Ezerháromszáz gépkocsit gyújtottak fel Franciaország-szerte vasárnapra virradóra a Párizs környéki szegény, főleg fiatal bevándorlók lakta külvárosokban kitört zavargások tizedik éjszakáján, miközben az erőszak már a francia fővárost is elérte.

„Francia intifáda” címmel jelent meg vasárnap a Maariv című izraeli napilap vezércikke a már az egész országra kiterjedt zavargásokról.

Egyelőre semmi sem támasztja alá a Washington Post értesülését, miszerint Közép-Kelet-Európa börtöneiben terrorizmussal gyanúsított foglyokat őríznének, amerikai megbízás alapján. De ha igaz lenne a hír, vajjon vallomásra bírhatók-e, például injekciókkal, terroristák, ha ezzel tízezrek életét lehet megmenteni?

A Hollandiában októberben letartóztatott iszlám szélsőségesek az El Al izraeli légitársaság egyik gépét akarták lelőni – jelentette szombaton a holland állami televízió.

Már közhelynek számít, hogy a pozsonyi Szlovák Nemzeti Galéria (SZNG) bátor kiállításokkal vonzza mind a hazai, mind a régió galérialátogatóit. Szlovákiában az 1980-as és 1990-es évek fordulóján fogalmazódtak meg éles bírálatok a nemzeti — vagy ha úgy tetszik: nacionalista — modern szlovák művészet prekoncepciója elméletének kidolgozóival, valamint az ezt érvényesítő galériákkal szemben.

Teherán egyetlen országot sem fenyeget – szögezte le Szajed Ali Hamenei ajatolláh, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője Mahmúd Ahmadinezsád köztársasági elnök Izrael-ellenes kijelentései után.

Riadókészültségbe helyezték pénteken az izraeli hadsereget a libanoni határon, mert a Hezbollah síita fegyveres szervezet akcióitól tartanak – közölték katonai illetékesek.

Megnőtt az abortuszok száma a Gázai övezetben az izraeli harci repülőgépek keltette hangrobbanások miatt – állítják izraeli és palesztin orvosok, akik szerint szándékos károkozást végeznek az izraeli védelmi erők.

Párbeszéd a zsidóságról címmel négynapos konferenciát szervez a Zsidó Közösségi Fórum (ZSKF), a két hét múlva a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) megrendezendő tanácskozás célja a párbeszéd erősítése a zsidóságon belül, valamint a zsidóság és a szélesebb társadalom között – közölték a szervezők csütörtöki sajtótájékoztatójukon.

A bevándorlás történetének szentelt múzeum nyílik 2007 tavaszán Franciaországban.

A bevándorlás történetének szentelt múzeum nyílik 2007 tavaszán Franciaországban.

Biztonságpolitikai szakértők úgy értékelik világszerte, hogy Mahmúd Ahmadinezsád iráni államfő múlt heti Izrael-ellenes szavai ugyan lehűtötték a világot, de a politikust inkább csak a hév ragadta el, a zsidó állam nincs közvetlen veszélyben. A hvg.hu-nak nyilatkozó Matus János, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem tanára szerint azonban nem tanácsos elbagatellizálni a történteket.

Damaszkusz zárja be a palesztin szélsőséges csoportok irodáit, és utasítsa ki az Izraelben elkövetett öngyilkos merényletek mögött álló palesztinokat – követelte a múlt pénteken az Egyesült Államok, az Európai Unió, Oroszország és az ENSZ alkotta négyes lényegében Szíriát is felelőssé téve a múlt szerdai haderai kamikaze akcióért, amelyet az Iszlám Dzsihád vállalt magára. Szíria elsietettnek és alaptalannak nevezte a vádat, közölve, hogy az Iszlám Dzsihád damaszkuszi irodáit már régen bezárták.

Mintegy százötvenen vettek részt szerdán Budapesten az iráni nagykövetség előtt tartott demonstráción: a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) felhívására zsidó és keresztény szervezetek tiltakoztak Irán elnökének múlt heti, Izrael-ellenes kijelentése miatt.

Valószínűleg az Országgyűlésnek kell majd eldöntenie, hogy nemzetiségként is elismerjék-e a zsidóságot Magyarországon. Az Országos Választási Bizottság ugyanis hozzájárult a parlamenti döntéshez szükséges előzetes aláírásgyűjtéshez.

A nemzetiszocialista Németországgal való kollaborálás kérdését is felvetette a magyar közigazgatás-tudomány klasszikusa, Magyary Zoltán (a képen középen) működésével kapcsolatban nemrég egy brüsszeli nemzetközi szervezet, amelynek a magyar jogászprofesszor egykor az alelnöke volt.

„Én osztrák vagyok, és a vallásom zsidó” – válaszolta a HVG-nek Paul Eisenberg, Ausztria főrabbija, akinek holokausztot túlélt szülei 1948-ban hagyták el Magyarországot. A szomszéd országban ma élő mindössze tízezer zsidó közül a legtöbben háború utáni, főleg kelet-európai bevándorlók, akik osztrák állampolgárok lettek, zsidó vallásuk megtartása mellett, de a közösség tagjának tekintik azt is, aki nem vallásos – fejtette ki Eisenberg főrabbi.

Jogerősen is feloszlatták a Vér és Becsület Kulturális Egyesületet, miután a Fővárosi Átélőtábla helybenhagyta a Fővárosi Bíróság erről szóló döntését. Az indoklás szerint az egyesület – amelynek tagjai magukat hungarista, nemzetiszocialista irányultságúnak nevezték – működése nem felel meg a törvényi előírásoknak. A feloszlatást még 2003 februárjában a Fővárosi Főügyészség kezdeményezte, mert a csak nevében kulturális szervezet újfasiszta nézeteket propagált.

Az emancipáció a 19. században Karády Viktor történész-szociológus szerint egy hallgatólagos asszimilációs szerződésre épült: a zsidóság a magyar politikai nemzet tagja lesz, csak vallásában különbözik a népesség többi részétől. Ehhez azonban modernizálni kellett a vallást is, hiszen az a keresztény vallásoktól eltérően egyfajta életmódot is jelent, rengeteg olyan előírással, amelyek nehezen feleltek meg a megszokott polgári élet kereteinek.

Háborús mementóból a megbékélés jelképévé vált az újjáépített és vasárnap felavatott drezdai Frauenkirche. Az 1743-ban elkészült barokk protestáns templom az 1945. február 13-14-ei angol-amerikai bombázás következtében omlott össze. A légitámadásnak gyakorlatilag nem volt katonai jelentősége, ugyanúgy a megfélemlítést szolgálta, mint Coventry elpusztítása a német légierő által. A drezdai halálos áldozatok számát 35 ezerre becsülik.