A Tubisvát, azaz a Fák Újéve alkalmából nagyszabású kulturális fesztiválra kerül sor január 19-én a lebontásra váró Kultiplexben. Tatár György filozofál, az Akkezdet Phiai és az Emunah pedig rappel.
Teller Ede (1908-2003) atomfizikus születésének centenáriuma alkalmából a Paksi Atomerőmű Zrt. a Belváros-Lipótváros Önkormányzatával, a Magyar Tudományos Akadémiával és az Országház Antikváriummal közösen emléktáblát helyezett el Budapesten annak a lakóháznak a falán, amelyben a világhírű tudós ötéves korától 1926-ig lakott.
Hatvanhárom produkcióból nevezték meg a legjobb kilenc alkotást az Oscar-díj szervezői. Ezek közül válogatja ki hamarosan az Oscar-zsűri a nem amerikai produkciók Oscar-jelöltjeit.
A palesztin fogságba esett Gilad Salit izraeli tizedes sok évvel ezelőtt ötödikes kisdiákként írt egy tanulságos állatmesét arról, hogyan élhetnének békességben egymással a korábbi ellenségek. A cápáról és a kishalról szóló történet most gyermekkönyvként látott napvilágot Izraelben. A 64 oldalas könyvet 29 izraeli képzőművész illusztrálta
Csehov Sirály című művét Szász János filmrendező állítja színpadra a budapesti Bárka Színházban. A tavaly októbere tervezett, a Kecskeméti Katona József Színházzal közös bemutatót január 25-én tartják meg.
A Herzog-műkincsek ügyében jogerősen elutasította az örökösök keresetét csütörtökön a Fővárosi Ítélőtábla – közölte Varga Tamás, a műgyűjtő leszármazottainak jogi képviselője.
Január végétől Pécsett látható az Anna Frank – történelem a mának című kiállítás. A tárlat, amely 2009-ig számos településre eljut majd, vasárnap zárta be kapuit első magyarországi állomásán, Budapesten, a Holokauszt Emlékközpontban.
Megjelent az Ókor 2007. évi 4., egyben utolsó száma, a szám részben egy korábbi konferencia anyagából válogat (Filozófia és tudomány az ókorban, PPKE, Piliscsaba, 2007. május 3-5.), részben pedig olyan cikkeket közöl, amelyek miközben tematikusan illeszkednek az előbbiekhez, egyben szélesebb horizontot is nyitnak az olvasók számára.
Németországi tartózkodásának „iróniájáról”, a „morózus” Magyarországról, és a demokráciáról mint kultúráról beszél Kertész Imre a The Independent pénteki számában.
A magyar származású amerikai újságírónő, Kati Marton Kilenc magyar, aki világgá ment és megváltoztatta a világot című új művének könyvbemutatóját tartották szerdán délután a Petőfi Irodalmi Múzeum Vörös-termében. Az írónő – a kiadvány magyarországi megjelenése alkalmából – megkapta a Pro Cultura Hungarica díjat, melyet a bemutató utáni díszvacsorán az OKM nemzetközi szakállamtitkára, Bogyay Katalin adott át – Hiller István miniszter nevében.
A budapesti világörökségi helyszín, különösen a régi pesti zsidónegyed megőrzése érdekében nyílt levelet intézett Sólyom László köztársasági elnökhöz, Gyurcsány Ferenc kormányfőhöz és Demszky Gábor budapesti főpolgármesterhez a magyar kultúra párizsi népszerűsítésével foglalkozó Mardis hongrois de Paris (Párizsi magyar keddek) nevű francia kulturális egyesület – tudatta Jean-Pierre Frommer egyesületi elnök.
Rekordszámú látogatót fogadott tavaly az egykor Auschwitz-Birkenauban felállított hírhedt náci haláltábor helyén működő múzeum.
Nemcsak a híres Arany utcácskát, de a Király utat, amelyen a cseh királyoknak Vysehradról a prágai Várba (Hradzsin) tartó koronázási menete vezetett, zsidó sírkövekből készült utcakövekkel burkolták be – állította Tomas Kraus, a Csehországi Zsidó Közösségek főtitkára a Respekt című hetilapban.
„Szabályokat szegve” a címe annak a 2008. márciusig nyitva tartó kiállításnak, amelyet a londoni British Libraryben a XX. század első felének avantgárd törekvéseiről rendeztek.
A Széchenyi István Egyetem kezelésében lévő egykori győri zsinagóga épületszárnyainak felújításával befejeződtek a rekonstrukciós munkák az épületegyüttesben – mondta az egyetem titkárságvezetője szombaton az MTI-nek.
Kalózok, kémek és gyilkosok hajszolták egymást idei híreinkben, amelyekből olvasóink a legújabb történeti szenzációk mellett a hazai ásatási és kutatási szenzációkról is értesülhettek. Az év végi összegzés elérkeztével úgy döntöttünk, hogy 10, szerintünk érdekesre sikerült anyagot gyűjtünk össze egy csokorba.
Jöttek, láttak, ajándékoztak. Ez minden, amit azokról az idegenekről tudunk, akik eljöttek Betlehembe, hogy megnézzék a gyermek Jézust. De valóban királyok voltak? Tényleg hárman voltak, és tevén érkeztek?
Szentpéteri Csilla nemrégiben aratott hatalmas sikert érzékeny és virtuóz játékával a Száztagú Cigányzenekar társaságában a Dohány utcai zsinagógabeli koncertjén, ahol a közönség a sokadik ráadás után sem akarta leengedni a színpadról. Máris készül a következő budapesti fellépésére.
Én ezt nem így tanultam, kérem szépen, hogy Árpád-házi (Könyves) Kálmán királyunk, valamint öccse, Álmos ily „mocsadékállatok”, „emberformaártányok” valának – a jelzős szerkezetek szó szerinti idézetek a drámából. Az meg, hogy keresztény anyaszentegyházunk valamennyi, az Árpádházbanszínre lépő képviselője Őszentségétől az apáton át az egyszerű barátig pénzéhes, gátlástalan, gyilkos és pedofil szörny, igazán elszomorít. De hát Spirótól mindig tanul az ember. KRITIKA
Egy belga festő életmű-kiállítása nyitotta meg a Műcsarnok irányváltó programsorozatát, amely a kortárs képzőművészet sztárjait szeretné Budapestre hozni. Luc Tuymans két Velencei Biennálé, egy londoni Tate Modern tárlat és egy kasseli Documenta után végre Közép-Európába is eljött. KRITIKA
