Forrás: HETEK

Január 27-én, az auschwitzi koncentrációs és haláltábor felszabadulásának napján az egész világon megemlékeztek a holokauszt áldozatairól. Magyarországon a megemlékezés egyik központja nevéhez méltóan a Páva utcában lévő Holokauszt Emlékközpont volt. A ceremónián a nagykövetek, egyházak képviselői és Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke mellett megjelent Sólyom László köztársasági elnök is.

Egy embertelen ideológia halálra ítélte őketAz egybegyűltek előtt Joanna Stemopinska úrhölgy, a Lengyel Köztársaság rendkívüli és felhatalmazott nagykövete mondott emlékező beszédet, ékes magyarsággal. Beszédének fő ívet a következő gondolat mentén húzta meg: „Mivel tartozunk azoknak, akiknek nem adatott meg a túlélés lehetősége, mert egy embertelen ideológia halálra ítélte őket.”

Ez alapján három fontos állásfoglalást mondott el. Szólt az emlékezés kötelességéről, a határozott kiállásról a történelem relativizálásával és a holokauszt tagadásával szemben, és az intolerancia, antiszemitizmus, a rasszizmus és az idegengyűlölet ellen. Végül a következő gondolattal zárta mondandóját: „Elgondolkodtam, hogyan viselkednék én ilyen helyzetben, és tudom, óriási szerencsénk van, hogy az élet nem állít ilyen helyzet elé. Ezért kell megemlékeznünk, emlékeztetnünk és emlékeznünk.”

A rendezvényen, elfoglaltsága miatt nem vett részt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, de levélben fordult a megemlékezőkhöz. Utalt a holokauszt óta eltelt időre, és arra, hogy rövidesen, sajnos, már nem lesznek közöttünk szemtanúk. „Az emlékezők felelőssége éppen ezért ma talán nagyobb, mint valaha. A harc a felejtés ellen ugyanis nem más, mint a mindenkori elnyomás, a kirekesztés, a megbélyegzés, a zsarnokság elleni szakadatlan küzdelem. … Ma, ahogyan minden más napon is, amikor a holokausztra emlékezünk, egyszerre őrizzük a múltat és védelmezzük a jövőt.”

Joanna StempinskaA miniszterelnökhöz hasonlóan Orbán Viktor volt miniszterelnök is írásban üzent: „Hatvankét év telt el, de a holokauszt pusztítását mégsem tudtuk feldolgozni, hiszen a magyar kultúra és a magyar élet még ma, ennyi idő után is szédül a vérveszteségtől.” A kulturális és oktatási miniszter, Hiller István is táviratot küldött az emlékezőknek: „Hiszek abban, hogy az emlékezés nem kizárólag csendes, intim tevékenység, hanem komoly felelősség is. Annak felvállalása, hogy nem csak emlékezünk, hanem emlékeztetünk is. Mindenkit, minden lehetséges pillanatban. Arra, hogy megestek ezen a világon olyan dolgok, amelyek soha többé nem ismétlődhetnek meg.”

Sólyom László köztársasági elnök nem szólalt fel a megemlékezésen. A rendezvényt követően több holokauszttúlélő nehezményezte ezt. Nem csupán indulatmentesen fejezték ki fenntartásaikat a köztársasági elnök hallgatásával kapcsolatban. Nem csak az emléknapi, hanem az utcán látható árpádsávos zászlók kapcsán ki nem mondott szavakért is.