Forrás: HVG

Hatvan napon belül új elnököt kell választania a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének, miután a két éve megválasztott Heisler András lemondott. A távozás mögött a szervezet apparátusát vezető Zoltai Gusztávval való konfliktusa áll.

Alig több mint két év után bedobta a törülközőt Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke. Pedig tapasztalt vezetőnek számított már megválasztásakor is a magyar zsidóság legfontosabb szervezetében (HVG, 2003. április 10.), hiszen előtte hat évig elnökségi tag, majd négy évig alelnök volt. „Pontosan csak elnökségem ideje alatt láttam át, mi történik a Mazsihiszben, korábban nem voltam a részletek birtokában” – jellemezte a helyzetet a HVG-nek a lemondott elnök, akinek utódjáról hatvan napon belül kell határozni.

Heisler távozásához a szervezet ügyvezető igazgatójával, Zoltai Gusztávval való konfliktusa vezetett. A Mazsihiszt (illetve jogelődjét) 1989 óta szinte teljhatalommal vezető Zoltai a korábbi elnökökkel is meglehetősen rossz viszonyban volt, mind Feldmájer Péter, mind Tordai Péter szembekerült vele. Az elnökök azonban sohasem tudtak fölé kerekedni. Ennek a Mazsihisz sajátos felépítése a magyarázata. A zsidó történelmi felekezetként is működő szervezetben ugyanis mind az elnököt, mind az ügyvezető igazgatót – akik mindketten világiak, a rabbik nem vesznek részt a vezetésben – a közgyűlés választja, azaz ők azonos legitimitásúak. Az elnök azonban csak társadalmi munkában tölti be a tisztséget, míg az ügyvezető igazgató főállású alkalmazottként az apparátus első embere, s így valóban mindig az ő kezében futnak össze a szálak.

Zoltai ellenfelei általában azt szokták felhozni, hogy nem enged betekintést a Mazsihisz és az ügyvezető igazgatóként szintén általa vezetett Budapesti Zsidó Hitközség ügyeibe. Még az elnöknek sincs teljes rálátása arra, mi is történik pontosan a Mazsihisz mintegy 3 milliárd forintos éves költségvetésének egyes tételeivel (korábban volt olyan vezető, aki külső számvizsgálatot kérve szerette volna ellenőrizni az apparátust, ám nem sikerült ezt kiharcolnia). Heisler megválasztásakor e problémát egy új alapszabály megalkotásával vélte megoldani, amelyet egy év alatt sikerült is tető alá hozni és a közgyűléssel elfogadtatni.

A hatáskörök rendezése mellett fontos volt annak eldöntése, mi is egyáltalán a Mazsihisz: zsidó vallási közösség vagy társadalmi ernyőszervezet, amely minden zsidó kötődésű egyesületet, alapítványt, hitközséget befogad? Mivel a Mazsihisz az állammal folytatott tárgyalásokon az egész zsidó közösség nevében lép fel, s az állami támogatások is hozzá futnak be, logikus lett volna az is, hogy ernyőszervezetként működjön. Ám azzal, hogy a Mazsihisz magát csak hitközségek szövetségének tartja, nemcsak világi, de vallásos zsidó csoportokat is kirekesztett, így például nem tagja az egyre szélesebb körben ismert lubavicsi mozgalom vagy például a női rabbit magáénak tudó egyesület, mert a Mazsihisz mögött álló neológ rabbik nem támogatták felvételüket (HVG, 2003. január 18.).

Az új alapszabályban sikerült rendezni a vezetői hatásköröket, s tételesen szerepel például benne, hogy az ügyvezető igazgató csak bizonyos összeghatárig – szerződéskötésnél például 5 millió forint – dönthet egyedül anyagi kérdésekben, a felett már be kell vonnia az elnököt is. Miután ezt sikerült Heislernek elfogadtatnia, tavaly év végén újabb lépést tett Zoltai hatalmának korlátozása felé: kezdeményezésére leváltották gazdasági főtanácsadói posztjáról az ügyvezető igazgató jobbkezét, Hajabács Júliát.

Heisler a múlt héten úgy vélte, itt az ideje Zoltai menesztésének. „Több szakmai gondot jeleztem az igazgató úr felé, jegyzőkönyvbe is foglaltattam, de különösen a gazdálkodás átláthatóságát tartottam volna fontosnak morális és gazdasági szempontból egyaránt” – sorolta főbb kifogásait Heisler. A nyílt konfliktushoz végül az vezetett, hogy az elnök – mint mondta – „rossz hírét” keltő akciókról szerzett tudomást. Zoltai eltávolítására az adott volna Heislernek lehetőséget, hogy az alapszabály szerint az elnök az ügyvezető igazgató munkáltatója. Az azonban, hogy továbbra is a közgyűlés választja, kiutat kínált Zoltainak: miután az elnök múlt kedden egy magánbeszélgetésen felkérte, hogy menjen nyugdíjba, hiszen elmúlt 70 éves, ő rögtön rendkívüli közgyűlést hívott össze.

A hirtelen összerántott közgyűlés pénteken össze is ült. Bár az elnök hangsúlyozta, az alapszabály előírja, hogy a tanácskozást legkésőbb a megkezdése előtt tíz nappal kell összehívni, mégis megtartották a közgyűlést, s azon megerősítették pozíciójában Zoltait. Heisler a HVG kérdésére elmondta, hogy az ország legnagyobb zsidó szervezetével szemben nem kíván jogi útra lépni. A közgyűlés döntésére az elnök lemondásával reagált, s azt több felszólaló határozott kérésére sem vonta vissza.