Létezik egy mondás, amely szerint „ha van két zsidó, annak három véleménye lesz”.

A zsidóság irányzatainak bemutatása meglehetõsen összetett feladat, valószínûleg nem létezik igazán jó megoldás. Jelen dolgozatomban sokkal inkább a saját tapasztalataim alapján, mintsem tudományos megalapozottsággal szeretnék egy ismertetést nyújtani, egy szubjektív elsõ megközelítést a témában nem járatosak számára, kiegészítve a Vallásfórum (http://www.vallasforum.hu/) valóban jó ismertetését a zsidóság irányzatairól. Célom nem részletes tények közlése, sokkal inkább a téma komplexitásának a bemutatása, és egy elsõ vázlat, egy ,,térkép” nyújtása, amely remélhetõleg segít a további olvasmányokban, amennyiben sikerült felkeltenem az olvasó érdeklõdését. Nem fér bele jelen dolgozat kereteibe a téma történelmi dimenzióban való tárgyalása sem, csupán a mai állapotok megértéséhez szükséges, legfontosabb múltbeli eseményekre fogok utalni. Akit a téma behatóbban érdekel, bõven talál (leginkább angol nyelvû) szakirodalmat, kiindulásként mindenekelõtt az Encyclopaedia Judaica releváns szócikkeit (irányzatok és országok szerint) ajánlom.

Elöljáróban szólni kell arról, hogy a mai zsidóságot csupán vallásként felfogni egyoldalúsághoz vezet. A világ zsidóságának többsége nem tartja magát vallásosnak, és ez nem egy paradox állítás. Sokak számára a zsidóság nemzetiségi, etnikai vagy kulturális identitás, érdeklõdési kör, olvasmányok, zenei ízlés formájában jelenik meg, vagy pedig például az Izraelhez való viszonyban (például cionizmusban), netalán izraeli állampolgárságként. De annak ellenére, hogy nem vallási alapon határozzák meg a maguk zsidóságát, a ,,zsidóság mint vallás” kérdését nem kerülhetik meg, a valláshoz is kell valamilyen formában viszonyulniuk: ez lehet a teljes elutasítástól a hagyománytiszteletig bármi, még a negligálás is egyfajta állásfoglalás. Továbbá, sok, erõsen vallásos csoport gondolkodásmódjában szintén nem válik külön a ,,zsidóság mint vallás” és a ,,zsidóság mint nemzet”: náluk a vallásnak szerves része a nemzeti aspektus. Tehát ezeket az egyéb szempontokat nem fogjuk tudni megkerülni, még ha csupán a zsidó vallás irányzatai érdekelnek is, hiszen a vallási kép nem érthetõ meg politikai és szociológiai szempontok figyelembevétele nélkül.

Ráadásul, zsidó kontextusban már a ,,vallás” szó is mást jelent, mint például a hagyományos európai-keresztény kontextusban. Ágy hitelvek helyett szokásokról (földrajzi különbségek) vagy a parancsolatok betartásának módjáról, intenzitásáról (társadalmi különbségek) kell beszélnünk, mint a különbözõségek legfontosabb dimenziója, mivel a vallás igazi kifejezése a hit helyett (mellett) sokkal inkább a parancsolatok betartásában nyilvánul meg. A hagyományos zsidó vallás szerint az ember a cselekedetei, nem pedig az érzései révén fejezi ki elsõsorban a teremtõjével való kapcsolatát. (I-ten szeretete, vagy az alapvetõ hitelvek elfogadása ezek után egyike lesz a parancsolatoknak.) (Egy önálló tanulmány tárgya lehetne, hogy olyan, látszólag egyértelmû alapfogalmak, mint például ,,vallás”, ,,vallásosság”, ,,Isten”, ,,ima” mennyire mást jelentenek a zsidóságban, mint a keresztény mintát ismerõ európai fogalmi rendszerben.)

Tehát most a célunk a mai zsidó vallás irányzatainak az áttekintése. Önmagában már ez is nehéz feladat, mivel lehetetlen egyetlen felsorolásban vagy egy családfa-modellben ismertetni ezt a kérdést. Az alábbiakban egy háromdimenziós kép formájában igyekszem hozzávetõlegesen bemutatni az irányzatokat, vagy inkább tendenciákat. A földrajzi dimenzió a legegyszerûbb: a történelem viharai során sokfelé vetõdött zsidóság különbözõ helyi szokásokat alakított ki, részben a környezõ népekkel való kölcsönhatás eredményeként (jelenségek átvétele, vagy éppen elutasítása), részben a belsõ társadalmi viszonyai szerint. A második dimenzió a legizgalmasabb: ezt a hagyományhoz való viszonynak neveztem, és lényegében az elmúlt egy-két száz évben alakultak ki azok az irányzatok, amelyek a modernkor kihívásaira különbözõ válaszokat adtak. Mivel ezek a kérdések minden országban másként és másként vetõdtek fel, különbözõ társadalmi és politikai tényezõk hatására hatalmas földrajzi különbségek alakultak megint csak ki. Ez teszi szükségessé azt, hogy a tanulmány második felében egyes térségek viszonyait külön-külön is megvizsgáljuk. A harmadik dimenzióba tartozik minden egyéb, itt elsõsorban azokat az ideológiai kulcskérdéseket fogom tárgyalni, amelyek mentén szintén kialakultak különbözõ csoportok.