Népszabadság * Bőhm Ágnes * 2007. június 2.
A Páva utcai zsinagógában tartották meg csütörtökön a bori munkatábort túlélő magyar kényszermunkások emlékeit (1943-1944) tartalmazó kötet bemutatóját. A könyv néhány éve először magyar nyelven jelent meg, amelyet most Kényszermunka, halálmenet, tömeggyilkosság címmel a német nyelvű kiadás követett.
„Bor története Németországban eddig fehér folt volt. Ezért fontos, hogy a német olvasók is megismerjék az áldozatok sorsát, azokat a rémtetteket, amelyeket a németek a második világháborúban Európában elkövettek”, mondta a könyvbemutatón tartott bevezetőjében Erhard Roy Wiehn történész, a német kiadás szerkesztője. Wiehn professzor, a Konstanz Egyetem tanára, korábban maga sem hallott soha a hírhedt bori munkaszolgálatról. „Túl keveset tudunk az áldozatokról”, mondta a profeszszor, és a kötetnek a közönség soraiban jelenlévő szerzőihez, a bori túlélőkhöz és azok hozzátartozóihoz címezve szavait közölte: „Ez a könyv, amely az önök sorsát az önök üldözői nyelvén, németül is megörökítette, győzelem a feledés felett. Az a történet, amit nem írnak le, elfelejtődik és olyan, mintha soha meg nem történt volna”.
A Bort megjárt és túlélt nyolc szerző – Sólyom Gábor, Lindner László, Markovics Pál, Szauer László, Szinger Ádám, Papp Bálint, Perl Miklós, Kádár István – könyvéhez Szita Szabolcs, a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont vezető történésze írt – főleg a magyar olvasónak szánt emlékeztetőül – előszót: „A bori munkaszolgálat Magyarország tragikus második világháborús szerepvállalásának, az idegen földön végzett kényszermunkának olyan eseménysora, amelyről eddig idehaza nagyon keveset publikáltak. A német hadsereg által megszállt Szerbiába 1943-1944-ben fegyver nélküli munkaszolgálatra kiszállított több mint 6000 magyar (többségében zsidó, valamint jehovista, nazarénus) honfitársunk a bori rézbányákban érckitermelésen, út-, és hídépítkezéseken súlyos élet-, és munkakörülmények között dolgozott. … A bori magyar kényszermunka másfél évig tartott. Fináléja véres volt: Bor 1944-es őszi gyors kiürítésének, az erőltetett menetnek több százan estek áldozatául.” Köztük volt Radnóti Miklós magyar-zsidó költő is.
