Hisznek-e Orbánnak Amerikában?
Mottónk: „A reggeli péksütit majszolva nézzük a sajtot”
NOL * Lapzsemle * 2007. november 14.
Hisznek-e Orbánnak Amerikában?
Szó nincs arról, hogy Magyarországról az a kép alakult volna ki, hogy leszakadó és destabilizálódó ország volna – mondta Charles Gati politológus szerdán a Klubrádió Kontra című műsorában. A politológus arra reagált, hogy az Egyesült Államokban tárgyaló Orbán Viktor szerint leszakadó országként tekintenek Magyarországra az USA-ban. A Fidesz elnöke beszélgetőpartnereinek a kormány gazdaságpolitikájának sikertelenségével és elhiteltelenedésével magyarázta az ország destabilizációját. A volt miniszterelnök szerint az amerikai kormányzati köröket elbizonytalanítja a Gyurcsány-kormány Oroszország-politikája.
Charles Gati politológus úgy véli: Magyarországra mint egy nyugathoz tartozó országra tekintenek, bár tudják, hogy vannak problémák. Példaként említette, hogy a Helsinki Bizottság múlt heti ülésén Gordon Smith szenátor rácsodálkozott, hogy olyan szervezet, mint a Magyar Gárda létrejöhet Magyarországon. Hozzátette: a magyar belpolitikai problémákra az amerikai diplomáciának nincs befogadó készsége.
A politológus megemlítette a Freedom House jelentését, melyben Magyarország a múlthoz képest egy helyet visszacsúszott demokratizálódás folyamatokat tekintve, ám úgy véli ez nem jelentős változás például Lengyelországhoz képest, mely nyolc helyet esett vissza.
(A beszélgetés hangfelvétele l>)
Lapunk washingtoni tudósítója az Orbán-látogatás előtt írt összefoglalót:
Orbán újjáépíti amerikai kapcsolatait – Horváth János Truman-Reagan Szabadság Emlékérmet kap
Egy érdekes tanulmány az EU-orosz kapcsolatokról:
Új hidegháborúzók és trójai falovak /Tanulmány az EU-orosz viszonyról – A játékszabályokat a Kreml diktálja
Durva gyalázkodásért követelik a Mazsök alelnök lemondását
„Botrányos mondatok hangzottak el a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány szeptemberi kuratóriumi ülésén” – olvasható a Magyar Hírlap beszámolójában. – „Tordai Péter alelnököt minősíthetetlen kijelentései után többen lemondásra szólították fel.”
Bocsánatot kért, nem mond le: November 16-i hír szerint az alelnök bocsánatot kért a megbántott kurátortól, ezt hivatalos közleményében is megerősítette. „Nincs nyitott kérdés és nem tart a vita a Magyar Zsidó Örökség Közalapítvány kuratóriumában. A szerdai lapokban megjelent állításokkal ellentétben az alapítvány kuratóriuma október 11-i ülésén napirendre tűzte azt a vitát, amely Sessler György és Tordai Péter között robbant ki a közalapítvány szeptemberi ülésén.Az akkori kijelentéseiért Tordai Péter elnézést kért Sessler Györgytől, a kuratórium pedig ezzel az ügyet lezártnak tekinti. Tordai Péter ezúton is megerősíti, hogy nem mond le a közalapítvány kuratóriumának alelnöki posztjáról, amelyet a jövőben is legjobb tudásának megfelelően lát majd el.” Zoltai Gusztáv, a Magyar Zsidó Örökség Közalapítvány társelnöke az ügyet lezártnak tekinti, a Magyar Hírlap szerint azonban közalapítvány másik társelnöke, Eliezer Gilád szerint azonban nem maradhat a helyén. Hasonlóan vélekedik Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke is. (>)
A laphoz eljutott információk szerint a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány szeptemberi ülésén pályázati összegek kiosztásáról döntött, ezek között szerepelt a Munkaszolgálatosok Országos Egyesülete nevében Sessler György által előterjesztett javaslat is, amelyben az alapítvány százmilliós támogatását kérte a zsidó kórház fejlesztésére. A felvetést végül többségi szavazással elutasították. Ez után Sessler György felszólalását félbeszakítva Tordai Péter, a kuratórium alelnöke elkezdett kiabálni, gazembernek, hazugnak nevezte, veréssel fenyegette Sesslert, majd vulgáris szavakkal követelte, hogy „egy adott testrészét” tegye ki az asztalra, hogy zsidóságát ellenőrizni tudja.
A botrányos kirohanásról ugyancsak beszámoló Magyar Nemzet szerint Tordai kétségbe vonta kuratóriumi társa zsidó származását, „lesvábozta”, és arról is „érdeklődött”, Sessler mit keres a kuratóriumban, nem lopott-e még eleget.
„A minisztérium kuratóriumi delegáltja az eset óta benyújtotta lemondását, nem hajlandó Tordaival együtt dolgozni. Az alapítványt felügyelő Oktatási és Kulturális Minisztérium még nem lépett az ügyben” – olvasható a Magyar Hírlap cikkében. Hozzáteszik azt is: a kuratórium társelnöke, Eliezer Gilad csatlakozott az állam által delegált kurátor véleményéhez.
Egészségbiztosítási reform: ezt 20-30 szocialista nem szavazná meg
A Népszava értesülése szerint Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezető arról tájékoztatta Gyurcsány Ferencet, hogy a szocialista frakció „jelenlegi formájában nem tudja biztosítani az egészségbiztosítási modellváltásról szóló törvényjavaslat elfogadását.” A Népszava szerint Lendvai Ildikó ezt azzal indokolta, hogy mintegy 20-30 honatyának elvi kifogása van a magántőke bevonásának formája ellen. A szocialista képviselőknek összesen 40-50 olyan indítványuk van, ameklyek érdemi kérdéseket érintenek. „A legnagyobb vitát vélhetően az váltja majd ki, hogy a szocialisták kitartanak amellett: a jövőre megalakuló új egészségpénztárak vezérigazgatóját a mostani tervekkel ellentétben ne a magánbefektetők, hanem az állam jelölje.”
„Kozák Gyula: „Kétségbeesetten figyeljük, mivé lett az SZDSZ”
A hvg.hu egy interneten köröztetett nyílt levelet tett közzé, amelyet Kozák Gyula, az SZDSZ egyik tekintélyes alapítója írt alá.
Az SZDSZ-alapítók levele:
Mi, alapítók, 19. születésnapja alkalmából szeretettel köszöntjük a Szabad Demokraták Szövetségét.
1988. november 13-án az állampárti diktatúra demokratikus ellenzékeként alapítottuk meg az SZDSZ-t, mert szabadságot, plurális demokráciát, magántulajdonon alapuló piacgazdaságot, jogegyenlőséget és esélyegyenlőséget akartunk.
Ma az SZDSZ térségünk egyetlen még létező, rendszerváltó liberális pártja.
A rendszerváltók nemzedékét fiatal, hivatásos politikusok váltották fel, de a párt megőrizte nevét, szellemiségét, egységét és belső demokráciáját.
Mi, alapítók, büszkék vagyunk arra, hogy az SZDSZ 19 év elteltével továbbra is hű maradt saját alapértékeihez és a modern, európai Magyarország érdekeihez. Ellenzékben és kormánypártként egyaránt következetesen védi az emberi jogokat és a demokráciát, küzd a tiszta versenyre épülő szabad piacgazdaságért, szolidáris a kisebbségekkel, a hátrányos helyzetűekkel és a szegényekkel.
Ma a magyar liberális párt a reformok ügyét saját népszerűsége elé helyezve folytatja a rendszerváltással megkezdett munkát. A legjobb európai hagyományoknak megfelelően együttműködésre törekszik minden demokratikus erővel és a civil társadalommal.
Tiszta szívünkből azt kívánjuk, hogy az SZDSZ továbbra is töretlenül folytassa nehéz munkáját. Sikere, mint eddig mindig, az egész ország sikere lesz.
Boldog születésnapot SZDSZ! Boldog születésnapot, magyar liberálisok!
Ara-Kovács Attila, Dobrovits Mihály, Dornbach Alajos, Halda Alíz, Haraszti Miklós, Hodosán Róza, Iványi Gábor, Juhász Pál, Kenedi János,
Konrád György, Litván Györgyné Gál Éva, Pinczehelyi Éva, Pinczehelyi Sándor, Rajk László, Szalai Júlia, Vásárhelyi István, Vásárhelyi Júlia
„Mi, rendszerváltó alapítók, akik egzisztenciánkat (ha úgy tetszik egész életünket, karrierünket) tettük fel a demokratikus ellenzékben a létező szocializmus elleni harcra, 19. születésnapja alkalmából kétségbeesetten figyeljük, mivé lett a Szabad Demokraták Szövetsége” – idézi a hvg.hu a levélírót.
Kozák Gyula a hvg.hu-nak elmondta: levele válasz Rajk László levelére. Ebben Rajk a 19. születésnap alklmából egyebek mellett azt írta: alapítóként büszkék arra, hogy „az SZDSZ 19 év elteltével továbbra is hű maradt saját alapértékeihez és a modern, európai Magyarország érdekeihez”, s kitért arra is, hogy az SZDSZ-ben az „alapítók értelmiségi nemzedékét fiatal, hivatásos politikusok váltották fel, de a párt megőrizte nevét, szellemiségét, egységét és belső demokráciáját”.
Kozák Gyula levelét teljes terjedelmében közölte a hvg.hu>>>>>>
Sikeres alku: huszonhárommilliárd pluszt találtak
Mégiscsak találtak felszabadítandó forrást a jövő évi költségvetés tervezetében a koalíció vezetői: 23 milliárd forintot csoportosítanak át az állami működési kiadásokból deficitcsökkentésre, illetve vizsgálják, miként lehetne a hátrányos helyzetű önkormányzatok intézményeinek energiafelhasználását támogatni – írta a szerdai Világgazdaság.
A lap utal arra, hogy a „forráskeresést” az SZDSZ indította el: a párt legutóbb csaknem 70 milliárdos pluszt fedezett fel az előterjesztésben. Kedden a miniszterelnök tartott egyeztetést a témáról a két párttal, s bár a szocialisták nem ismerték el az SZDSZ teljes kiadáscsökkentési tervét, egyes tételekből „le-lecsippentenek” – olvasható a cikkben.
Kóka János gazdasági miniszter a Világgazdaságnak elmondta, az elért eredmény a liberálisoknak fontos, szimbolikus lépés.
A lap úgy tudja, a szocialisták szerint azért volt szükség a megállapodásra, mert „menteni kellett, ami menthető” az SZDSZ legutóbbi, adócsökkentő akciója után.
Akkor Veres János pénzügyminiszter úgy nyilatkozott, nincs pluszforrás, mert a tárca meglévő kormánydöntéseket vezetett végig a büdzsé tervén – emlékeztetett a lap.
Mécs nem beszélhet arról, amit a tv-„ostromlók” támogatóiról megtudott
„Mit érzett egy volt ötvenhatos a forradalom fél évszázados évfordulóján, amikor azt látta, hogy a pesti utcán tombol az erőszak?” – így hangzik a hvg.hu egyik kérdése Mécs Imre országgyűlési képviselőhöz a honlapon megjelent interjúban (készítette Pelle János).
Mécs Imre válasza: Két olyan bizottságnak is a tagja vagyok, amely ezekkel a kérdésekkel foglalkozik: a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának, illetve a titkosszolgálatokat felügyelő bizottságnak. Sajnos, az itt elhangzottakat titkosnak minősítették, ezért nem beszélhetek részletesebben mindarról, amit megtudtam. Ami a televízió „ostromát” illeti, a történteket kifejezetten gyanúsnak találom, a háttér felderítése még sok meglepetést tartogathat, különös tekintettel azokra a jelentésekre, melyeket a titkosszolgálatok készítettek. Úgy gondolom, a legföljebb egy-kétezer randalírozó nem tombolhatott volna politikai és anyagi támogatás nélkül. Kinek használ? – kérdezte annak idején Seneca. Nehéz elhinni, de bizony több mint háromszor annyi rendőr sérült meg súlyosan tavaly szeptemberben, mint amennyi tüntető. Egy biztos: a tavalyi eseményeket követve eszembe sem jutott, hogy ugyanezen a helyen 1988. június 16-án Kis Jánossal beszédet mondtunk, és a rendőrök vertek bennünket, nem pedig fordítva. >
Toller László is kap költségtérítést
Az Országgyűlés Hivatala által működtetett honlap tanúsága szerint Toller László, Pécs volt polgármestere, a város szocialista országgyűlési képviselője annak ellenére is megkapja a teljes fizetését és a költségtérítését, hogy éberkómában fekszik, így a munkáját sem tudja ellátni – írta a szerdai Magyar Nemzet.
A honlapon közölt adatok szerint Toller László szeptemberi tiszteletdíja bruttó 419.520 forint volt, amely mellé ráadásul 287.040 forint költségtérítést is kapott – olvasható a cikkben.
A lap felhívja a figyelmet arra, hogy az utóbbi összeg átutalása azért vet fel kérdéseket, mert ezt a keretet a képviselői munkával járó költségek fedezésére szánják, igaz, a felhasználás kritériumait az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről szóló törvény nem részletezi.
A Magyar Nemzet megfogalmazása szerint „Pécsett sokakban felmerül a kérdés”, hogy az otthon fekvő expolgármester miért nem táppénzben részesül, de – mint hozzáteszik – problémás az is, hogy idei vagyonbevallását felesége, Toller Tünde írta alá.
A nyilatkozat beadása azért fontos momentum, mert a törvény egyértelműen fogalmaz: elmulasztása esetén a parlament tagja nem kaphatja meg tiszteletdíját – írta a lap.
Közelebb visz az ingatlanadó a közteherviseléshez?
A Békés megyei Hír6 portálon Bod Péter kommentálja a frissen elfogadott ingatlanadó-törvényt.
Úgy látja: az ingatlanadó alapjaiban elhibázott döntés. Mint kifejti, a magyar adórendszer abból indul ki, hogy létezik a középosztály. Az ingatlanadó következményeit mérlegelve, a jelenlegi adószintet is figyelembe véve a szerző egyértelműen túladóztatástól tart.
Bod Péter kiszámítja: a törvény szerint „egy 40 milliós ingatlanért hozzávetőleg 200 ezer, egy 20 milliós után megközelítőleg 100 ezer, míg egy 10 milliós után 50 ezer forint ingatlanadót kell fizetni 2009-től. Komoly kétségeink vannak, hogy mindez kellően progresszívvé teszi-e ezt az adóztatást. Lehet, hogy ez nem volt cél, de akkor a baj annál nagyobb. Okkal feltételezhetjük, hogy egy 40 milliós ingatlan tulajdonosa könnyebben kifizeti az évi 200 ezer forintos ingatlanadót, mint a 10 milliós ingatlan után tulajdonosa az 50 ezret. Csupán látszólag logikus az a mechanikus szemlélet, ami áthatja a számítási módszert. Valójában ez a kevésbé vagyonosokra lényegesen nagyobb terhet rak, mint a vagyonosokra. Nem járhatunk messze az igazságtól, amikor úgy fogalmazunk: egy magára valamit adó, normális adórendszernek ez nem lehet a célja. A magyar társadalom kétharmadának nem sikerült elérnie a középosztály szintjét (ezt támasztja alá minden erre vonatkozó felmérés), mégis úgy adóztatják, mintha a középosztályhoz tartozna. Ma hazánkban egy 7-10 millió forintos ingatlan birtoklása sokkal inkább azt jelenti, hogy a tulajdonosai nem tudtak felkapaszkodni a középosztály tagjai közé, sem mint azt, hogy odatartoznának. Az új adót az önkormányzatok szedik be, abban a bontásban és ütemezésben, ahogyan a gépjárművek után járó súlyadót. Vagyis egy évben két részletben kell befizetni. Az elsőt március 15-ig, a második részt szeptember 15-ig. Egy ilyen adótörvény elfogadása után különösen hitelesnek tűnik az olyan hangszerelésű kormányzati kommunikáció, hogy a megszorítások nehezén már túl vagyunk. Már csak az a kérdés, hogy ki.” A >
Ajánlott Cikkek
Ért-e Orbán Viktor amerikaiul?
