Sólyom László államfő meghívása ellenére nem vesz részt az év végi, hagyományosnak tekinthető ünnepélyes ebéden a Magyar Zsidó Hitközségek Szövetségének vezetősége. A szervezet, amelyet a másik három történelmi egyházzal együtt hívtak meg, az elnöknek írott levelében „a kialakult helyzetre” hivatkozott.
Ismert, az államfő a polgári törvénykönyvnek a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos módosítását nem hirdette ki, hanem alkotmányossági aggályaira hivatkozva előzetes normakontrollra megküldte az Alkotmánybírósághoz. A Mazsihisz ezt kifogásolta, levelükben úgy fogalmaztak: a magyarországi zsidóság hosszú évek óta várja, hogy jogszabályi tiltással akadályozzák meg a gyűlölködők hangjának felerősödését, a mind útszélibb és durvább szóbeli támadásokat a zsidóság és a többi kisebbség ellen. Hangsúlyozták, hogy a parlamenti elfogadás lehetőséget adott volna a gyűlölködő magatartást tanúsítókkal szembeni polgári jogi perek indítására, ám az elnök megakadályozta a törvény hatálybalépését. A Mazsihisz szívesen kifejtette volna személyesen is érveit az üggyel kapcsolatban, de erre nem kaptak felkérést – írták. A Mazsihisz szerint az államfő fontosabbnak tartja a gyalázkodók vagyoni védelmét és az esetleges nagyszámú pertől való megóvását, mint „a megalázottak és megszomorítottak méltóságának védelmét.” Sajnálatukat fejezték ki, hogy a köztársasági elnökhöz „nem jutott el azoknak a hangja, akik túlélték a holokauszt szörnyűségeit”, de hozzátették, a Mazsihisz a közeljövőben személyesen és részletesen szeretné kifejteni álláspontját „az emberi méltóság védelmének további erősítéséről.”
Az elnöki hivatal szerint a Mazsihisz levele nem indokolta meg kellően a program lemondását. A találkozón „az összetartozást és a kölcsönös megértést” fejezik ki a történelmi egyházak, a közös ebéd célja, hogy „az egyházak vezetői elmondhassák álláspontjukat aktuális ügyeikről, közérdekű kérdéseikről”. Álláspontjuk szerint az előzetes normakontroll nem azt fejezi ki, hogy az egyes közösségeket sértő nyilvános kijelentések elleni fellépéssel nem ért egyet az államfő, hanem azt, hogy megítélése szerint a választott jogi eszköz az alkotmányos keretek között nem megfelelő.
Lapunk megkereste Feldmájer Pétert, a Mazsihisz elnökét és Kumin Ferencet, az elnöki hivatal főosztályvezetőjét, ám egyikük sem kívánt nyilatkozni az ügyről.
Népszava-információ
