Az utóbbi fél évszázadban megszokhattuk, hogy folytonosan háborúk híreit halljuk Libanonból. Pedig ezt a Szíria és Izrael közé ékelt államocskát, amely 1943-ban nyerte el függetlenségét, valaha a Közel-Kelet Svájcaként is emlegették. Nemcsak a Libanon és Antilibanon nyáron is hósipkával borított hegyláncai miatt, hanem azért is, mert a messze földön híres libanoni kereskedők valósággal vonzották a pénzt országukba.
A pénz eredete is Főníciába nyúlik vissza…Ha azt állítjuk, hogy a libanoni kereskedőknek évezredek óta a vérükben van a kereskedés, a szó szerinti igazságot mondjuk. Amint arról a National Geographic magazin 2004. októberi száma is hírt adott: egy amerikai és egy libanoni genetikusnak sikerült kimutatnia a föníciaiak genetikai markereit olyan libanoni települések őslakóinak DNS-ében, mint a mai Cúr (Tírusz), Szaida (Szidón) és Bejrút. Ezek a városok ugyanis – ahonnan ma a Hezbollah rakétái hullanak Izraelre – valaha virágzó föníciai települések voltak. Manapság mégsem ajánlatos Libanonban a föníciai ősöket emlegetni.
Tudjuk, hogy a Közel-Keleten bizonyos történelmi kérdésekre rendkívül érzékenyen reagálnak az emberek. Sok száz vagy akár több ezer évvel ezelőtt történt események eleven valóságként hatnak az ott élő emberek tudatában. A Libanonban élő maronita keresztények nyíltan vallják, hogy az őseik föníciaiak voltak. Ezért a többségi muszlim vallású országban – bárminő furcsa is – a föníciai egyenlő azzal, hogy „keresztény”. Ez a fő oka annak, hogy a bejrúti Nemzeti Múzeumban egyetlen régészeti lelet alatt sem olvasható a „föníciai” felirat. A várható muszlim reakciók miatt csupán annyit írnak a kiállított tárgyak alá a szakértők: „vaskori lelet”. (folytatás)
