96.

A m. kir. minisztérium 1944. évi 1.220. M. E. számú rendelete

a zsidók sajtókamarai, valamint színművészeti és filmművészeti kamarai tagságának megszűntetéséről.

A m. kir. minisztérium a honvédelemről szóló 1939:II. tc. 141. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli.

1. §. Az országos magyar sajtókamarába, a színművészeti és filmművészeti kamarába zsidót felvenni nem lehet.

2. §. Az országos magyar sajtókamara, továbbá a színművészeti és filmművészeti kamara tagjainak névjegyzékébe a jelen rendelet hatálybalépése előtt bejegyzett zsidó kamarai tagokat az országos magyar sajtókamara illetékes főosztályának választmánya, illetőleg a színművészeti és filmművészeti kamara miniszteri biztosa a névjegyzékből legkésőbb az 1944. évi április hó 30. napjáig törölni köteles. A határozat ellen tizenöt nap alatt fellebbezésnek van helye az országos sajtótanácshoz, illetőleg a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez azon az alapon, hogy az érdekelt személy nemzsidó, vagy a jelen rendelet 5. §-ában megállapított kivétel alá esik. Az egyéb alapon előterjesztett fellebbezést a választmány, illetőleg a miniszteri biztos visszautasítja.

3. §. Az 1. §-ban meghatározott tilalom nem vonatkozik a kizárólag izraelita hitfelekezeti és hitbuzgalmi célokat szolgáló és ezt a jelleget a lap címében határozottan feltüntető időszaki lap zsidó kiadójára, felelős szerkesztőjére és feltétlenül szükséges számú, állandó munkaviszonyban álló munkatársaira. Ezeknek a munkatársaknak a számát minden egyes ilyen időszaki lap tekintetében a miniszterelnök állapítja meg.

Az előbbi bekezdés alapján felvett zsidó kamarai tag az országos magyar sajtókamara önkormányzatában nem vehet részt, a sajtókamara tagjainak kötelességére és felelősségére vonatkozó rendelkezések azonban reá is vonatkoznak.

4. §. Annak megállapításában, hogy a jelen rendelet szempontjából ki a nemzsidó és ki a zsidó, az 1941: V. tc. 9. és 16. §-ának rendelkezései az irányadók azzal, hogy nemzsidó az olyan személy is, aki származására és vallására nézve az említett 9. § utolsó bekezdésében foglalt meghatározásnak megfelel, feltéve hogy nem kötött, illetőleg mindaddig, amíg nem köt házasságot zsidóval, vagy olyan nemzsidóval, akinek egy vagy két nagyszülője az izraelita hitfelekezet tagjaként született

5. §. A jelen rendelet 2. §-ának rendelkezéseit nem kell alkalmazni arra a zsidóra, akit az 1914-1918. évi háborúbaja az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért arany, vagy legalább két ízben, I. osztályú ezüst vitézségi éremmel, vagy mint főtisztet a kardokkal ékesített III. osztályú vaskoronarenddel vagy annál magasabb, de ugyancsak kardokkal ékesített kitüntetéssel, vagy mint törzstisztet kardokkal ékesített III. osztályú vaskoronarendnél magasabb) de ugyancsak a kardokká) ékesített kitüntetéssel tüntették ki, úgyszintén arra sem, aki legalább 75%-os hadirokkant, végül arra sem, aki az 1939:IV. tc. 2. §-a, első bekezdésének 6. pontjában, a 7.720/1939. M. e. számú rendelet (Rt. 1939. 1173. o.) 66. §-ában, a 2.220/1911. M. E. számú rendelet (Rt. 1941. 318, o.) 3. §-ában, vagy a 8.550/1941. M.E. számú rendelet (Rt. 1941. 3744. o.) 2. §-ában meghatározott kivétel alá esik.

6. §. A jelen rendelet a kihirdetésének napján (1944. márc. 31.) lép hatályba.

Budapesten, 1944. évi március hó 29-én.

Sztójay Döme s. k.

m. kir. miniszterelnök.