Egy északnyugati franciaországi, a náci emlékek kincsesbányájának is nevezett erőd hamarosan múzeummá válva nyithatja meg kapuit a nagyközönség előtt – számolt be róla a Telegraph című brit napilap.

„A fürge barna róka átugorja a lusta kutyát 1234567890” – ez volt az Egyesült Államok és a Szovjetunió első, a híres forró dróton történt üzenetváltásának tartalma. A hidegháború egyik jelképéről szóló megállapodást negyvenöt éve, 1963. június 20-án írták alá. A szóban forgó angol nyelvű mondatnak egyébként nincs semmi értelme, ellenben – mivel az ábécé összes betűje és minden számjegy előfordul benne – kiválóan alkalmas az összeköttetés tesztelésére.

Ammán nyugati külvárosaitól nem messze egy klasszikus romokkal és burjánzó zöld növényekkel teli oázis rejtőzik, amelyet Josephus Flavius „A zsidók története” című művében paradicsomnak (paradeisos) nevezett. A területet északon magas, barlangokat rejtő mészkősziklák szegélyezik, míg délen a Wadi es-Seer hegyszoros határolja. Bár a helyiek egyre inkább a turizmusból élnek, az ősi romok pusztulásával senki sem törődik.

Közelebb vihet-e a Júdeai sivatagban talált 6000 éves szemfedő a torinói lepelről folytatott viták lezárásához? Ez a kérdés foglalkoztatja Olga Negnevickit, az Izraeli Múzeum restaurátorát, aki részt vett a Jerikó melletti egyik kis barlangban talált lepel vizsgálatában. Az ötletet, hogy a régebbi anyagot használják fel a híres lepel jobb megismeréséhez, egy Jeruzsálemben megrendezett nemzetközi művészeti konferencia adta, amelyen a kulturális örökség megőrzéséről is szó esett.

Daniel Libeskind írása olvashatatlan: bizonyítja ezt a San Franciscóban vasárnap megnyílt zsidó múzeum bejárata fölött látható tábla. Háromezernél is több sötétkék lemez borítja a 36 ferde ablakkal rendelkező kétemeletes épületet, amely ragyogva tükröződik vissza a szomszédos magas épületek üvegablakaiban, a kék kaliforniai égbolttal versengve.

Európa Emlékezete Intézet létrehozását javasolták az Európa lelkiismerete és a kommunizmus elnevezésű kedden véget ért prágai nemzetközi konferencia résztvevői.

Védtelen örökség címmel jelentette meg Perczel Anna építésznek a pesti zsidónegyedről szóló könyvét a Városháza Kiadó. A Lábass Endre fotóival és színes térképekkel illusztrált album utcáról-utcára, épületről-épületre haladva ismerteti a városrészt.

Filmet készített Székely Bertalanról, a magyar történelmi festészet megteremtőjéről az egri önkormányzat által működtetett Művészetek Háza Eger Kht..

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) Raoul Wallenberggel kapcsolatos, az orosz Központi Levéltárból származó dokumentumok másolatait adta át a moszkvai svéd nagykövetségnek – közölte az FSZB sajtóosztálya.

Tiberias városának polgármestere és az Izraeli Régészeti Hatóság igazgatója sajtókonferencián jelentette be, hogy régészeti parkot hoznak létre az ókori város romjainál. A Berko Park célja a turizmus fellendítése, és a 2000 éves Tiberias dicsőséges múltjának megismertetése lesz.

Az amerikai hírszerzés és a nemzeti levéltár igazgatója a múlt héten végre aláírták azt a rég várt memorandumot, amely hosszú vita és tárgyalások után rendelkezett a CIA 50 évnél régebbi, felbecsülhetetlen történeti értékkel bíró iratainak átadásáról.

A bécsi Leopold Múzeum körül kirobbant botrány miatt az osztrák kormány szigorítaná a náci időkben árjásított műtárgyak visszaszolgáltatását szabályozó törvényt.

Az emlékezők egyének, ám minden egyes tanúvallomás, napló vagy memoár a kollektív emlékezetet egy-egy építőköve – mondta Pécsi Katalin, a Holokauszt Emlékközpont oktatási igazgatója annak kapcsán, hogy a múlt héten A szenvedés neme: női naplók és memoárok a holokausztról címmel tartott előadást az MTA Politikai Tudományok Intézetében A megértés határai vitasorozatában.

Nemes Nagy Ágnes, Károlyi Amy, Kassák Lajos, Zelk Zoltán és Weöres Sándor képe is látható azok között az íróportrék között, amelyekből a hét közepén nyílt tárlat Budapesten. A közönség május 15-ig a Petőfi Irodalmi Múzeumban láthatja Langer Klára és Sándor Zsuzsa fotóit.

97 korában elhunyt Leon Greenman, az auschwitzi haláltábor egykori egyetlen brit foglya – közölte a Londoni Zsidó Múzeum.

Tízezren írták már alá azt a petíciót, amelyet neves francia értelmiségiek indítottak Nicolas Sarkozy államfőnek a holokauszt iskolai megemlékezésére vonatkozó javaslata ellen – írta a Nouvel Observateur című francia hetilap.

Egy korábban is fantasztikus elméleteiről ismert kutató, Tudor Parfitt szerint az Indiana Jones és az elveszett frigyláda fosztogatói-típusú filmek egytől-egyig tévednek: a szövetség valódi ládája ugyanis cseppet sem volt láda alakú, és ma egy zimbabwei múzeum poros raktára mélyén rejtőzhet.

Német kincsvadászok az Cseh-érchegység bányáinak egyik mellékágában bukkantak egy olyan elfeledett alagútrendszerre, amelyben az előzetes vizsgálatok szerint közel két tonna arany lehet. A kutatás vezetője szerint a legendás borostyánszoba is ott rejtőzhet.

Csak rendkívüli biztonsági intézkedések foganatosítása mellett engedték fellépni szombat este a hollandiai Amersfoortban a 104 éves Johan (német nyelvterületen: Johannes) Heesterst, akinek hazájában a mai napig nem bocsátották meg, hogy karrierjét a náciknak köszönhette.

Hitler katonai bíróságai hírhedtek voltak a halálbüntetés gyakori alkalmazásáról. Az egyik berlini bíróság épületében, ahol a náci bírók több száz embert ítéltek halálra, most apartmanházat alakítottak ki. A változással azonban sokan nem értenek egyet.