Sok ezren az Élet menetén
Szili Katalin: Európában ismét felütötte fejét az antiszemitizmus
Népszabadság * Czene Gábor * 2007. április 16.
Az Élet menetének résztvevői az Üllői úton vonulnakKép: Móricz SimonSok ezren – közöttük a közjogi méltóságok és a pártok képviselői – vettek részt tegnap este a holokauszt áldozataira emlékező fáklyás felvonuláson, az Élet menetén. Előtte a Terror Házánál tartottak megemlékezést: ezen a szocialista Szili Katalin és a fideszes Balog Zoltán is beszédet mondott.
Ma, április 16-án van a holokauszt hazai és – a naptári egybeesés miatt – nemzetközi emléknapja. 1944-ben a kárpátaljai településeken ekkor kezdődött meg a magyarországi zsidóság gettóba zárása.
Vasárnap délután a Terror Háza Múzeum előtt rendeztek megemlékezést. Korábban, amikor ezen a helyszínen (jobboldali kötődésű) gyűléseket tartottak, általában az egész Andrássy utat le kellett zárni. Tegnap erre nem volt szükség, az esemény néhány száz embert vonzott. Ritka alkalmat szalasztottak el a távolmaradók: manapság kuriózumnak számít, ha jobb- és baloldali politikusok hajlandók együtt mutatkozni. Vasárnap ez történt. Zsidó és keresztény egyházi vezetők mellett – többek között – Orbán Viktor volt miniszterelnök, a Fidesz elnöke és Hiller István MSZP-s miniszter is jelen volt.
Elsőként Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum igazgatója lépett a mikrofonhoz. Hangsúlyozta, hogy ami a második világháború idején történt a zsidósággal, arra nincs mentség, nincs magyarázat. Európa és Magyarország tragédiája ez. A közös emlékezés – folytatta – újra öszszeforrasztja az erőszakkal szétvert közösségeket, és ezekből a közösségekből áll össze a nemzet, a haza.
Orbán Viktor és felesége a Terror Házánál Kép: Kovács Bence Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy amikor fejet hajtunk az áldozatok emléke előtt, akkor mementót állítunk azoknak, akik életük árán nemet mondtak az intézményes emberirtás rendszerére. A holokauszt fordulópontot jelentett az emberiség fejlődéstörténetében – az emberi létezés, mondta a házelnök, a régi módon már nem folytatható a holokauszt után.
Tisztán kell látnunk ugyanakkor – jelentette ki -, hogy kontinensünkön, akár egy vírus, ismét felütötte fejét az antiszemitizmus, az etnikai és vallási intolerancia. Ezek a jelenségek súlyos veszélyeket hordoznak magukban, fenyegetik a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság értékeit. Az utánunk jövő nemzedékeket meg kell tanítanunk arra, hogy az alapvető emberi értékek védelmében mindig fel kell emelnünk a szavunkat.
Balog Zoltán így emlékezett az áldozatokra: „A vérük a mi vérünk volt, ugyanaz a vér, ugyanaz a teremtés, ugyanaz a sérthetetlen emberi méltóság. Amikor a holokauszt áldozatait gyászoljuk, akkor az egy vérből teremtett emberiség áldozatait gyászoljuk, a nemzet szívén ejtett sebet”. A fideszes politikus szerint „nem törődve azzal, hogy mások, politikai és egyéb ellenfeleink hogyan használják fel önvizsgálatunkat, újra és újra nézzünk magunkba: megteszünk-e minden tőlünk telhetőt azért, hogy azok, akik egykor tudatlanságból, ostobaságból, érdekből, gyűlöletből a nemzetiszocialista eszmék foglyaivá lettek, ne találjanak Magyarországon követőkre”. Balog Zoltán – feltehetően a miniszterelnök nemrégiben adott nyilatkozatára célozva – úgy vélte, az önvizsgálat mellett azt is meg kell kérdezni, hogy azok, akik ma Magyarországra, a magyarokra az antiszemitizmus bélyegét sütik, milyen szándékból teszik ezt. Az indulatok csillapításában érdekeltek-e, vagy inkább a még nagyobb békétlenségben? Ne engedjük – mondta -, hogy az antiszemitizmus vádját bárki ellen „politikai, kommunikációs csodafegyverként” használhassák.
Az Élet menete Kép: Móricz Simon Az egybegyűltek egy része a Terror Házától átment a Páva utcai Holokauszt Emlékközponthoz, és csatlakozott az ott várakozó sok ezer emberhez. A kora esti órákban innen indult az Élet menete elnevezésű felvonulás, élén Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel, a közjogi méltóságokkal, nagykövetekkel és a pártok képviselőivel.
A Dohány utcai zsinagóga kertjében felállított színpadon Horváth Csaba főpolgármester-helyettes köszöntötte az érkezőket. A vészkorszak halálmeneteire csak az Élet menete lehet a válasz – állapította meg. A műsorvezető, Till Attila hangsúlyozta, hogy a holokauszt minden tizedik áldozatát – jóval több mint félmillió zsidót és romát, másságukért vagy politikai meggyőződésükért üldözött embereket – magyar állampolgárként ölték meg. A legnagyobb náci megsemmisítőtábor, Auschwitz-Birkenau minden harmadik áldozatát a náciknak segédkező magyar kormány parancsára a magyar hatóságok deportálták Magyarországról. Emlékeznünk kell arra, hogy a magyar állam megtagadta, meghurcolta, kifosztotta és a halálba küldte sok százezer polgárát. Voltak eközben bátrak, több ezer ember, akik életük kockáztatásával mentették az üldözötteket: mégis nehéz feldolgozni azt a tényt, hogy a többség passzívan nézte honfitársai kálváriáját.
Többek között Szili Katalin, Efraim Zuroff, a jeruzsálemi Simon Wiesenthal Intézet igazgatója és Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója mondott beszédet. Erdő Péter bíboros, a katolikus püspöki kar elnöke levélben küldte el üzenetét. „A múltra való emlékezés építő erő kell hogy legyen a jövőre. Elődeink sorsa, szenvedése és helytállása aktuális üzenetet hordoz: az igazság és a szeretet erejével kell törekednünk az emberek közötti békére” – írta. Warren L. Miller, az USA elnökének különmegbízottja felavatta a zsidó életeket mentő XXIII. János pápa emlékére készült emléktáblát.
Még tegnap éjjel az Élet Menete Alapítvány szervezésében több százan utaztak Lengyelországba, az Auschwitz-Birkenau haláltábor területére, hogy tízezer zarándoktársukkal közösen részt vegyenek a nemzetközi megemlékezésen.
Streit Sándort választotta újabb négy évre a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) elnökévé a szervezet tisztújító közgyűlése vasárnap. A grémium megerősítette tisztségében Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgatót is, aki emellett a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) ügyvezető igazgatói tisztségét is betölti.
Gyurcsány Ferenc: A holokauszt nemzeti tragédia is
A holokauszt az európai civilizáció közös tragédiája, és az egyes országok saját, nemzeti tragédiája is – hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc a holokauszt magyarországi emléknapja alkalmából kiadott közleményében. Emlékeztetett rá, hogy az áldozatok között sok százezer volt a magyar, és a gyilkosok között is ott voltak honfitársaink. Ha a több mint hatvan évvel ezelőtti szörnyűségekre gondolunk, ezért érezhetünk egyszerre gyászt és bűntudatot – tette hozzá. A miniszterelnök-pártelnök szerint nem túlzás azt állítani, hogy több mint hat évtizede a holokauszt jelképévé lett Auschwitzban „bizony, mindannyiunkból meghalt valami”. Mint fogalmazott: Auschwitz-cal, a holokauszttal örökre megváltozott a világ. A kirekesztő szavak és jelképek többé nem tekinthetők ártatlannak. Sem a gyűlöletbeszéd, sem a kirekesztő ideológiák jelképei, zászlói nem számíthatnak elnézésre, türelemre a túlélők nemzedékeitől. A miniszterelnök szerint az ilyen emléknapok éppen azért fontosak, hogy „a múlt felidézésén túl szembenézzünk a saját felelősségünkkel, számba vegyük a magunk eszközeit abban, hogy egy befogadóbb, türelmesebb, békésebb világot hagyjunk az utódainkra”. (MTI)
A bűnt nem sikerült kitépni
A holokauszt áldozatairól tartottak ünnepélyes megemlékezést vasárnap a Cipők a Duna-parton emlékműnél is, ahol Iványi Gábor metodista lelkész úgy hatvanfős hallgatósága előtt fejtette ki: 63 évvel ezelőtt nagyjából ekkora csoportokban hajtották az embereket az emlékmű helyére, és lőtték őket a Dunába. „Nem ünnep ez, hanem emlékezés: az elveszett családtagokra, szeretteinkre”. Vitányi Iván MSZP-s képviselő azt mondta: „a bűnt még nem sikerült kitépnünk a társadalom belső tudatából”. „Olyan hangok erősödnek, amelyek tagadni vagy bagatellizálni akarják a holokausztot”.
