Forrás: Népszava

Egy friss képviselőtestületi határozat értelmében Kerepes Nagyközség Önkormányzata „aljas rágalmaik miatt nem kívánatos személyeknek tekinti Horn Gyula volt pufajkást és rokonát, Havas Szófiát”. A határozathozatalon csupán a fideszes képviselők voltak jelen, a többieket későn értesítették. Kerepes lakossága nem nagyon érti, mit akar Franka Tibor polgármester az ötlettel, arról se tudnak, hogy a nagybeteg Horn Gyula éppen hozzájuk igyekezne.

Serény munka folyik a Szilasligetre vezető út mentén. A fuballpálya szomszédságában egy emlékmű lépcsőzetes talapzata körül egyengetik a földet és a murvát a községszolgáltató cég emberei. A buzgóság teljesen érhető: október 22-ére készen kell állnia a hősi emlékműnek, amelyre 1848, 1914, 1945 és 1956 kerepesi hőseinek névsorát vésték. Nyilván ebben az októberi készülődésben jutott eszébe Franka Tibor polgármesternek, hogy elő kellene venni Horn Gyulát és rokonát, Havas Szófia szocialista képviselőt, aki például a közelmúltban tett kijelentésével „lejáratni igyekezett a nagy nyilvánosság előtt az 56-os forradalom és szabadságharc valódi célkitűzéseit.” Rendkívüli testületi ülést hívott össze keddre, s az egyetlen napirend a Hősök Emlékművének felállítása és a hősöket gyalázó közszereplők megnyilvánulása volt.

Franka Tibor polgármester nem leplezi bosszúságát, amiért technikai okok miatt váratlanul lepjük meg irodájában. Némi vita után azért odaadja az előterjesztés és a határozat másolatát. Amíg a másik szobába lép a papírokért, egy pillantást vetünk az ajtó fölött pirosló feliratra: HAZUGSÁGMENTES TELPÜLÉS.

– Szorgalmazni fogjuk, hogy kövessék példánkat más települések is – mondja a visszatérő Franka Tibor.

– Miért volt szükség a határozathozatalra? Van valami köze Horn Gyulának és Havas Szófiának Kerepeshez? Esetleg ide akarnak jönni koszorúzni?

– Fogalmam sincs. De Horn elment a 301-es parcellába is.

A polgármester elismétli, amit az előterjesztésben már megfogalmazott: „A kerepesi Hősi Emlékműre nem kevesebb, mint 79 hős neve kerül fel, kiknek leszármazottai több százan ma is a nagyközségben élnek és akiket joggal sért, ha nyilasozzák, vagy antiszemitizzák példaképeiket. Ráadául a célkitűzések a mai napig Alkotmányunk alapértékei. Felháborító, egyben pedig megalázó és igaztalan az az egyoldalú vélemény, melyet az 1956-os eseményekkel kapcsolatban Horn Gyula volt pufajkás MSZMP tisztségviselő, majd MSZP-s miniszterelnök és unokahúga, ma szintén MSZP-s képviselő Havas Szófia az ország nyilvánossága előtt mondott a HVG 2007 október 6-i számában: 1956 esetében nem szoktam forradalomról beszélni, mert a börtönből kiszabadult nyilaskereszteseket nem tudnám semmilyen forradalmároknak nevezni. Ahogyan a géppisztolyokkal köröző fiatalokat sem, akik ugyanúgy járták a házakat, mint 1944-ben zsidókra vadászva.” Horn pedig egy német lapban vonta kétségbe 56″ dicsőségét” kis októberi forradalmat” emlegetve.

– Azt akarjuk, hogy a kerepesi hősök és hozzátartozóik tisztelete tartsa távol Kerepestől Havas Szófiát és Horn Gyulát – mondja Franka Tibor, befejezettnek tekintve rövid látogatásunkat.

Virágüzlete ajtajában füstölög cigarettájával egy asszony. Kérdezzük, mit szól a képviselőtestület döntéséhez. Néz, mintha japánul beszélnénk.

– Fogalmam sincs. Soha életemben nem érdekelt a politika. Menjen az üzlet, nekem csak ez a fontos.

Egy idősebb férfi, aki tömött bevásárlószatyrát pihenteti az aszfalton, nem ilyen szűkszavú.

– Ugyan már. Vihar a biliben – mondja Kádas Endre. – Lehet szeretni, lehet utálni valakit. De ez a távoltartási cirkusz? Ezzel akarják elterelni a figyelmet az igazi gondokról? Parasztvakítás az egész. Nevetséges. Tény, hogy Havas Szófia mértéktartóbb lehetett volna. Bár bizonyos fokig igaza van, én is láttam, hallottam egy-két dolgot 56-ról. De ezekről az ember maszek alapon beszélget. Egy politikus nem jelentheti ki csak úgy, hogy olyanok voltak harcosok, mint a nyilasok. Ez ugyanolyan, mint a zsidózás vagy a cigányozás…

Egy biciklijét rögzítő fiatalember elneveti magát, amikor megszólítjuk.

– Tőlem jöhetnek. Kit érdekel? Engem nem. Mi változik, ha idejönnek? És mi, ha nem?

Persze van, akinek a Horn név hallatán szikrákat szór a szeme. Egy idős asszony sisteregve mondja, hogy ő nem kívánja, legfeljebb a háta közepére az érintett kettőst.

Nagy Béláné, a helyi MSZP-szervezet vezetője – önkormányzati képviselő – megjegyzi, hogy nem kapott meghívót az ominózus ülésre.

– Állítólag kerestek, de nem találtak. Ha jelen lettem volna sem értettem volna egyet az előterjesztéssel. Horn Gyula súlyos beteg. Ő akarna idejönni? És ha mégis így lenne? Őrt állítanának a falu szélére?

Úgy hírlik, Kerepesen aláírásgyűjtésbe kezdtek a testületi határozattól elhatárolódó emberek.

– Igen, így van – mondja Palotai László független képviselő. – A lakosság megdöbbent, hogy ilyesmi előfordulhat. Jogosan félnek, ha ez így működik, legközelebb ők nem lesznek a nemkívánatosak. Hihetetlen, hogy egy település vezetése ráerőlteti akartát egy nagyobb közösségre. Arról nem is beszélve, hogy törvénytelenül hívták össze a rendkívüli ülést, ugyanis 3-5 nappal előbb be kellett volna jelenteni. Nem ezzel kell foglalkoznia a testületnek, hanem Kerepes előbbrejutásával. Mi előnye származik a községnek a döntésből? Csak kárunkra lehet… Én mindig kritizálom a jelenlegi vezetési stílust. Még megérem, hogy a nem kívánatosok listájára kerülök. Műszaki ember vagyok, alkotok. Nem a szavakból, hanem a tettekből élek.

Kis szünet után kimondja:

– Kerepes elmúlt egy éve alatt megértettem hogy mi és miért történhetett az ötvenes években. Az egyes személyek magatartása és stílusa ellen lázadtak fel a emberek. Akkor is diktatúra volt…

Horváth Ildikó