XVI. Benedek egyértelműen úgy foglalt állást, hogy a katolikus egyház nem szólhat bele a politikába. „Az egyház természeténél fogva tiszteletben tartja az állam autonómiáját és intézményeit” – írta a Famiglia Cristiana című lapban megjelent cikkében. Ezzel a megjegyzésével a saját maga által, a „Deus caritas est” (A szeretet Isten) című, múlt héten megjelent kérdésre adott választ.

Rendkívüli ülést tartott tegnap Bécsben a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) kormányzótanácsa, hogy megvitassa Irán nukleáris törekvéseit és határozzon arról, hogy egy hathatalmi kérésnek megfelelően az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) elé utalja-e a kérdést. Egy NAÜ-szóvivő még délelőtt közölte: az ügyben aznap még nem várható szavazás, és az ülés ma folytatódik.

Még a március végi izraeli választások előtt további, a megszállt területeken illegálisan létesült zsidó települések felszámolása várható – annak ellenére, hogy Amona település házainak lebontása során szerdán példa nélküli összetűzésekre került sor fiatal telepesek és a rendőrség között és a telepesek még élesebb ellenállásra készülnek a jövőben.

Vizsgálat indulhat az amónai házrombolás miatt

Debrecenből érkezik Győrbe a Városi Művészeti Múzeumba, a nizzai Marc Chagall Bibliai Üzenet Nemzeti Múzeumba letétbe helyezett, és a Múzeum Baráti Társasága tulajdonát képező Odüsszeia című litográfiai sorozat. Az alkotásokat Európában, Franciaországon kívül, most először Magyarországon vándorkiállítás keretében láthatja a közönség február 16-étól március 20-ig. Az orosz származású francia művész Marc Chagall 1952 és 1954 között két évet töltött Görögországban.

A Sorstalanságot látták a legtöbben a tavaly bemutatott magyar filmek közül, a Kertész Imre-regény adaptációját az Egy szoknya, egy nadrág és a Csudafilm követte a nézettségi rangsorban – derül ki a 37. Magyar Filmszemle hivatalos katalógusában közölt adatsorból. A februárban mozikba került Sorstalanságra majdnem 450 ezren voltak kíváncsiak, a jegybevétel 265 millió forint volt. A 33 kópiával forgalmazott filmet 6.666 előadáson láthatták a nézők.

„Vallási dogmák nem irányíthatják a demokratikus társadalmakat” – írta a France Soir szerdai számában, amikor publikálta a Mohamed prófétát ábrázoló mind a 12 szatirikus rajzot, amelynek korábbi dániai közlése miatt az egész muzulmán világ felháborodott. „Meggyaláztak egy vallási szimbólumot, amely sokak számára szent” – jelentette ki Ichwan Sam, az indonéz legfelsőbb vallási tanács főtitkára.

Népszabadság * Korányi László * 2006. február 3.

új dizájn, új szolgáltatások – a hibajavítás idejére kis türelmet kérünk