Forrás: NOL

Orbán Viktor a szegényekkel kötne „történelmi szövetséget” – A Fidesz őszre „alkotmányos csomagot” ígér

Népszabadság * Tibori Szabó Zoltán * 2007. július 23.

Orbán Viktor és Tőkés László. A püspök leginkább az erdélyi magyar politika ügyeivel foglalkozott. Beszédében kijelentette: rendszerváltásnak és tudati megújulásnak kell végbemennie az erdélyi magyar politikai és közéletben. Bírálta azokat, akik EP-jelölése kapcsán az egyházat a politikába való beavatkozással vádolták. – Badarság arról beszélni, hogy az egyház nem politizál, ez egy ócska, kommunista megfogalmazás – mondta a református püspök.Kép: MTI – Oláh TiborOrbán Viktor a hét végén Tusnádfürdőn rendkívül éles határt húzott a magyar bal- és jobboldal között, miközben egyebek mellett épp arról beszélt, hogy a bal- és a jobboldal hagyományos fölosztását az idő már meghaladta. A Fidesz elnöke egyszerre üzent a „hárommillió” magyarországi szegénynek és a középosztálynak.

Orbán Viktor a korábbi évekhez hasonlóan az idén is Magyarországra üzent Tusnádfürdőről. Egyebek mellett arról beszélt – ezúttal a megszokottnál kevesebb résztvevőnek és rövidebb ideig, mindössze 33 percig -, hogy az új magyar jobboldalnak, európai mintára, mindenképpen föl kell vállalnia az általa hárommilliósra becsült magyarországi szegényeket, akiket a baloldal magára hagyott. A Fidesz elnöke szombaton Tőkés László nagyváradi református püspök társaságában tartott előadást a XVIII. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor hallgatóságának. Tusnádfürdő fontos hely – az itt mondottak mindig muníciót szolgáltattak a politikának hosszú időre. Két éve Orbán „nemzeti fordulatra” biztatta a szerinte egyébként „genetikai, illetve történelmi meghatározottsága” okán megújhodásra képtelen magyar baloldalt, tavaly pedig a „politikai hazugságokat” ostorozta. Idén viszont a szociális érzékenységet állította beszéde központjába. Egy kérdés kapcsán arról beszélt, hogy a jobboldalnak ma nem a nemzeti, keresztény jellegét kell hangsúlyoznia, hanem a szociális oldalát. „Üres hassal is lehet Himnuszt énekelni, csak nincs rá túl sok jelentkező” – mondta. A Fidesz elnöke abból indult ki, hogy „az erkölcsi relativizmus keretei között lezajlott” 1968-as nyugat-európai diáklázadások a szabadság korlátjainak ledöntését a nyelv, a származás és a nemi identitás kötelékéből való szabadulásban látták, de ez tévút. Az 1968 utáni európai politikára szerinte az volt a jellemző, hogy mindent a „politikailag korrekt” kifejezéssel mértek. Ha valaki nemzetről beszélt, akkor rögtön nacionalizmussal, antiszemitizmussal vádolták, ha a családról, akkor homofóbiával, ha a hitről, az egyházról, akkor klerikalizmussal. Még a kereszténydemokrata pártok sem merték ezt a korszellemet támadni.

A Fidesz elnöke Európa új politikai és szellemi korszakáról beszélt Tusnádfürdőn Kép: MTI – Oláh Tibor – Ez a trend azonban megtört, és erre Európa is rájött – tette hozzá Orbán Viktor, aki szerint azért is kell változás, mert természetellenes életformát erőltetnek az emberekre. Úgy látja, az emberek „fogódzási, igazodási pontokat” várnak politikusaiktól. Ez a magyarázata annak, hogy a földrész több államában a kereszténydemokrata és konzervatív pártok kerekedtek felül.

Orbán kijelentette: a politikai mezőny jobb- és baloldalra történő felosztását az idő meghaladta. Ezt azonban – tette hozzá – Magyarországon csak a Fidesz ismerte fel, s 2003 óta alakítja az új jobboldalt, amelynek négy ismérve, hogy nemzeti, demokrata, versenypárti és szociális. Eközben a magyar baloldal internacionalista (a nemzeti dimenzió legjobb esetben is közömbös számára), autoriter (nem engedi, hogy az emberek beleszóljanak a reformokba), monopolista (a kiváltságokat élvező csoportokat részesíti előnyben) és antiszociális (a piaci reformok révén a fogyasztók rosszabbul járnak).

Épp ezért a jobboldalnak mindenképpen meg kell védenie a demokráciát ellenségeitől, határozott nemzetpolitikát, versenybarát gazdaságpolitikát kell folytatnia, és szociális csomaggal kell fölkarolnia a szegényeket. A középosztálynak „történelmi szövetséget” kell kötnie a magyar szegényekkel. A Fidesznek pedig épp e szövetségnek a létrehozása a küldetése. Ha ez elmaradna ugyanis, „a kiváltságaikat védelmező oligarchák lépnek majd szövetségre a kiszolgáltatott helyzetben lévőkkel – mégpedig a középosztállyal szemben”.

A határon túli magyaroknak Orbán Viktor ezúttal is kettős állampolgárságot ígért. Közölte: hatalmi pozícióból a Fidesz azért nem valósította ezt meg, mert az Országgyűlésben nem volt kétharmados többsége.

Orbán arról is beszélt, hogy a Fidesz elkészített egy olyan törvénycsomagot, amivel ki kell egészíteni az alkotmányos rendünket. Megpróbáltunk utánajárni annak, mit tartalmazhat a csomag. Navracsics Tibor frakcióvezető azt mondta, hogy ősszel várhatóan ismét a parlament elé terjesztik azokat a törvényjavaslatokat, amelyek az úgynevezett demokrácia-csomaghoz tartoznak. Szijjártó Péter szóvivő szerint nem új alkotmánymódosítási tervekről van szó. Azokat a törvényeket terjesztik ősszel a T. Ház elé egy csomagban, amelyeket korábban már benyújtottak külön-külön. Vagyis a költségvetési tanács felállításáról szóló javaslatot, a miniszterek anyagi felelősségvállalását célzó módosítást, a választási eljárási törvény módosítását. Más forrásból úgy értesültünk, lehet, hogy a már ismert javaslatokon kívül a demokratikus intézményrendszert erősítő, új javaslatot is benyújtanak. Valószínűleg ennek része lehet az is, amiről Orbán Viktor korábban a Magyar Nemzetnek azt mondta: az a legkevesebb, hogy közvitára bocsássuk az alkotmányos intézményrendszer alapjait érintő kérdéseket. Azt például, hogy jól szabályozott-e az államfő és a parlament viszonya.

Orbáni kategóriák:

A jobboldal:

nemzeti

demokrata

versenypárti

szociális

A baloldal:

internacionalista

autoriter

monopolista

antiszociális

Tusnádfürdő – viharos helyszín

Orbán Viktor Tusnádfürdőn immár rendszeresen tesz olyan nyilatkozatokat, amelyek komoly vihart kavarnak itthon.

A Fidesz elnöke 2004 júliusában a kétpártrendszer előnyei mellett érvelt, „letutyimutyizta” a kormányt. 2005 nyarán példátlanul durva támadást intézett a baloldal ellen. Akkor arról értekezett, hogy „amikor a baloldal erre időnként lehetőséget kapott, akkor rárontott a saját nemzetére. Így rontottak rá a sajátjaikra 1919-ben Kun Béláék, így rontottak rá a saját fajtájukra Rákosiék”. Tavaly pedig azt közölte: „az ország nyílt és szervezett politikai hazugság áldozatává vált, mert Gyurcsány Ferenc mást ígért a kampányban, mint amit most megvalósít”. (Cs. I.)

„Menetrendszerűen ront a baloldalra”

Daróczi Dávid (kormányszóvivő):

– Orbán Viktor immár menetrendszerűen ráront a baloldalra, és kiátkozza a nemzetből azokat, akik másként gondolkodnak, mint ő.

Nyakó István (MSZP):

– Orbán egyszerre próbált meg olyat mondani, amivel hízeleghet a szélsőjobbnak, miközben megpróbálja magához édesgetni nemcsak a mérsékelt közepet, hanem a baloldali szavazókat is. A szemfényvesztés nem sikerült.

Horn Gábor (SZDSZ): – A szokásosnál rosszabb és követhetetlenebb Orbán-beszédet

hallhattunk, a Fidesz elnöke „nemzetiszocializmust hirdetett”; piacellenes, versenyellenes, szociális demagógiával fűszerezett szavaival, de a kiválasztottságra is utalt.

Kerék-Bárczy Szabolcs (MDF):

Orbán Viktor mára szemet vetett az MDF programjára is.

Ajánlott Cikkek

Orbán küldetéseVerbális rohamok – DOSSZIÉ

One Response to “Hárommillióról és még többről 33 percben”

  1. magdimama

    Ki itt az ellenség?Ha nem olvasok és hallok fideszes szöveget nem érzem azt,hogy ellenség lenne körülöttem.Mennyi? Nem sok ez a három millió?A környezetemben élő szegények önön hibájukból váltak azzá.Aki az alkohol rabja az leamortizálodik.Na ezekről van szó.