Fokozatosan bevezetendő ellenlépésekről határozott a Hamász-többségű új palesztin parlament képviselőinek eskütétele után az izraeli kormány tegnapi ülésén.
Ehud Olmert ügyvezető miniszterelnök megjegyezte, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió csak az új palesztin kormány megalakulása után akarják bevezetni a szankciókat, Izrael azonban az új parlament megalakulását tekinti a „meghatározó időpontnak”, amely után a Palesztin Hatóságot „Hamász-hatóságnak”, vagyis terrorista hatóságnak tekinti.
A kormány azonban elvetette a biztonsági szervek javaslatait a Palesztin Hatóság teljes bojkottjára, amely a pénzforrások befagyasztásával, a határátkelők elzárásával, gazdasági ostromzárral, esetleg a villanyáram és az üzemanyag-ellátás megszüntetésével járt volna. Cipi Livni külügyminiszter elmondta, hogy minden szankció, amely elsősorban a palesztin lakosságot és nem a Hatóságot sújtaná, végső soron Izrael ellen és nem a Palesztin Hatóság ellen irányítaná a nemzetközi nyomást. A kormány tehát – a politikai tanácsadók javaslatai értelmében – csak részleges és fokozatos szankciókról döntött: „befagyasztják” az adókból és vámokból befolyt összegek folyósítását a palesztinoknak, visszavonják az izraeli beleegyezést a gázai tengeri és légikikötő építésébe, de nem akadályozzák a humanitárius segélyek folyósítását és nem zárják le teljesen a gázai határátkelőket a palesztin munkások és kereskedők előtt. Konkrét esetekben a helyi katonai parancsnok határozhat a határátkelő ideiglenes lezárásáról.
Ezek az intézkedések is nagy mértékben illuzórikusak. A megszállás 38 éve alatt ugyanis olyan szimbiózis alakult ki az izraeli és a palesztin területek között, amelyet nem lehet egyik napról a másikra megszüntetni. A palesztinoknak nincsenek energiaforrásaik, sem kikötőik, ha Izrael megszüntetné a villanyáram és az üzemanyag ellátását és elzárná kikötőit a palesztin import és export elől, a palesztin gazdaság (és társadalom) rögvest összeomlana – még a kórházak intenzív osztályainak sem jutna villanyáram. Ezeket az ügyeket nem lehet kölcsönös kapcsolatok nélkül rendezni, ennek úgy Izrael mint a Hamász is tudatában van.
Ezért a Hamász is kiutat keres a zsákutcából, mégpedig mérsékeltebb üzenetek révén, valamint egy széles, szalonképes „nemzeti” koalíció megalakítása útján. Mahmúd Abbász (Abu Mazen) palesztin elnök tegnap hivatalosan is kormányalakítással bízta meg Iszmáil Haníje gázai Hamász-vezetőt. Előzőleg, az új palesztin parlament szombati első ülésén Abbász egyértelműen kijelentette, hogy a Palesztin Hatóságot, az elnököt, valamint a palesztin kormányt kötelezik a korábban aláírt megegyezések, többek között az oslói palesztin-izraeli megállapodás betartására. Leszögezte továbbá, hogy mint a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) elnöke, az ő jogköre a béketárgyalások vezetése, hiszen a PFSZ írta alá Oslóban a megegyezést Izraellel. Már a parlament első ülésén feszültség alakult ki, miután a Hamász szóvivői elutasították Abbász álláspontját.
Iszmáil Haníjének három hete van a palesztin kormány megalakítására. A teljes időt ki akarja használni, hogy koalíciós partnereket találjon és Abbász elnöknek is elfogadható kormányprogramot terjesszen elő. Abbásznak joga van elutasítani a kormány (vagy a parlament) által jóváhagyott programot és ebben az esetben mást bízni meg a kormányalakítással, vagy pedig akár fel is oszlathatja a parlamentet és új választásokat írhat ki. Mint megfigyelők rámutattak: a Hamász vezetésnek tehát nem csak Izraellel, hanem Abbásszal is meg kell mérkőznie a közeljövőben. Yehuda Lahav, Tel-Aviv

