Forrás: Mazsihisz

Szeged – Tábla valószínűleg nem mutatja majd a turistáknak, hogy Szegeden melyik terület volt valaha a zsidók lakta negyed, de a városrész felújítását a hagyományok szellemében tervezik.

A Gogol, Gutenberg, Hajnóczy, Jósika utcák körüli területen díszburkolat épül, felújítják a zsinagógát, a hitközség székházát, és még kóser étterem is nyílhat.

Csak belső használatra nevezték zsidónegyed-projektnek a Gogol-Gutenberg-Hajnóczy-Jósika utca vonalában húzódó terület rehabilitációjával kapcsolatos elképzelések csomagját – mondta el Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester a kérdésre válaszolva. Azt tudakoltuk, igaz-e, hogy számos európai városhoz hasonlóan Szegeden is tábla hívja majd fel a figyelmet arra, melyik városrész őrzi a holokauszt során elpusztult zsidó népesség hagyományait, s jelzik majd, hol húzódott az egykori gettó.

Tábla tehát nem mutatja majd a városrészt. De táblaügyben nincs elmaradás, hiszen az új zsinagóga felé már évek óta útjelzők terelik a turistákat. A négyutcás negyed viszont megújul: az épülő Árkádhoz ugyanis egy olyan Gutenberg utca vezet majd, amely díszburkolatot kap. Mivel ez halad el a zsinagóga mellett is, még hangsúlyosabban mutathatja meg az Európában egyedülálló zsidó templom értékeit. “Ráhúzzuk a belvárost erre a területre is – fogalmazott plasztikusan Nagy Sándor -, vagyis a történelmi városmag a maga látnivalóival egészen a nagykörútig terjedhet. Új funkciókat pedig a volt Gutenberg utcai általános iskolából kialakítandó irodaépülettel kap a terület.

Az információkat Lednitzky András, a szegedi zsidó hitközség elnöke azzal egészítette ki, hogy a hitközség tulajdonában álló új zsinagóga rekonstrukcióját szeretnék megkezdeni: erre azonban már két alkalommal pályáztak eredménytelenül a Norvég Alaphoz. Ezért a várossal közösen keresnek új lehetőséget, az önrész rendelkezésre áll. A másik elképzelés a közelmúltban műemlékké nyilvánított székház homlokzatának belső és külső felújítása, ami az elkövetkező két év programja, együtt a várossal. A zsinagóga kertjét biblikus parkká szeretnék alakítani a Gutenberg utcai kerítés megújításával együtt, felelevenítve Lőw Immánuel elképzeléseit.

Lednitzky szerint érdemes lenne a zsidó negyedben kegytárgyárusító boltot, valamint kóser vendéglőt is nyitni – ez utóbbira komoly igény van. Mellesleg az ötvenéves szeretetotthonban most is működik kóser konyha. Arról sajnos már nem beszélhetünk, hogy Szeged zsidó társadalma ezen a területen lakna: a háborúban ugyanis mindenkit elhurcoltak innen, 2800-an estek áldozatul a holokausztnak. Azok közül, akik visszajöttek, már kevesen élnek.

Jelenleg Szegeden mintegy ötszáz fős a zsidó népesség, 300-an tagjai a hitközségnek. Kétszázhúszan pedig zsidó vallásúnak is mondták magukat a legutolsó népszámláláson. A lakosságszámhoz viszonyított arány Budapesthez képest is magas, ami jó bizonyítványt állít ki Szeged befogadóképességéről.

Makói és vásárhelyi emlékek

Makó valaha igen gazdag zsidó kultúrával rendelkező város volt. Közösségük 1740 körül telepedett le a mai Deák Ferenc utca környékén, amelyet sokáig zsidó fertálynak hívtak. A legtöbben kereskedők voltak, nagy szerepük volt például abban, hogy a makói hagyma világhírűvé vált, de olyan hírességek is akadtak soraikban, mint a sajtócézár Pulitzer József vagy a költő Makai Emil. Jelentős létszámú közösségük a vészkorszakot követően szinte teljesen eltűnt: 1600 zsidó polgárt hurcoltak el, miután gettóba telepítették őket. Közülük 1200-an nem térhettek vissza, de a túlélők nagy többsége is inkább külföldön, Izraelben vagy az Egyesült Államokban telepedett le. A városban nagyon kevés izraelita él, és hitközség sem működik. Korábban volt temploma az ortodox és a neológ felekezetnek is; utóbbit a második világháború után rombolták le, a helyén emelt épületben működött az egykori állampárt székháza, most pedig a rendőrség. Az ortodox zsinagóga viszont ma is áll. Öt éve 80 milliós költséggel újították fel, azóta emlékhely és az elszármazott makói izraeliták zarándokhelye. A teret, ahol áll, néhány éve Vorhand Mózes rabbiról nevezték el. Ugyancsak zarándokhely a jángori zsidó temető, amelybe ma már nem temetnek.

A hódmezővásárhelyi zsidó hitközségnek ma 30-35 aktív tagja van, akik nyáron a nemrégiben felújított zsinagógában, télen pedig az épület mögötti imaszobában vesznek részt a szertartásokon. Az 1906-1908 között mór-eklektikus stílusban átépített zsinagógát 2004 után városi támogatással és pályázati pénzekből kezdték felújítani, már csak a mennyezet helyreállítása maradt hátra. A szomszédos egykori zsidó népiskolában alakították ki a 2004 nyarán megnyílt, az országban egyedülálló holokauszt múzeumot.

**************************************

Három műemlék

Szeged zsidó negyedében három műemléket tartanak nyilván. A legöregebb az úgynevezett régi zsinagóga a Hajnóczy utcában, amely 1840-1843-ban épült, a neoklasszicista építészet egyik legszebb alkotása, Lipovszky Henrik és Lipovszky József munkája. Ma ez az épület az önkormányzat tulajdonában van, kulturális célokat szolgál. A hitközségé az 1900-1903 között épült új zsinagóga, valamint a székház, amelyek Baumhorn Lipót tervei alapján készültek. A régi zsidó negyed hangulatára ma már csak kevés épület emlékeztet, a Jósika utcában ilyen a 10. és a 14. számú ház, az új zsinagógával szemben azonban mindent lebontottak. Áll még a Gutenberg utcai hajdani zsidó iskola szakközépiskolaként, a Jósika utcai volt maceszüzem pedig felújítva más célokat szolgál.

Fekete Klára

Foorrás: Délmagyar Online (www.delmagyar.hu)

Comments are closed.