Az országgyűlési jegyzőkönyv Torgyán Józsefnek tulajdonítja a parlament 1990. szeptember 18-ai ülésén elhangzott „hordót a szónoknak” bekiabálást. Igaz, az akkor még SZDSZ-színekben politizáló Tölgyessy Péter felszólalása alatt elhangzó közbeszólás nem a szellemességéről, hanem hosszú utóélete miatt válhatott emlékezetessé. Többen a „hordót a zsidónak” mondatot vélték kihallani belőle.
HVG
A Világbank és a Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC) megjelentette Doing Business, 2007 (Vállalkozás 2007) című elemző tanulmányát, amelyben aszerint rangsorolja a világ 175 országát, hogy különböző paraméterek összevetése alapján mennyire könnyű az adott helyen vállalkozni. Magyarország hat helyet hátracsúszva az idén a 66. pozícióban zárt.
A lengyel titkosszolgálat a Vatikánban is kémkedett II. János Pál után – közölte az olasz hírügynökségnek nyilatkozva Józef Glemp varsói érsek.
Nem maradt botrányok nélkül az idei nyár, sem idehaza, sem külföldön: leállt Combinó villamosok, mellbefejelt Materazzi, megvert magyarok, halálos tűzijáték, SS-múltját bevalló Nobel-díjas író. A hvg.hu összeállította az idei nyár tíz legnagyobb botrányát. De vajon melyik a legdurvább mind közül? Ön dönt!
Öt évvel a 2001. szeptember 11-ei merényletsorozat után az egyik legkomolyabb probléma az európai muszlim közösségek radikalizálódása, és fennáll a veszély, hogy Európa – ahogy öt éve – ismét az Egyesült Államok vagy más országok elleni terrortámadás bázisául szolgálhat – áll a legnagyobb londoni stratégiai kutatóműhely éves világjelentésében.
A felelősség teljes egészében Szlovákiát terheli az ott kialakult magyarellenes incidensekért; a XXI. században a demokratikusan megválasztott kormányok felelőssége, hogy ilyen helyzet ne állhasson elő – jelentette ki Tom Lantos, az amerikai kongresszus tagja Budapesten.
Claudio Martelli volt olasz szocialista politikus felszólította Giorgio Napolitano olasz köztársasági elnököt, hogy menjen el az 1956-os magyar forradalom évfordulójának megemlékezéseire és – Willy Brandt egykori német kancellár varsói gesztusához hasonlóan – boruljon térdre Budapesten.
Két hónappal a labdarúgó-világbajnokság július 9-i, berlini döntője után, szerdán ismét megmérkőzik egymással Franciaország és Olaszország válogatottja.
A „Morvai-ügy néhány tanulsága” címmel jelent meg Balavány György tollából egy teljes oldalas írás a Magyar Nemzet szeptember 2-ai számában. A cikkre Novák Attila történész válaszol.
Aknamező kellős közepébe esett egy izraeli siklóernyős az izraeli-szíriai határvidéken.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX pontos 558,67 emelkedéssel, 22.912,93 ponton zárt hétfőn, a pénteki záró értékhez képest ez 2,50 százalékos erősödés.
Jogerőre emelkedett David Irving brit történész elleni ausztriai ítélet, miután az Osztrák Legfelsőbb Bíróság elutasította a vádlottnak a hároméves szabadságvesztést kimondó ítélettel szemben benyújtott semmisségi panaszát.
Az arab országok közül elsőként Katar is felajánlott katonákat a libanoni ENSZ-békefenntartó erőbe, s 200-300 katonát küldene a cédrusok földjére.
Büntetőjogi vizsgálat megindítását javasolta Izrael főszámvevője Ehud Olmert miniszterelnök ellen azzal gyanúval, hogy még kereskedelmi miniszterként „nem helyénvaló” politikai kinevezéseket hajtott végre.
Kofi Annan elítélte a holokausztról szóló, Iránban rendezett karikatúrakiállítást teheráni látogatása alkalmával, és kijelentette: a holokauszt tagadhatatlan történelmi tény.
A mai magyar közállapotokat jellemző, elképesztő helyzetnek nevezte Horn Gábor, az SZDSZ választási kampányfőnöke, hogy Demszky Gábort gyalázó feliratok jelentek meg a Margit-híd villanyoszlopain.
A Hezbollah libanoni síita szervezet két jelentős fegyverraktárának felrobbantásáról számolt be az izraeli hadsereg pénteken.
Megünnepelték – immár második alkalommal – nemzetközi világnapjukat a naplójukat az interneten közzétévők, vagyis a bloggerek.
A magyar gazdaságot hozta ki a legsebezhetőbbnek az egyik vezető londoni befektetési csoport pénteki jelentése a ház által folyamatosan figyelt feltörekvő térségen belül.
Kilencszáz év elteltével lesz újra boldoggá avatás Magyarországon: Erdő Péter bíboros szeptember 17-én Salkaházi Sárát emeli a boldogok sorába a budapesti Szent István-bazilika előtti téren rendezendő szertartáson.
