Az izraeliek többsége követeli, hogy Amír Perec védelmi miniszter mondjon le, egyúttal támogatja, hogy alakuljon vizsgálóbizottság a libanoni háború kezelése ügyében – ez derült két, szerdán nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatásból.Amír Perec megbukottA Maariv című napilapban közölt felmérés szerint a megkérdezettek csaknem a fele, 49 százalék vélekedett úgy, hogy Ehud Olmert kormányfő felelős a konfliktus alatt elkövetett izraeli hibákért.

A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség, a Wesley János Lelkészképző Főiskola és az Oltalom Karitatív Egyesület tizenöt észak-izraeli gyermeket lát vendégül kísérőikkel együtt. A csoport a háború által leginkább sújtott települések egyikéről, Shelomi városából érkezett Budapestre.

A libanoni fegyverembargó érvényesítéséről kíván tárgyalni szerdán New Yorkban Kofi Annan ENSZ-főtitkárral Cipi Livni izraeli külügyminiszter.

Becslések szerint 5,7 milliárd dollárba került Izraelnek a libanoni háború a Hezbollah ellen – írta keddi számában a Jediót Ahronót izraeli napilap.

A londoni Al-Hajat napilap beszámolója szerint, a libanoni kormány és a Hezbollah között olyan megállapodás születhet, melynek értelmében a siíta terrorszervezet megtarthatná az elrejtett fegyvereit Dél-Libanonban. Ha ezt az egyezséget a libanoni kormány jóváhagyja kedden, akkor ezzel megsérti az ENSZ Biztonsági Tanácsa által létrehozott 1701 számú határozatot.

Tíz Katyusa-rakétát lőttek ki kedden hajnalban a Hezbollah terrorszervezet tagjai, de a lövedékek nem érék el Izrael területét, hanem dél-libanoni térségekben csapódtak be – jelentette az izraeli hadsereg, amely áldozatokról nem tett említést.

A holokausztról készített karikatúrákból nyílt kiállítás hétfőn Teheránban a szervezők szerint abból a célból, hogy így válaszoljanak a Mohamed prófétáról európai újságokban közzétett gúnyrajzokra.

A Hezbollah hétfőn szórólapokat osztogatott Libanonban, melyben megköszönték Libanonnak a „nagy győzelmet”, a polgároknak a 4 héten át tanúsított türelmüket.

Miközben a Közel-Keleten továbbra is dúl a rakétaháború, a háttérben nem kevésbé ádáz harc zajlik – ezúttal szavakkal és képsorokkal. A tét nem kevés: a libanoni-izraeli határ körül lokalizálódott tűzfészekből a média hamarosan globális tüzet szíthat, ha továbbra is nyílt teret enged az Izrael-ellenes és antiszemita propagandának. Az utóbbi napokban azonban néhány újságíró meglepő „beismerő vallomást” tett a bejrúti tudósítások valódi körülményeiről.

Az izraeli külügyi szóvivő hétfőn cáfolta azt az amerikai sajtóhírt, hogy Izrael előre megtervezte a Hezbollah elleni hadjáratát.

Sok bloggert nyomnak el brutálisan Iránban – az elnök azonban nem tartozik közéjük. Mahmúd Ahmadinezsád is elindította saját blogját . Az online-napló első bejegyzése a fiatalkoráról beszél, orrvérzésről egy vizsga alkalmával, és természetesen az USA és Izrael világháborús ambícióiról bocsátkozik spekulációba.

XVI. Benedek pápa a Szentföldre is el kíván látogatni – nyilatkozta maga a katolikus egyházfő abban az interjúban, amelyet az ARD és a ZDF német állami televízióknak, továbbá a Deutsche Welle német rádióállomásnak, valamint a vatikáni rádiónak adott szeptemberi bajorországi látogatásával kapcsolatban.

Feszült nyugalom vette át a helyét a több mint egy hónapja tartó háborúnak Izrael és a Hezbollah között, ahogy az ENSZ közvetítéssel létrejött tűzszünet életbe lépett ma reggel. Az izraeli hadsereg beszüntette minden támadását a Hezbollahhal szemben.

„A libanoni háború az arab modernitás ellen folyik. Ennek példája a libanoni politika érettsége, és a Hezbollah fegyverarzenálja és annak higgadt kezelése. A nyugati világ elfogadja Izraelt, noha másodrendű állampolgároknak tartja a területén élő arabokat.” Hogy ki írta ezeket a gondolatokat?

Az izraeli kormány is elfogadta vasárnap a Libanonra vonatkozó BT-határozatot az ellenségeskedések beszüntetéséről, amelyet Bejrútban már szombat este támogatásáról biztosított a libanoni kabinet.

„Rosszul kezdődik a harmadik világháború” – egyes borúlátó újságírók így kommentálják a libanoni konfliktus első hónapját. Herold Meyerson a Washington Postba írt cikkét azzal kezdi, hogy most már érti, „milyen érzés lehetett 1914 nyarán, amikor egy merényletből világégés kerekedett”. A hasonlat nyilvánvaló túlzás, a Hezbollah és Izrael közötti háború mégis az egész világot megrázza.

Harmincháromezer emberből álló tömeg vonult Párizs utcáira, felháborodását demonstrálva, a 23 éves zsidó származású, de Franciaországban élő Ilan Halimi elrablása és brutális meggyilkolása miatt. A férfit január 21-én rabolták el és három héten át tartották fogva a rablók, Párizs déli külvárosában. Állítólag egy olyan helyi banda követte el az emberrablást, ami december óta már hat embert próbált meg elrabolni – közülük négy zsidó volt.

Az utóbbi fél évszázadban megszokhattuk, hogy folytonosan háborúk híreit halljuk Libanonból. Pedig ezt a Szíria és Izrael közé ékelt államocskát, amely 1943-ban nyerte el függetlenségét, valaha a Közel-Kelet Svájcaként is emlegették. Nemcsak a Libanon és Antilibanon nyáron is hósipkával borított hegyláncai miatt, hanem azért is, mert a messze földön híres libanoni kereskedők valósággal vonzották a pénzt országukba.

Izrael komoly veszteségeket szenvedett – a belga Le Soir című lap szerint évtizedek óta a legnagyobbakat. Július 12 és augusztus 10 között 84 katona és 41 civil halt meg a Hezbollah terrorista szervezet akciói miatt.

Féltitkos iszlám társaság ülésezik havonta Budapesten, melyről néhány alapinformáción kívül semmit sem lehet megtudni. A Külügyminisztérium nyilvántartásában nem szerepelnek, ugyanakkor nyilatkozataikkal befolyásolják a közvéleményt, civil és humanitárius szervezeteket kapacitálnak, és Izrael-ellenes tüntetéseket támogatnak.