Miénk a város, miénk az utca, halál az izraeli vízágyúkra, szavakkal szólította fel a lakhelyelhagyási tilalom alatt álló Budaházy György a Magyar Önvédelmi Mozgalom rendezésében összegyűlt mintegy kétezer embert hétfőn este a fővárosi Szabadság téren. Az államellenes bűncselekménnyel gyanúsított diósdi férfi arcát kendővel eltakarva úgy fogalmazott: „köpök rá, hogy lakhelyelhagyási tilalom alatt vagyok, gondolkodjátok el, miért vagyok itt, miért kockáztatok. Nektek is cselekednetek kell”.

Franciaország azt kéri Izraeltől, legyen kezdeményző és „tegyen néhány gesztust” a palesztinokkal folytatott tárgyalásokon – mondta Nicolas Sarkozy francia elnök a Párizsban tárgyaló izraeli miniszterelnöknek.A két vezető áttekintette az iráni nukleáris program kérdéseit, valamint annak az Egyesült Államok által kezdeményezett közel-keleti békekonferenciának az előkészületeit, amelyre a tervek szerint novemberben vagy decemberben kerül sor a marylandi Annapolisban.

A Magyar Gárdával kapcsolatban felszólalt hétfőn, az Európai Parlament strasbourgi ülésén, napirend előtt Anna Záborská szlovák néppárti képviselő. Mint mondta, a magyar gárda a múlt hét végén ismét az egyik fő téma volt Szlovákiában és Magyarországon. „Minden jó szándékú ember célja a népek közötti békéért és megbékélésért dolgozni” – jelentette ki.

A szélsőjobboldali félkatonai csoport, a Magyar Gárda hatszáz új tagja esküdött fel Budapesten Magyarország védelmére – írta hétfő délután megjelent számában a Le Monde című párizsi napilap. Fekete egyenruhában, piros-fehér zászlót lengető 1500 szimpatizánsok gyűrűjében vonultak fel a gárdisták a Hősök terén.

Magas rangú észak-koreai tisztségviselővel tárgyalt Bassár el-Aszad szíriai elnök hétfőn Damaszkuszban a kétoldalú együttműködés fejlesztésének lehetőségeiről – jelentette az arab országi állami hírügynöksége.

Október 23 az emlékezés napja. Csakhogy idén nem annyira az 51 évvel ezelőtti forradalomat idézzük fel, mint inkább az egy évvel ezelőtti utcai harcokat. A tavalyi események okait keresve meg kell említeni Gyurcsány Ferenc miniszterelnök őszödi beszédének nyilvánosságra kerülését követő tüntetés-sorozatot, a tévészékház elfoglalását, valamint a Fidesz kormánybuktató szándékokat tüzelő nyilatkozatait is.

Egy palesztin csoport, melynek tagjai beépültek a palesztin biztonsági szolgálatba, merényletet tervezett Ehud Olmert ellen, amikor az izraeli miniszterelnök augusztusban Jerikóban találkozott Mahmúd Abbász palesztin elnökkel. Az izraeli biztonsági szervek felfedték a tervet, figyelmeztették a palesztin kollégái­kat, akik letartóztatták az öttagú csoport három tagját; két merénylőt az izraeliek fogtak el.

Ismét alelnökévé választotta az Ellenállók Nemzetközi Szövetsége, vagyis az Antifasiszta Világszövetség Hanti Vilmost, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének (MEASZ) elnökét. A nemzetközi szervezet XIV. kongresszusán 17 ország szervezeteinek küldöttei vettek részt, Magyarországot a MEASZ képviselte.

Két éve avatták föl Budán az engedély nélkül felállított turulszobrot. És éppen egy éve maradt el Veszprémben az engedéllyel épített 56-os emlékmű avatása, mivel a frissen választott jobboldali testület a polgármester javaslatával visszavonta a jogerős döntést. A két szobor azóta a jobboldali politikusok és táboruk eszközévé vált.

Bár a kilencvenes években több ötvenhatos ült a parlamentben, mint ma, egy évtizede még képesek voltak közös mondatok megfogalmazására, és a pártok sem próbáltak emblematikus forradalmi figurákat gyártani – így látja Rainer M. János történész a politika és a forradalom mai kapcsolatát.

Az idei október 23-án nem annyira a forradalom eseményeit idézzük fel, mint inkább a tavalyi utcai harcokat. Ennek okait keresve meg kell említeni a Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének nyilvánosságra kerülését követő tüntetéssorozatot, a tévészékház elfoglalását, valamint a Fidesz kormánybuktató szándékokat tüzelő nyilatkozatait is. Összeállításunk az elmúlt egy év eseményeinek tükrében láttatja azt, mi vezetett odáig, hogy 2007. október 23. inkább szól 2006-ról, mint 1956-ról.

Nyilatkozatban adott hangot nyugtalanságának a Magyar Gárda új tagjainak felesketése miatt vasárnap a szlovák külügyminisztérium. Közleményében a szlovák diplomácia megállapítja: mivel a jelenség az egyesülő Európa demokratikus eszméinek durva tagadását jelzi, semmiképpen sem szabad észrevétlenül hagyni, hogy az Európai Unió és a NATO szövetséges országában egy agresszív és fasiszta eszmék jeleit mutató félkatonai szervezet legálisan működjön.

A múlt szélsőjobboldali szellemei címmel közöl írást vasárnap a Magyar Gárdáról internetes kiadásában a Der Spiegel. A cikk bevezetőjében megállapítja: Magyarországon erőszakra kész szélsőjobboldaliak mozgolódnak, s a közelmúltban egy, a hitleri nemzetiszocialista párt fegyveres szervezetéhez, az SA-hoz hasonló „gárda-formáció” jött létre.

Mintegy hatszáz új taggal gyarapodott a Magyar Gárda, a magyar közéletben komoly vitákat kiváltó szervezet új tagjai vasárnap a budapesti Hősök terén, kordonnal elzárt területen tettek esküt. A gárdatagok felvételére mintegy másfél ezer szimpatizáns gyűlt össze, szinte mindegyik árpádsávos zászlót hozott magával. A térre katonai alakzatban, dobszóra felvonuló gárdistákat sok turista fényképezte. A rendezvényen felolvasták Wittner Máriának, a Fidesz országgyűlési képviselőjének köszöntő levelét.

Az MSZP arra szólítja fel a pártokat, egyértelműen és véglegesen határolódjanak el a Magyarországon tapasztalható szélsőségektől – mondta a párt országgyűlési képviselője vasárnap Budapesten, a Magyar Gárda avatási rendezvényével egy időben tartott sajtótájékoztatón.

Sohasem szabad az erőszak igazolására felhasználni a vallást, a hit a béke eszköze kell, hogy legyen – hangsúlyozta XVI. Benedek pápa vasárnap Nápolyban. A Szent Egyed Közösség által szervezett háromnapos béketalálkozón zsidó, muzulmán, buddhista és keresztény (köztük ortodox és anglikán) vallási vezetők előtt mondott beszédében felszólította a különféle vallások követőit, hogy használják hitüket a népek megbékélésének elősegítésére.

Ha nem vigyázunk, a történelem megismételheti önmagát – mondta Burány Sándor, az MSZP budapesti tanácsának elnöke a Magyar Gárda vasárnap délutáni avatását megelőzően „A történelem megismétli önmagát! Még visszafordulhattok” címmel megnyílt plakátkiállításon, Budapesten. „Kérek minden civil szervezetet, minden jó érzésű embert, minden demokratát, határolódjanak el azoktól a szélsőséges megnyilvánulásoktól, amelyeket egyszer már láttunk a történelemben.(…

Letette esküjét az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) két új képviselője, akik mandátumukról lemondott társaik helyére léptek; a szervezet szombati budapesti közgyűlése betöltötte a még hiányzó elnökhelyettesi pozíciókat is. Az OCÖ Dohány utcai székházában letette képviselői esküjét Bogdán József sükösdi és Kolompár László keceli képviselő, akik már az előző grémiumban is tagok voltak, így most a Kolompár Orbán vezette Magyarországi Cigányszervezetek Fóruma frakciószövetség tagjai lettek.

A főként az Egyesült Államok kezdeményezte, novemberre tervezett nemzetközi közel-keleti konferencia előkészületeiről tárgyalt pénteken New Yorkban Ehud Barak izraeli védelmi miniszter és Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár. Emellett a világszervezet vezetője tárgyalópartnerének megígérte, hogy az ENSZ a zsidó állam segítségére lesz azoknak az izraeli katonáknak a szabadon bocsátásáért tett erőfeszítéseiben, akiket tavaly ejtettek foglyul szélsőséges palesztinok.

Egy friss képviselőtestületi határozat értelmében Kerepes Nagyközség Önkormányzata „aljas rágalmaik miatt nem kívánatos személyeknek tekinti Horn Gyula volt pufajkást és rokonát, Havas Szófiát”. A határozathozatalon csupán a fideszes képviselők voltak jelen, a többieket későn értesítették. Kerepes lakossága nem nagyon érti, mit akar Franka Tibor polgármester az ötlettel, arról se tudnak, hogy a nagybeteg Horn Gyula éppen hozzájuk igyekezne.