb jóstehetség annak megjövendöléséhez, hogy a folyvást forrongó Közel-Keletre ismét súlyos krízis vár. Az El País úgy véli, regionális háború alakulhat ki, ezért a nemzetközi közösségeknek mielőbb megoldást kell találniuk.
További Malév mentesítő járatok
Andrasev Ákos, a Malév repülési igazgatója lapunknak elmondta, Szíriában alig észlelhető, hogy szomszédainál, Libanonban és Izraelben háború dúl. A damaszkuszi repülőtér forgalma mindazonáltal gyakorlatilag megháromszorozódott. A szíriai légtérben eddig még nem lehetett látni járőröző harci gépeket – számolt be lapunknak Andrasev Ákos. A Malév repülési igazgatója még azt is hozzátette, hogy a magyar légitársaság továbbra is küld mentesítő járatokat, s mindenkit elszállít, akinek van Malév jegye. Tegnap is két járat indult Damaszkuszba, holott menetrend szerint erre nem került volna sor, fejtette ki Andrasev Ákos. További 8-10 magyar távozik Libanonból a következő napokban – tájékoztatott Tamás Lajos bejrúti nagykövet. Az elkövetkező napokra folyamatosan szervezik az európai külképviseletek a Szíriába induló buszokat, szerda este pedig egy Ciprusra induló francia kompra szerzett helyeket a magyar nagykövetség; így nem jelent problémát Libanon elhagyása a távozni szándékozó magyaroknak – jelentette ki telefonon az MTI-nek a bejrúti magyar nagykövet. Az Információs Hivatal – a hírszerzés – aktívan részt vesz a térségbeli helyzet figyelemmel kísérésében és értékelésében – közölte lapunkkal a hivatal illetékese. Hozzátette, különös gondot fordítanak az ottani magyarokra. A hivatal értékeléseit napi rendszerességgel eljuttatja a Külügyminisztériumba.
Tel-Aviv is veszélybe kerülhet
A Haifa elleni rakétatámadásokat követően katonai szakértők azt találgatják, mire lehet elegendő a libanoni síita Hezbollah hadiereje. Sokan úgy vélik, Izrael alulbecsülte a szervezet erejét. A válság kirobbanása előtt úgy vélték, a radikális síitáknak mintegy 12 ezer rakétájuk van. Az izraeli titkosszolgálat feltételezések szerint a Hezbollah iráni Fajr-3 típusú rakétákat tüzelt az észak-izraeli városokra. Más izraeli források úgy vélik, hogy egy a Fajr-3-hoz hasonló szíriai „klónt” vetettek be. A Hezbollah ugyanakkor azt állította: ugyancsak iráni készítésű Raad-2 és Raad-3 rakétákat lőttek ki. Az említett rakéták teljesítménye között nincs lényeges különbség. Annyi bizonyos, hogy a rakéták Szíriából érkeztek. Egyes szakértők úgy vélik, a Fajr-3 elmélete ellen szólhat, hogy a rakéták 17 kilométerre hatoltak be Izrael területére, márpedig e típus hatótávolsága 2-3 kilométerrel kisebb. Mások úgy látják, hogy ez puszta feltételezés, s azért nem állja meg a helyét, mert ez „hibahatáron belüli”. A Fajr 3-nál nagyobb a Fajr-5 hatótávolsága, amely mintegy 22-23 kilométer. Izrael attól tart, hogy a Hezbollah SS-21 Scarab, FROG-7 és/vagy Zelzal-2 típusú rakétákkal is rendelkezik (valójában ugyanazokról a töltetekről van szó, de másként nevezik őket Szíriában, vagy Iránban). Ezek a Scud rakétákhoz hasonlóak. Különösen aggasztó lehet Izrael számára, hogy hatótávolságuk a 65 kilométert is eléri, vagyis Tel-Aviv is veszélyben lehet. Egyes értesülések szerint a Hezbollahnak radarirányítású föld-tenger rakétája is van. Elképzelhető, hogy a francia Exocet iráni változatával, vagy kínai Silkowormmal rendelkeznek.
