Mottónk: „A reggeli péksütit majszolva nézzük a sajtot”
NOL * Lapzsemle * 2007. július 4.
A Magyar Hírlap beszámolt arról, hogy a Veresegyházán működő civil mozgalom, amely a város vezetése által a lakóövezetbe csábított fecskendőgyár ellen tiltakozik, sikeresen megakadályozta, hogy a polgármester zárt ülésen tájékoztassa a képviselőket a beruházásról. Az Élni Veresegyházon Egyesület honlapján olvasható, videofelvétellel kiegészített részletesebb beszámoló szerint „július 2-án Veresegyház polgármestere zárt ülést szeretett volna tartani azzal a szándékkal, hogy a Becton Dickinson cég városi letelepítéséről információkat adjon át a képviseltestületnek. A gyűlés előtt a helyi lakosok már megtöltötték a termet, sokan pedig a folyosón álltak.” A civilek az üvegzsebtörvényre hivatkozva kitartottak amellett, hogy jogszerűen a tárgyban nem lehet zárt ülést tartani, ezért a felszólítás ellenére sem távoztak. Mivel a képviselők sem fogadták el a zárt ülést, a rendőrség nem avatkozhatott be. „A polgármester annak ellenére, hogy a rendkívüli ülés lehetősége meghiúsult, még ebben a szituációban is többször fölkérte a jelenlévő lakosokat, hogy fáradjanak ki a teremből. Ennek okaként azonban csak a város érdekeit nevezte meg, és többet nem árult el.” A felek órákig néztek farkasszemet. A civilek csak azután távoztak, miután a képviselők feladták.
Az Élni Veresegyházon Egyesület honlapjáról letölhető Zsolt Péter szociológus (az egyesület elnöke) elemzése, >
Lapunk több cikkben számolt be a fecskendőgyár-vitáról:
Mégis Veresegyházára hoznák az etilén-oxidos eljárást – A városban félnek a fertőtlenítő-technológiától
Újabb népszavazási kísérlet Veresegyházán
Vámosi-Nagy támogatja az ingatlanadót – ha az nem adóemelést jelent
„Ha adóátcsoportosítás lesz, és nem adóemelés akkor az ingatlanadó szakmailag mindenképpen támogatható – jelentette ki a Klubrádió Kontra című műsorában Vámosi-Nagy Szabolcs. Az APEH volt elnökhelyettese, -az Ernst and Young adóigazgatója azt mondta: a 20 éves magyar adórendszer hibája, hogy a vagyoni típusú elemek alacsony súllyal szerepelnek az adószerkezetben. A modern adószerkezetű országokban a vagyoni típusú rész 7-8 százalék az összes adónak Magyarországon ez csak 2 százaléknyi rész – tette hozzá.
Vámosi-Nagy Szabolcs szerint ha csak az a lényege az ingatlanadónak, hogy a jelenlegi vagyoni típusú adókat kiváltsa, akkor nem sok minden történik. Úgy látja: a mai vagyonadó elemek bevételénél többet kellene behoznia ennek az adótípusnak, de ebben az esetben magánszemélyeknél a személyi jövedelemadóból – , vállalkozás esetében pedig az iparűzési adóból levonhatónak kell lennie – azaz a jövedelemtípusú adónemekben vissza kell lépni – szögezte le, és hozzáfűzte: akkor valóban nem lesz adóemelés.” >
„Rendőrpárti vagyok”…
Hollai Hechs Otto, Németországban élő publicista a magyar rendőrség Bild Zeitungig eljutott rossz híréről írt a Népszavában: „A magyar rendőr becsülete az egész társadalom ügye, mindannyiunk érdeke, hogy ebből a mocsaras ügyből tisztán kerüljünk ki.
Nem vagyok kimondottan Gyurcsány-párti, de most sajnálom a miniszterelnököt, aki a rendőri „vezérkar” leváltásával nem sokat tud változtatni az alaphelyzeten. Az összmagyar társadalom érezhetően vesztett erkölcsi tartásából. Már majdnem azt mondhatjuk, csak papíron beszélhetünk tisztességről, gerincességről, helytállásról, ezek szép szavak, de a gyakorlatban más jelszavak röpködnek, úgymint törtetés, könyökölés, karrierizmus, gátlástalanság és mindenekelőtt pénzszerzés.
A szerteszét szaladó, megvadult birkanyájat a legjobb juhász sem tudja féken tartani. Egy becsületesebb társadalomban kevesebb rendőr lesz fekete bárány.”
Július 6-7: az 1944-es Koszorús-akció évfordulója
„Közeleg az évfordulója a legnagyobb zsidómentő vállalkozásnak, a Koszorús-akciónak, amely 1944. július 6-7-én megakadályozta a budapesti zsidóság elhurcolását és elpusztítását.” Az évforduló közeledtével a Magyar Hírlap szerzője Tom Lantosnak 1994-ben, a deportálás leállításának ötvenedik évfordulóján a washingtoni képviselőházban Koszorús Ferencről elmondott szavait idézi. Az amerikai képviselő egyebek között ezeket mondta: „Koszorús ezredes példátlan tette az egyedüli ismert tény, hogy egy tengelyhatalom katonai erővel akadályozta meg a zsidók elhurcolását. Ez a példa nélkül álló, kockázatos hőstett (…) eredményezte azt, hogy Budapestnek a nácik általi végleges birtokba vétele három és fél hónappal eltolódott. (…) Ez tette lehetővé a híres Raoul Wallenbergnek is, hogy sikeres és eredményes mentő küldetését megvalósíthassa. (…) Mindezekért nagy tisztelettel és büszkén szólok Koszorús Ferenc hősies, hazafias erőfeszítéseiről. Sok ezer család él ma, akik életüket egy ember hősies cselekedetének köszönhetik. (…) Ebben az évben, a magyar holokauszt ötvenedik évfordulóján, amikor a világ eltöpreng a történelem leckéjén, büszkén méltatom Koszorús ezredest, a hazafit, a humanistát és a hőst.”
A Magyar Hírlap szerzője, Török Bálint „a holokauszt-megemlékezések idején sokszor elhangzott” „igaztalan váddal” vitázik, amely szerint „az egész magyar társadalom minden részvét nélkül tűrte honfitársainak deportálását.” Azt nem jelöli meg, hol hangzottak el ilyen vádak. „Az egész magyar társadalom részvétlenségéről” nemigen esett szó az évfordulón, az akkori magyar állam bűnrészességéről és a többség passzivitásáról annál inkább. Például itt: „A legnagyobb náci megsemmisítőtábor, Auschwitz-Birkenau minden harmadik áldozatát a náciknak segédkező magyar kormány parancsára a magyar hatóságok deportálták Magyarországról. Emlékeznünk kell arra, hogy a magyar állam megtagadta, meghurcolta, kifosztotta és a halálba küldte sok százezer polgárát. Voltak eközben bátrak, több ezer ember, akik életük kockáztatásával mentették az üldözötteket: mégis nehéz feldolgozni azt a tényt, hogy a többség passzívan nézte honfitársai kálváriáját.”
