Index
Törvénymódosító indítványt fogadott el a német parlament alsóháza nagy többséggel pénteken. A cél, hogy szélsőjobboldali felvonulások váljanak lehetetlenné a holokauszt áldozatainak emlékhelyeinél. Tiltott területek lennének többek közt az egykori koncentrációs táborok helyén létesült múzeumok, emlékhelyek. A területek kijelölése a tartományok feladata lenne. A törvénymódosítást még a felsőháznak, a Bundesratnak is jóvá kell hagynia, ám az előjelekből ítélve a tartományi képviselet is elfogadja majd az indítványt.
Léteznek ősi sorskérdések, de ezek nem érdeklik a művészeket, derül ki a Zsidó múzeum amúgy remek kiállításán. Mi jut eszébe, ha valaki jelentőségteljesen azt mondja Önnek: Áldozat és Engesztelés. Nekem semmi, még úgy sem, hogy a fajsúlyos szavakat egy kiállítás plakátján pillantottam meg. Érdeklődésemet inkább a kiállítók névsora csigázta fel. A Zsidó múzeumban rendezett tematikus kiállítás meghívottjai közt ugyanis ott voltak a kortárs magyar képzőművészet nagyágyúi: Bukta Imre, Fehér László, Für Emil, Haraszty István, Kőnig Frigyes, Maurer Dóra és Nádler István.
Az erdélyi antiszemitizmus ellen tiltakozott nyílt levélben a romániai magyar újságírók, civil értelmiségiek egy csoportja, az aláírók között van Eckstein-Kovács Péter, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szenátora is. Az MTI bukaresti irodájába szerdán elküldött nyílt levélben az olvasható: az utóbbi hetekben több egyértelmű jele is volt annak, hogy egy újfajta, retorikájában, szótárában alighanem Magyarországról importált antiszemitizmus próbálja ki magát Erdélyben is. Ennek az új romániai magyar antiszemitizmusnak vannak nagyon nyílt és leplezetlen, zsigeri formái is, de kezdenek meghonosodni a Magyarországon már bejáratott kódok, kódrendszerek is – áll a levélben.

