Bíróság elé állítják hétfőn Bécsben David Irving brit történészt, aki írásaiban és előadásaiban is tagadta az auschwitzi gázkamrák létezését. A 67 esztendős Irvinget november 11-én vették őrizetbe egy 16 évvel ezelőtti osztrák elfogatóparancs alapján. A hatóságok akkor azt követően adták ki a parancsot, hogy Irving egy bécsi és egy leobeni előadásában is tagadta az auschwitzi gázkamrák létezését.
Izraeli katonák hétfőre virradó éjjel megölték az Iszlám Dzsihád radikális palesztin mozgalom fegyveres szárnyának vezetőjét a ciszjordániai Náblusz városában. Palesztin biztonsági források szerint Hamad Abu Sarifot izraeli katonák lőtték le a Ciszjordánia északi részén fekvő városban. Az izraeli hadsereg szóvivője megerősítette az Iszlám Dzsihád katonai vezetőjének halálhírét. A szóvivő szerint izraeli katonák több fegyveres férfira nyitottak tüzet, s egyet közülük megöltek.
Ma állítják bíróság elé azt a brit történészt, aki írásaiban és előadásaiban is tagadta az auschwitzi gázkamrák létezését. A 67 esztendős férfit november 11-én vették őrizetbe egy 16 évvel ezelőtti osztrák elfogatóparancs alapján. A hatóságok akkor azt követően adták ki a parancsot, hogy a történész egy bécsi és egy leobeni előadásában is tagadta az auschwitzi gázkamrák létezését. A férfit 1984-ben is őrizetbe vették Ausztriában, de kiadták Németországnak, ahol szabadlábra helyezték.
Izraeli katonák megölték az Iszlám Dzsihád radikális palesztin mozgalom fegyveres szárnyának vezetőjét a ciszjordániai Náblusz városában. Palesztin biztonsági források szerint a férfit izraeli katonák lőtték le a Ciszjordánia északi részén fekvő városban. Az izraeli hadsereg szóvivője megerősítette a katonai vezető halálhírét. A szóvivő szerint izraeli katonák több fegyveres férfira nyitottak tüzet. Hamad Abu Sarif az Iszlám Dzsihád fegyveres szárnyát alkotó al-Kudsz Brigádok vezetője volt.
Kilenc évig tartott, amíg Tal és Avital Jaros-Hakak elérték, hogy a bíróság engedélyezze bejegyzésüket házastársakként. A két leszbikus asszony tizenhét éve él együtt közös háztartásban. Ez alatt az idő alatt három gyereket szültek – az egyik kettőt, a másik egyet. Mindegyiket – ismeretlen donortól – mesterséges megtermékenyítése által. A ma tizenöt éves Harelt, a tizenegy éves Jahelt és a kilencéves Juvalt közösen nevelték.
Ha egy magyar rabszolga-, vagy kényszermunkásnő 1944-45-ben nem szülhette meg a gyermekét, akkor az asszonynak, hatvan évvel később az osztrák kormány fizetett. És akkor is, ha a kényszermunkásnők különleges klinikáján szült. Ha a mezőgazdaságban dolgozott, kárpótlásként 1 ezer 453,46 eurót igényelhetett, ipari kényszermunkásként 2 ezer 543,55-t, ha pedig koncentrációs táborban volt, az ma 7 ezer 630,65 eurót ér. Persze csak akkor, ha mindezt valamivel vagy két túlélővel igazolta.

