Kezdőlap » JNA24 » Emih

Emih

Ez a bu00f6ngu00e9szu0151 nem tu00e1mogatja a frame-eket!

Forrás: Emih

Tudáspróba

sofar, 2007. szeptember 19. 09:15  JNA24 médiafigyelő, Emih No Comments »

1. Ön szerint mi történik az egyházaknak fenntartott 1%-ok azon részével, amivel az emberek nem rendelkeznek?

Mindent, amit tudni kell a Ros Hásánaról

A Sófár-fújas a gyakorlat, a halacha és a Kabbala tükrében

Chászid gondolatok, a lubavicsi rebbe,

A hetedik év pruzbul törvénye

ZsTSz

ZsTSz

Zsidó Újév

sofar, 2007. augusztus 29. 13:15  Sófár tallózó, Emih No Comments »

Ros Hásáná

Jógik, jogok, lélekbúvárok és filozófusok a Sziget Fesztiválon – „Hozd el anyádat is!”, szól az egyparancsolat.

Budapesttől-Jeruzsálemig címet viselte legújabb zarándokutunk a Pesti Jesivával július végén. 10 fős lelkes, tanulni vágyó csapatunk bejárta Izrael legnevezetesebb helyeit.

Meghitt és örömteli esemény színhelye volt Bécs múlt vasárnap. Az egykori császárvárosban léphetett be Ábrahám szövetségébe a Boáz-család újszülött fiúgyermeke.

E szemeszter fő témája: A házasság

(Kék Duna Wellness Hotel – Ráckeve, Dömsödi út 1.)

Egy közönséges kutatói látogatás a British Múzeumban jelentős archeológiai felfedezéshez vezetett, amely igazolja a Biblia igazságát is.

A zsidó közélet kérdéseihez

„Viselkedésünk, gondolatvilágunk és nézeteink egésze bizonyos szem­pontból nem más, mint annak a kultúrának és gondolatvilágnak a le­nyomata, amely szerint évezredeken keresztül éltek felmenőink: (Köves Slomo)

Sarkad

sofar, 2007. július 09. 14:15  JNA24 médiafigyelő, Emih No Comments »

A Fekete-Körös partján fekvő kisvárosba az el­ső zsidók a 19. század elején érkeztek, a szom­szédos Gyulaváriból. A helyi földesúr, Almásy gróf hívta be őket birtokára, a kereskedelem fellendítése céljából. Ezért a helybéli zsidók fő­ként terménykereskedelemmel foglalkoztak, de voltak közöttük boltosok, iparosok és gazdálko­dók is. Később sok zsidó dolgozott vezetőként vagy tisztviselőként a sarkadi cukorgyárban.

Zsidó forrásokban használt névalakja: Ober-Visó. A felsővisói járás székhelyére az első zsidók a 18. század közepén érkeztek. A helyi zsidók többsége Galíciából származott. Pálinkafőzésből, házalásból, valamint különböző mezőgazdasági munkákból tartották el magukat. 1840­ben már 239 zsidó élt Felsővisón, az összlakosság 8,1 százaléka. 1880-ra a közösség létszáma je­lentősen megnövekedett, akkor már 1946 zsidó élt a településen. Lélekszámuk a 20.