
Csupa kellemes, ugyanakkor vad lehetőség is a következő három-négy nap. Vajon beteljesül-e sokak halovány reménye a békés családi pihenésre, a forradalom évfordulójának méltóságteljes megünneplésére? Vagy a tavaly őszihez hasonló utcai zavargások következnek? Ígéret van rá a szélsőjobbos alakulatoktól, a lehetőség ott rejtezik a Fidesz nagygyűlése utáni felvonulásban, hisz az összegyűlt tömeg könnyen provokálható, ha mégannyira védi is a rendőrség és biztonsági emberek hada.

Egy friss képviselő-testületi határozat értelmében Kerepes Nagyközség Önkormányzata „aljas rágalmaik miatt nem kívánatos személyeknek tekinti Horn Gyula volt pufajkást és rokonát, Havas Szófiát”. A határozatot rendkívüli ülésen hozta a testület és csupán a fideszes képviselők voltak jelen, a többieket későn értesítették. Kerepes lakossága nem nagyon érti, mit akar Franka Tibor polgármester az ötlettel, arról se tudnak, hogy a nagybeteg Horn Gyula éppen hozzájuk igyekezne.
Scipiades Erzsébet Jobb volna ma 500 zsidó, mint 500 cigány című cikkét ítélte az EU Újságíró Díj nemzeti zsűrije a legjobb magyarországi pályázatnak, így ez az írás képviseli hazánkat „A sokszínűségért. A diszkrimináció ellen.” elnevezésű Európai Uniós Újságírói Díj pályázatán. A nemzetközi zsűri 2007. november 12-én tanácskozik Brüsszelben és választja ki az EU-szintű nyertest.

A szép emlékezetű hetvenes-nyolcvanas években a művelt nagyvilágot egy elmélet uralta, amelyet – a kanonizált akadémiai tudásanyag részét képezvén – aligha illett kétségbe vonni: az ún. szekularizációelmélet, amely a vallások eljelentéktelenedésének elkerülhetetlenségét mondta ki. Az elmélet a világ deszakralizációjáról szólt, miszerint a gondolkodás és a technika gyorsuló fejlődése a vallások társadalmi jelentőségének fokozatos csökkenéséhez vezet.
Kérek egy Bismarck-szendvicset a Karl Marx Allén. Miközben jóízűen falatozom az Északi-tenger gyümölcsét, néhány méterrel távolabb az Alexander platztól, csak egy sarokra Fernando Bottero hatalmas sonkákkal, gömbölydedségekkel megáldott szobrai vágják nyakon a berlini nyárspolgárok ízlését, annak a dómnak a tőszomszédságában, ahová az egykori porosz királyokat temették.







