Szegény magyar miniszterelnököt az ország minden pontján kifütyülik. Ilyen sokan nem akarják hallani? Ha minden faluban, minden városban volna harminc kifütyülő, már az is aggasztó volna. Ámde nincs. Aki szorgosan nézte ezeket a fütyülőket, először az tűnt fel, hogy ezek az elégedetlen állampolgárok mind ugyanott vették fütyülőiket. Erre aztán figyelni kezdték a fütyülő folytatását, és uramfia, hát ugyanazok az arcok fújják. Ugyanaz a harminc hazaffy elégedetlenkedik országszerte.
Buszra ül, Kúnporházán leszáll, a busznál megvárja azt a hazaffyt, aki nejlonszatyorból kiosztja a fütyülőket, és irány a rendezvény. Tiszteletben megőszült, nyugdíjas hölgyek és urak fújják kivörösödő arccal. A rendezvény után összegyűlnek a busznál, főhazaffy beveszi, szatyorba teszi a fütyülőket, buszra föl, leszállás Balatonunalmason, síposztás, szabad véleménynyilvánítás s megint elölről. Legalább meg vannak fizetve ezek a nyugdíjasok? Hogy a fütyülők adják össze a benzint, vásárolják kalákában a szabad véleménynyilvánítás eszközét, azt nem hihetem.
Mivel dobálnak a pesti srácok? Tán csak nem macskakövesek a pesti utcák? Tán csak nincs téglarakás minden középület előtt? A boltok csak nem adják ingyen a tojást? Eladók az üres sörösüvegek? Ennyi sebbenzint árulnak a gyógyszertárak? Elég kiadás lehet az egyenruha a bakancstól a símaszkig! Ugyanaz a háromszáz lelkes pesti és vidéki fiatal hátizsákjában kövekkel és egyéb munícióval tartja rettegésben Budapest népét több mint egy éve minden nemzeti ünnepünkön. Ja, a zászlót nem kell otthonról cipelni. Élelmes árusoktól a helyszínen beszerezhető.
Hát nem lehet semmit tenni ellenük? Hátha Balatonunalmas népe kíváncsi a miniszterelnök beszédére! Hátha Budapest népe is ünnepelni akar nemzeti ünnepeinken nemzeti zászlóval, léggömbbel, virágokkal! Kivéve azt a harmincat, illetve háromszázat természetesen. (Van engedélye a zászlóárusoknak? Adóznak utána? Tessék csak ellenőrizni!)
Nem tudom elképzelni, hogy a demokrácia csúcsa az, ha csak harminc ember nyilváníthat véleményt. Hogy háromszáz gyújtogatónak van csak joga ünnepelni.
A győzelem napján tíz-húszezren voltunk kíváncsiak a miniszterelnök beszédére. Tíz-húszezer ember ünnepelte a fasizmus legyőzésének évfordulóját. Néhány tucat állampolgár véleménye az volt, hogy magyarellenesek (!) vagyunk, és megparancsolta, hogy szégyelljük magunkat. Gyilkosnak, hazaárulónak nevezett minket Mécs Imrétől Heller Ágnesig. Az ő kisebbségi jogaikat meg lehetett védeni? Nekik az a véleményük, hogy miniszterelnökünket nem leváltani kell (ez mindenkinek szíve-joga), hanem Dunába lőni velünk együtt. Mert mind zsidók voltunk, nemde?
Én nem vagyok ilyen rossz véleménnyel honfitársaimról. Meg vagyok győződve róla, hogy a győzelem napját ünneplő tömegben sok „árja” magyar volt, akinek az emberi méltóságát ugyanúgy megsértették, mint a zsidókét. Bizonyos vagyok benne, hogy Magyarország népének többsége senkit sem akar a Dunába lőni. Hogy Magyarország nem fasiszta ország.
Nem hiszem, hogy csak a potenciális gyilkosoknak van joga a szabad véleménynyilvánításhoz. (Mert ne tévedjünk: ha válaszolok nekik, ha véleményt nyilvánítok róluk, aligha érek haza a saját lábamon.) Sőt úgy vélem, az életveszélyes fenyegetés bűncselekmény. Akár egy embert fenyeget, akár százezreket.
Tudom, a hülyeség is állampolgári jog. Vannak boldogtalan politikusok, akik bizonyosra veszik, hogy azért nem miniszterek, mert „idegenszívűek” ülnek a bársonyszékben. E boldogtalanok véleménye az, hogy éppen zsidók (cigányok, pirézek stb.) veszik el tőlük a tüzelőt és a bársonyszéket.
Nem hiszem, hogy éppen e kisebbséget kellene védeni Magyarország törvényes köztársasági elnökének törvényes miniszterelnöke, illetve békés állampolgárainak többsége ellen. Én a készülő törvényt nagyon is puhának érzem. Polgári pert indíthatna a sértett zsidó, esetleg annak vélt polgár (cigány, piréz stb.) a „gyűlöletbeszéd” (értsd: életveszélyes fenyegetés) megvalósítói ellen. Bárándy Gergely ugyan hozzám és sokunkhoz hasonlóan tudja, hogy bűncselekményről van szó, de Sólyom elnök már többször útját állta e bűn (a szóbeli rasszizmus) üldözésének. Bárándy Gergely sok más tisztességes magyar emberrel együtt föllépne a zsidók (pirézek stb.) védelmében, noha maga nem zsidó (nem piréz), de együtt érez az igazságtalanul megbántottakkal.
A szabadságjogok liberális védelmezői is úgy vélik, helytelen véleményeket helyes véleményeknek kell ellensúlyozni. Csakhogy nem lehet. Egyes emberek úgy vélik, az ember a hatodik napon keletkezett, mások úgy vélik, a főemlősöktől származik. Egyesek úgy vélik, a Föld lapos, mások úgy, a Föld gömb alakú. Vannak, akik úgy vélik, az állami tulajdon tesz jót a szegényeknek, mert profitjából lehet segélyeket osztogatni, mások úgy, a magántulajdon, mert nagyobb hasznot hoz, és akkor van miből osztogatni.
Akik viszont úgy vélik, a zsidók genetikusan gonoszok és hazaárulók, nem válaszolhatjuk, hogy ellenkezőleg, a zsidók genetikusan jók és hazafiak. Akik azt állítják, a cigányok lopnak, nem válaszolhatjuk, hogy ellenkezőleg, a cigányok mind tiszteletben tartják a magántulajdont. Az állampolgári jogegyenlőség nem vitatéma: alkotmányban biztosított elv.
Egyesek úgy vélik: a kormányt el kell kergetni, a miniszterelnököt börtönbe kell zárni az utca követelésére. A magyar demokráciában a kormányt csak leszavazni lehet, a miniszterelnököt csak bizalmatlansági indítvánnyal vagy parlamenti választásokkal lehet elmozdítani.
Ahogy hiába is éltem volna véleménynyilvánítási jogommal azokkal szemben, akik sértegettek, nyilas demonstrációkat hiába próbáltunk ellensúlyozni antifasiszta megmozdulásokkal. Tekintve, hogy mi nem fenyegetünk, nem dobálunk, nem gyújtogatunk, nincs hatása. Harminc fütyülőt tán még mi is fel tudnánk bérelni a Karizmatikus Vezető beszédei ellen, véleményünk róla nem kevésbé lesújtó, mint a jobboldali fütyülőké a miniszterelnökről. Csakhogy nekünk érvekkel szemben csak érveink vannak, és nem zavarjuk meg mások demonstrációit. Ők bizonyos állampolgártársainkat Dunába szeretnék lőni. Nos, mivel mi őket egyáltalán nem akarjuk fizikailag bántalmazni, védtelenek vagyunk.
Csak a törvény védhet meg védtelen embereket agresszív emberektől. Háromszáz utcai harcost még mi is fölszerelhetnénk. Csakhogy nem akarunk vérontást.
Békét akarunk. Más demokráciákban a köztársasági elnök segít fellépni a fasiszta tüntetés ellen. Itt, nem messze tőlünk egy hercegérsek testével védte meg a zsidó temetőt. Ilyen demokraták, ilyen keresztények is vannak.
A szerző újságíró
