Forrás: Népszava

„Magyarországnak elsőrendű dolga megóvni polgárait” – fogalmazott a miniszterelnök a parlamentben, a Holokauszt Emléknapon. Sólyom László államfő a többi között arról beszélt: a későbbi generációk kötelessége, hogy fenntartsák azt az erkölcsi rendet, amelyben Auschwitz és az általa jelképezett népirtás megismételhetetlen. Az emléknapon sok más helyszínen is megemlékezéseket tartottak.

Minden országnak, nemzetnek, közösségnek elsőrendű feladata megóvni tagjait, polgárait – fogalmazott a miniszterelnök a Holokauszt Emléknapon. Gyurcsány Ferenc szerint az Auschwitz-Birkenaui haláltábor felszabadításának évfordulóján tartott megemlékezés nem egyszerűen az együttérzés vagy a bűnbánat kifejezése, hanem felkiáltójel; „annak világos kimondása, hogy mi vagyunk a felelősek azért, hogy ebben az országban mindenki úgy érezze: olyan közösség tagja, amelynek vezetői és tagjai pontosan tudják, a legelemibb emberi parancs és kötelezettség megóvni egymást és nem engedni a gonosznak”. Emlékeztetett arra, Magyarország a polgárosodás első időszakában szép példája volt a befogadásnak, megértésnek, ezt azonban később a türelmetlenség, a felsőbbrendűség faji alapú hirdetése, a kirekesztés váltotta fel. Ebből fakadtak a zsidótörvények, százezreknek, millióknak jutott a megaláztatás, iparszerű fizikai megsemmisítés. A holokauszt áldozatai és cinkosai egyaránt magyarok voltak, de a közös magyarság nem védte meg őket a bűntől és az oktalan haláltól – mondta a miniszterelnök.

A későbbi generációk kötelessége, hogy fenntartsák azt az erkölcsi rendet, amelyben Auschwitz és az általa jelképezett népirtás megismételhetetlen – mondta a köztársasági elnök a parlamenti megemlékezésen. Sólyom László szerint „Auschwitz az egész emberiség számára érvényes példázattá válhatott, mert ebben a történetben a jó és a gonosz élesen kettéválik. Itt nincs helye igazolásnak, magyarázatnak – ha megkísérelnénk, kultúránk alapjait tagadnánk”. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a többi között arról beszélt: nem engedhetjük meg, hogy egyetlen vallási vagy etnikai kisebbséget akár csak verbális erőszak is érjen.

A holokauszt a közös múlt része – hangoztatta Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke és Nagyné Váradi Anna, a Romaügyi Tanács tagja. A parlament előtti Kossuth téren, az Élet Menete Alapítvány szervezésében gyertyákat gyújtottak a vészkorszak hatmillió, ezen belül hatszázezer magyar áldozatának emlékére. Megemlékezést tartottak a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban és a Cipők a Duna-parton elnevezésű emlékműnél valamint több vidéki városban is. Hódmezővásárhelyen Orbán Viktor, a Fidesz elnöke emlékeztetett arra: a város népe nagy bátorságról tett tanúságot, amikor a vészkorszak idején nem engedte a gettó felállítását. Az ottani megemlékezés után úgy fogalmazott: „A múltból nem lehet szemezgetni, a zsidó emberek megpróbáltatásáról is közös a múltunk, közös a felelőségünk”.

Népszava-információ

***

Világszerte megemlékeztek a holokauszt áldozatainak nemzetközi napjáról. Lengyelországban Auschwitz-ban tartották a központi megemlékezést, ahol Kazimierz Marcinkiewicz kormányfő Izrael lengyelországi nagykövetével és a túlélőkkel együtt helyezett el koszorút az áldozatok emlékművénél. A német parlament alsóházában, a Bundestagban az emlékünnepség főszónoka Ernst Cramer publicista, a holokauszt túlélője volt. „Alázattal, gyászban és annak ünnepélyes megígérésével emlékezünk, hogy a jövőben tiszteletben tartjuk és megvédjük minden ember szabadságát és méltóságát. Emlékezünk mindenkire, akiket a nemzetiszocialisták és bűnsegédei kínoztak, elnyomtak, kárhoztattak, elüldöztek, végül pedig meggyilkoltak” – mondta a 93 éves Cramer. Olaszországban délben a parlament egy perces gyászszünettel adózott az áldozatok emlékének. Sok iskolában 11:45-kor – abban az időpontban, amikor 1945. január 27-én a szovjet csapatok beléptek az auschwitz-i táborba – megállt a tanítás. Üdvözölte a megemlékezőket George W. Bush amerikai elnök, aki lerótta kegyeletét az áldozatok, és tiszteletét azok előtt, akik bátran szembeszálltak az igazságtalansággal.