95.

A m. kir. minisztérium 1944. évi 1.210. M. E. számú rendelete,

a zsidók közszolgálatának és közmegbizatásainak, továbbá ügyvédi működésének megszüntetéséről.

A m. kir. minisztérium a honvédelemről szóló 1939:II. tc, 141. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli.

1. A közszolgálatra vonatkozó rendelkezések.

1. §. Tisztviselőként vagy egyéb alkalmazottként zsidó nem léphet az állam, a törvényhatóság, a község, egyéb köztestület, közalapítvány, közintézet vagy közüzem szolgálatába.

Az állam, a törvényhatóság, a község. egyéb köztestület, közintézet vagy közüzem szolgálatában álló zsidó tisztviselőt vágy egyéb zsidó alkalmazottat nyugdíjazni kell, illetőleg az erre irányadó szabályok szerint a szolgálatból el kell bocsátani, a szerződéses alkalmazottak szolgálati viszonyát pedig a törvényes felmondási idő közbevetésével meg kell szüntetni.

Az izraelita hitfelekezeti vallástanítókra (vallástanárokra), valamint az izraelita hitfelekezet szervezeteinek, felekezeti célokra szolgáló intézményeinek és intézeteinek alkalmazottaira a jelen § rendelkezései nem terjednek ki.

2. §. Az 1. § alkalmazásában köztestületnek kell tekinteni a hivatások képviseletének törvény alapján létesült szervezeteit (a kamarákat) és általában minden olyan testületet, amelynek megalakulása meghatározott előfeltételek fennállása esetében törvény szerint kötelező, és amely kiadásainak fedezésére tagjaitól vagy az érdekeltségtől törvény alapján járulékot szedhet.

Az 1. § alkalmazásában közüzemnek kell tekintem azt az – akár kereskedelmi társaság alakjában, akár egyéb alakban működő – üzemet, amelyet az állam, a törvényhatóság, a község vagy bármely más köztestület maga tart fenn, vagy amelynél túlnyomó érdekeltségük van, vagy amelynél az üzem vitelében – más érdekelttel szemben – irányító befolyást gyakorolnak.

3. §. Az l. § rendelkezéseit alkalmazni kell a Magyar Nemzeti Bank, a Pénzintézeti Központ és az Országos Központ) Hitelszövetkezet tekintetében is.

//. A közmegbizatásokra vonatkozó rendelkezések.

4. §. Zsidót kir. közjegyzővé, hites tolmáccsá, állandó bírósági vagy más hivatalos szakértővé (becsüssé), jogszabálynál fogva véleményadásra rendéit testület (bizottság, tanács) tagjává kinevezni közjegyzői helyettesül kirendelni, szabadalmi ügyvivői jogosítvánnyal felruházni nem lehet.

Zsidó kir. közjegyző, hites tolmács, állandó bírósági vagy. más hivatalos szakértő (becsüs) kinevezését, zsidó közjegyzői helyettes kirendelését hatálytalanítani kell, zsidónak adott szabadalmi ügyvivői jogosítványt pedig vissza kell vonni.

Jogszabálynál fogva véleményadásra rendelt testület (bizottság, tanács) zsidó tagjainak megbízatása a jelen rendelet hatálybalépésének napján megszűnik.

Hites könyvvizsgálatra képesítő vizsgára zsidót nem lehet bocsátani.

III. Az ügyvédekre vonatkozó rendelkezések.

5. §. Ügyvédi kamarába zsidót felvenni nem lehet.

Az ügyvédi kamarák névjegyzékébe a jelen rendelet hatálybalépése előtt bejegyzett zsidó ügyvédet a kamara választmánya az 1944. évi május hó 31. napjáig a névjegyzékből törölni köteles. A határozat ellen tizenöt nap alatt fellebbezésnek van helye az ügyvédi kamarák országos bizottságához azon az alapon, hogy az érdekelt személy nemzsidó, vagy a jelen rendelet 9. §-ában megállapított kivétel alá esik. Az egyéb alapon előterjesztett fellebbezést a választmány hivatalból visszautasítja.

A tagok közül való törléssel kapcsolatban szükséges intézkedések tekintetében az 1937: IV. tc. 61-63. §-a irányadó..

6. §. Az 5. § rendelkezéseit a helyettes ügyvédek és az ügyvédjelöltek tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.

IV. Vegyes és hatálybaléptető rendelkezések,

7. §. Az illetékes miniszter a jelen rendelet rendelkezéseinek végrehajtása céljából a szükséghez képest bejelentési és adat-szolgáltatási kötelezettséget állapíthat meg.

8. §. Annak megállapításában, hogy a jelen rendelet szempontjában ki a nemzsidó és ki a zsidó, az 1941:XV. tc. 9. és 16. §-ának rendelkezései az irányadók azzal, hogy nemzsidó az olyan személy is, aki számlázására és vallására nézve az említett 9. § utolsó bekezdésében foglalt meghatározásnak megfelel, feltéve hogy nem kötött, illetőleg mindaddig, amíg nem köt házasságot zsidóval, vagy olyan nemzsidóval, akinek egy vagy két nagyszülője az izraelita hitfelekezet tagjaként született.

9. §. A jelen rendelet 1., 4. és 5. §-ának második bekezdését nem kell alkalmazni arra a zsidóra, akit az 1914-1918. évi háborúban az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért arany, vagy legalább két ízben I. osztályú ezüst vitézségi éremmel, vagy mint főtisztet a kardokkal ékesített III. osztályú Vaskoronarenddel vagy annál magasabb, de ugyancsak kardokkal ékesített kitüntetéssel, vagy mint törzstisztet kardokkal ékesített III. osztályú vaskoronarendnél magasabb, de ugyancsak kardokkal ékesített kitüntetéssel tüntették ki, úgyszintén arra sem, aki legalább 75%-os hadirokkant, végül arra sem, aki az 1939: IV. tc. 2. §-a első bekezdésének 6. pontjában, a 7.720/1939. M. E. számú rendelet (Rt. 1939. 1173, o.) 66. §-ában, a 2.220/1941. M. E. számú rendelet (Rt. 1941. 318. o.) 3. §-ában, vagy a 8.550/1941. M. E. számú rendelet (Rt. 1941. 3744. o.) 2. §-ában meghatározott kivétel alá esik.

10. §. A jelen rendelet a kihirdetése napján (1944. márc. 31.) lép hatályba.

Budapesten, 1944. évi március hó 29-én.

Sztójay Döme s. k.

m. kir. miniszterelnök.