Izraelnek joga van megvédenie magát, de ennek úgy kell történnie, hogy el lehessen kerülni a konfliktus eszkalációját – foglalta össze Göncz Kinga magyar külügyminiszter az Európai Unióval egybecsengő magyar álláspontot az EU-tagállamok külügyminisztereinek brüsszeli tanácskozása után.
A hír:
Matus János, a Zrínyi Miklós Egyetem biztonságpolitikai szakértője szerint Izrael most elsősorban nem Libanonnal, hanem a Hezbollahhal és a Hamasszal, közvetve pedig a Hezbollah mögött álló Szíriával és Iránnal áll konfliktusban, akiknek fő célja a kilencvenes évektől megindult lassú békefolyamat megállítása. Ez elsősorban az Izrael létjogosultságát rendszeresen megkérdőjelező iráni vezetés érdeke.
Vannak elemzők, akik szerint Izrael az 1973-as jom kippuri háború óta nem volt ilyen nehéz helyzetben. Még az öbölháborúban sem érte el ennyi rakéta az országot.
Az 1967-es arab-izraeli háború és a Palesztin Felszabadítási Szervezetre mért 1970-es jordániai csapás után, amely a Husszein király elleni merényletkísérletet követte, számos palesztin menekült Libanonba – köztük Jasszer Arafat és a PFSZ.
A hírekben csak „szélsőséges síita szervezetnek” nevezett terrorista szervezetet, a Hezbollahot Izrael 1982-es libanoni bevonulását követően alapították az iráni rezsim aktív támogatásával. A csoport a 2005-ös választásokon képviselői révén bejutott a libanoni kormányba is.
A Hamasz és a Hezbollah terrorszervezetek által gerjesztett közel-keleti fegyveres konfliktusban mindhárom részt vevő félnek, Izraelnek, Libanonnak és a palesztinoknak egyaránt súlyos gazdasági veszteségekkel kell szembenézniük, az emberveszteségekről nem is szólva. A háborús helyzet miatt az egekbe kúszó olajár pedig az egész világgazdaságot sokkolja.
A Nyolcak szerint a világgazdasági növekedés erőteljes marad annak ellenére, hogy az olajárak még inkább felszöktek Izrael és a libanoni Hezbollah konfliktusa nyomán. A hét vezető ipari demokrácia és Oroszország vezetői hétfőn véget ért szentpétervári csúcstalálkozójáról kiadott nyilatkozat szerint a „növekedés erőteljes marad, és szélesebb alapokra helyeződik”.
2006. július 20. 19:09
Az ENSZ egyik illetékese szerint a kilenc napja tartó bombázásokban teljesen szétlőtt libanoni úthálózat nem csak a libanoniak menekülését, de a külföldiek mentését is megnehezíti, a helyzet katasztrófával fenyeget. Kofi Annan ENSZ-főtitkár az ellenségeskedés azonnali leállítását követelte. A Hezbollah fegyveresei és az izraeli csapatok több helyen is összetűztek Dél-Libanonban. Kilencedik napja tart a libanoni válság.
Az ENSZ szerint kezd kritikussá válni a polgári lakosság helyzete Dél-Libanonban az izraeli bombázások miatt. Ezt a palesztin menekültek megsegítésével foglalkozó ENSZ-hivatal dán vezetője, Sven Berthelsen mondta csütörtökön a Ritzau dán hírügynökségnek.
Bezárás | Nyomtatás
Izrael vegyi fegyvereket vet be libanoni hadjárata során – legalábbis ezt állítja egy belga-libanoni orvos, aki szokatlan holttestekre alapozza véleményét.
Kofi Annan ENSZ-főtitkár csütörtökön felszólította a világszervezet Biztonsági Tanácsát (BT), hogy az ENSZ-alapokmánynak megfelelően tegyen határozott lépéseket a közel-keleti béke helyreállítására. A főtitkár az ENSZ erőfeszítéseiről számolt be a BT-nek.
Az unió segélyszállítmánya már elindult Libanonba
NOL * Népszabadság Online * 2006. július 20.
Egy belga-libanoni orvos azt állítja, szokatlan jelenségeket észlelt
Fischer IvánTizenhat, kivétel nélkül telt ház előtt rendezett és óriási szakmai és közönségsikert arató előadás után július 18-án a híres londoni BBC Proms Fesztiválon búcsúzott az angol közönségtől a Glyndebourne-i Operafesztivál Cosi fan tutte produkciója, amelynek karmestere Fischer Iván volt.
Az Izrael által 9. napja bombázott Libanonban 13-15 olyan magyar állampolgár van, aki szeretné elhagyni az országot, és olyan helyen van, hogy a kiutazás fizikailag is lehetséges – tudta meg csütörtökön délután a Független Hírügynökség a bejrúti magyar nagykövettől. Ez azt jelenti – mondta Tamás Lajos nagykövet -, hogy ennyi menekülni szándékozó magyar állampolgár tartózkodik Bejrútban vagy a környéken.
Az izraeli védelmi miniszter csütörtökön kijelentette, hogy a zsidó állam kész nagy szabású szárazföldi támadással megszállni Libanont. „Ha arra a következtetésre jutunk, hogy szükség van a szárazföldi hadműveletre, akkor meg fogjuk indítani. Ne gondolják a terroszervezetek, hogy félni fogunk” – szögezte le Amir Perec .
