Forrás: NOL

N. K. J., 2005. szeptember 3. 00:00

A közeljövőben eldőlhet a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga sorsa – értesült a Népszabadság. Lapunk úgy tudja, rövidesen sor kerül a 2003-as költségvetési törvényben körvonalazott „ingatlancserére”.

Az állam akkor azt vállalta, hogy az ÁPV Rt. térítés nélkül átadja a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) a zsinagógát, ha a szervezet véglegesen lemond a XII. kerületi, Budakeszi úti ingatlanáról. (Ez ma a kanadai nagykövetség épülete, amelyet korábban jogtalanul privatizáltak.) A szerződés aláírására azonban mindmáig nem került sor.

Otto Wagner különleges szépségű épülete a főváros VII. kerületében áll, immár csaknem fél évszázada üresen. 1959-ben bezárták, a nyolcvanas évek végén pedig a hitközség eladta egy építőipari vállalatnak. Felújítása nem fejeződött be, és 1994-ben az épület ismét az állam tulajdonába került. Privatizációja azóta több ízben meghiúsult, végül a 2002-ben kidolgozott ingatlancsere látszott lezárni az ügyet.

Az azóta eltelt évek során azonban új helyzetet teremtett, hogy a Mazsihiszen kívül működő Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség – amely a „Rombachot” egykor építő status quo ante közösség utódaként határozza meg önmagát – bejelentette, hogy saját forrásaiból felújítaná, majd működtetné a zsinagógát; akár úgy is, hogy annak tulajdonosa a Mazsihisz lenne. A dinamikusan fejlődő közösség kinőtte ugyanis a templomot és kulturális központot, amelyet eddig használt. Törekvésükben Jona Metzger, Izrael állam főrabbija és több európai zsidó egyházi vezető is támogatja őket: ezt az elmúlt napokban a Gyurcsány Ferenc kormányfőnek írott levelekben is megerősítették.

Lapunk kormánykörökből viszont úgy értesült, hogy az államot kötelezi a költségvetési törvény, ezért ha a szerződést aláírják, a Mazsihisz kapja meg a zsinagógát. A kormány nem kíván beleszólni a hitközségek vitájába, de az biztosra vehető, hogy a költségvetés jelenlegi helyzetében a műemlék felújításához legfeljebb segítséget tud nyújtani, de a több százmillió forintra rúgó költségeket nem képes vállalni. Heisler András, a Mazsihisz azóta leköszönt elnöke viszont januárban lapunknak azzal indokolta a döntés elhalasztását, hogy a szervezet „szeretne garanciát kapni, hogy az állam nemcsak visszaadja a zsinagógát, hanem a felújítás költségeihez is érdemben hozzájárul”.