Az izraeliek többsége követeli, hogy Amír Perec védelmi miniszter mondjon le, egyúttal támogatja, hogy alakuljon vizsgálóbizottság a libanoni háború kezelése ügyében – ez derült két, szerdán nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatásból.Amír Perec megbukottA Maariv című napilapban közölt felmérés szerint a megkérdezettek csaknem a fele, 49 százalék vélekedett úgy, hogy Ehud Olmert kormányfő felelős a konfliktus alatt elkövetett izraeli hibákért. A Jediót Ahronótban megjelent vizsgálat pedig arról tanúskodik, hogy 57 százalék Amir Perec távozását követeli, de 41 százalék szerint Olmertnek is mennie kell.
A Maariv szerint 67, a Jediót Ahronót szerint 69 százalék kívánja a vizsgálóbizottság létrehozását, míg 28 százalék ellenzi azt. A Maariv által megkérdezetteknek mindössze 40 százaléka elégedett a miniszterelnök ténykedésével, holott a háború július 12-i kezdetekor még 77 százalék értékelte őt pozitívan, míg Perec tetszési indexe alig 28 százalékos lett. A Jediót Ahronót által felmértek még szigorúbbak voltak: 84 százalékuk elégedetlen a kabinettel.
Mint kiderült, az izraeliek 70 százaléka hibának tartja, hogy a kormány elfogadta az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata alapján létrejött tűzszünetet anélkül, hogy kiszabadult volna a Hezbollah által elfogott két izraeli katona, akik miatt a fegyveres összecsapás kirobbant. A Maariv felmérésében 66 százalék azok aránya, akik szerint senki sem nyert a háborúban, míg 53 százalék szerint Izraelnek folytatnia kellett a harcot.
Kijutott a kritikákból Dan Haluc vezérkari főnöknek is, akinek jelentős presztízsveszteséget okozott az a keddi leleplezés, amely szerint röviddel a háború kirobbanása előtt részvényeket adott el a tel-avivi tőzsdén. Vele a megkérdezettek 52 százaléka elégedetlen, és csak 44 százalék támogatja.
Izraelben eddig két alkalommal alakult bíró által vezetett állami vizsgálóbizottság háborús ügyekben. Először 1973 októberét, a jóm-kipúri háborút követően, hogy kivizsgálják az izraeli hadsereg felkészületlenségének okait, majd 1982 szeptemberében, a libanoni háború idején a Szabra és Satíla menekülttáborokban elkövetett vérengzések után. Az első esetben az Agranat-bizottság a hadsereg vezetését tette felelőssé, de büntető szankciókra nem került sor. A második esetben a Kahane-bizottság úgy ítélte meg, hogy az izraeli vezetőknek „közvetlen felelősségük” volt az Izraellel szövetséges keresztény milíciák által elkövetett tömeggyilkosságban. Ez Ariel Saron akkori védelmi miniszter – a későbbi kormányfő – lemondásához vezetett.
(MTI/AFP/Reuters)
