Napjaink politikai, közéleti vitáinak szomorú és felháborító tárgya a gyűlöletbeszéd jogi megítélése. A józanul gondolkodó többség ugyanis nehezen érti és fogadja el a jog látszólagos (?) tehetetlenségét. A bénaság érzetét fokozza, hogy tekintélyes jogtudósok és nagyhangú politikusok is az alkotmányra, az AB ítéleteire, a nemzetközi jogra hivatkoznak.

George Bush amerikai elnök januárban Izraelbe látogat – megválasztása óta először (és valószínűleg utoljára). Látogatásával a béketárgyalásoknak akar lendületet adni. Izraeli tartózkodása idején azonban bizonyosan szóba kerül az iráni atomfegyverkezés ügye is.

Fotó: Népszava-archív Venezuelai zsidó szervezetek tiltakozást jelentettek be amiatt, hogy a hét végén rendőrök rajtaütésszerűen behatoltak a caracasi zsidó közösségi házba, és ott úgymond fegyverek után kutattak. Az akcióra a zsidó közösség semmilyen módon sem adott okot – hangsúlyozták a tiltakozók.

Ma jelenik meg Váli Dezső Zsidó temetők című kötete, amely a művész 1984-87 közötti ciklusát mutatja be. A kiadvány tartalmazza Váli összes, e témában készült olajfestményét. A kötethez Radnóti Sándor esztéta írt előszót, a zsidó temetők szimbolikájában való eligazodást Raj Tamás főrabbi tanulmánya segíti. A könyvet Váli Dezső 65 című kiállításának záróeseményeként ma 18 órakor mutatja be az Aulich Art Galériában (Budapest V. ker., Aulich u. 5.

Chaim Potok legújabb regénye, a November küszöbön igazi irodalmi szenzáció. A tőle kissé szokatlan műben az író a 19. és a 20. század orosz-szovjet történéseit írja le, benne az ott élő zsidóság sorsával, a Szovjetunió meg-meg­újuló antiszemita kampányaival, és nem marad adós azok elemzésével sem. Chaim Potok rabbi, író és filozófus, a Kiválasztott szerzőjének legújabb könyve nem annyira regény, mint inkább szociográfia, a Szlepak család krónikája.

Napjaink politikai, közéleti vitáinak szomorú és felháborító tárgya a gyűlöletbeszéd jogi megítélése. A józanul gondolkodó többség ugyanis nehezen érti és fogadja el a jog látszólagos (?) tehetetlenségét. A bénaság érzetét fokozza, hogy tekintélyes jogtudósok és nagyhangú politikusok is az alkotmányra, az Ab ítéleteire, a nemzetközi jogra hivatkoznak.

Algéria volt az utolsó francia gyarmati háború színhelye. A hódítás a XIX. század harmincas éveiben Lajos Fülöp polgárkirálysága idején kezdődött, és érdekes feleleveníteni egy egyaránt híres francia és angol filozófus és történész levelezését az eseményről.

Hazai szélsőjobboldalunk ismét szégyent hozott az országra és a demokráciára: közismert utcai botránykeltők megzavarták a magyar zsidóság hagyományos szeretetünnepének megnyitását, az utcai ha­nu­ka­gyer­tya-­gyúj­tást. Sok szó esik arról, hogy itt lenne az ideje a gyűlöletkeltés, a gyűlöletbeszéd elítélésére szolgáló törvény elfogadásának.

Zsidószervezetek élénken tiltakoztak kedden az ellen, hogy a venezuelai titkosrendőrség emberei a hét végén fegyverek után kutatva razziát hajtottak végre egy caracasi zsidó közösségi házban. Vasárnap hajnali egy órakor a Disip titkosrendőrség két tucatnyi embere rontott be a Caracas egyik keleti negyedében működő közösségi házba, majd a központ átkutatása után üres kézzel távoztak – közölte a venezuelai izraelita szervezeteket tömörítő ernyőszervezet.

A budapesti zsidóság szokatlan újjáéledéséről, a Párizs és Moszkva közötti legnagyobb zsidó közösség lendületes fejlődéséről közölt cikket a Los Angeles Times. A holokauszt szörnyűségei és a kommunista ateizmus meddősége már a távoli múlté; a magyar zsidók sokszínű új nemzedéke fedezi fel és teremti újra zsidó öntudatát – írta budapesti keltezésű tudósításában a liberális lap római irodájának vezetője, Tracy Wilkinson.

Még az amerikai titkosszolgálatok szerint sem jelent közvetlen veszélyt a világra Irán atomfegyverprogramja, amelyet 2003-ban fel is függesztett – derült ki jelentősükből. A dokumentumot bemutató biztonsági tanácsadó, Stephen Hardley szerint ugyanakkor megalapozott volt Washington félelme Teherán nukleáris programja miatt. Jóllehet, a jelentés szembemegy George W. Bush elnök Iránnal kapcsolatos politikájával és állításaival, az amerikai elnök megerősítve érzi magát.

George Bush amerikai elnök Izraelbe látogat a jövő hónapban – közölte kedd este az izraeli kettes tévécsatorna. A jelentés szerint Bush látogatásával az izraeli-palesztin béketárgyalásokat kívánja támogatni. A megbeszélések témája lesz az iráni atomprogram is. Ez lenne Bush első látogatása Izraelben 2001 januárja óta, azóta, hogy beiktatták hivatalába. A tel-avivi amerikai nagykövetség nem volt hajlandó sem megerősíteni, sem cáfolni a hírt.

Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke gyújtotta meg Európa legnagyobb gyertyatartójának első lángját Budapesten kedden, a hanuka ünnepség kezdetén. Az ünnepségen felolvasták Gyurcsány Ferenc miniszterelnök levelét, amelyben megállapította, hogy Magyarország hirdeti a befogadás kultúrájának üzenetét. A hanuka egyben a függetlenség, a szabadság és a tolerancia elveit is hirdeti – mutatott rá a miniszterelnök a levelében.

Légi támadást intézett az izraeli hadsereg kedden hajnalban a Hamász palesztin iszlamista szervezet fegyveres szárnyának egyik állása ellen a Gázai övezetben, a támadásban a szervezet három fegyverese meghalt – közölték kórházi források és maga a Hamász.

Légi támadást intézett az izraeli hadsereg kedden hajnalban a Hamász fegyveres szárnyának egyik kiképzőközpontja ellen a Gázai övezetben, a támadásban a szervezet legkevesebb egy fegyverese meghalt – közölték palesztin források. Az izraeli hadsereg megerősítette a légitámadás tényét, de részleteket nem közölt.

Fotó: Reuters

Sólyom László államfő meghívása ellenére nem vesz részt az év végi, hagyományosnak tekinthető ünnepélyes ebéden a Magyar Zsidó Hitközségek Szövetségének vezetősége. A szervezet, amelyet a másik három történelmi egyházzal együtt hívtak meg, az elnöknek írott levelében „a kialakult helyzetre” hivatkozott.

„Az egyik politikai napilap diadaljelentésében adta hírül, hogy Európa támogatja a magyar reformot. A cikk megemlíti Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnökének ömlengését, aki merészen Gyurcsány Ferenc szemébe mondta, miszerint még soha nem látott olyan bátor reformokat, mint a magyarországiak… A nyugati pénzemberek mindig olyankor dicsérték a magyar gazdaságot, ha szép kövér hasznot húzhattak belőle. Márpedig ha ők gyarapodtak, valakinek fogyatkoznia kellett.

Kertész Imre irodalmi Nobel-díja 5. évfordulójának ünnepén felolvas és dedikál a Nemzeti Színházban december 5-én A K. dosszié című művéből. Hafner Zoltán két éven át készítette azt a tucatnyi magnókazettát megtöltő mélyinterjút az íróval, melynek anyagából végül Kertész Imre megírta ezt a különös önéletrajzot, megtartva annak párbeszédességét, de szuverén regényt alkotva a beszélgetésekből. A K. dosszié tavaly tavasszal jelent meg.

Szegény magyar miniszterelnököt az ország minden pontján kifütyülik. Ilyen sokan nem akarják hallani? Ha minden faluban, minden városban volna harminc kifütyülő, már az is aggasztó volna. Ámde nincs. Aki szorgosan nézte ezeket a fütyülőket, először az tűnt fel, hogy ezek az elégedetlen állampolgárok mind ugyanott vették fütyülőiket. Erre aztán figyelni kezdték a fütyülő folytatását, és uramfia, hát ugyanazok az arcok fújják. Ugyanaz a harminc hazaffy elégedetlenkedik országszerte.