Forrás: Magyar Narancs

TEHENEK A FLASZTERON Közel 900 pályamű érkezett a CowParade decemberi kiírására, de hogy ezek közül pontosan mennyi és melyek láthatók majd a nyáron Budapest járdáin, terein, az attól függ, hogy melyeket “fogadják örökbe” a kortárs köztéri művészetet ily módon támogató magánszemélyek és vállalkozások.

ROLLING STONE: KÁNA A címlapon a kínai rockzene legnagyobb csillagával megjelent az amerikai Rolling Stone magazin kínai mutációja. A lap első számának fókuszában ázsiai zenészek állnak (Cui Jian mellett egy tajvani popsztár, Jay Chou és egy japán hiphop előadó, Nigo), de persze nem a klasszikusok rovására (van cikk Lennonról, Hendrixről és Hunter S. Thompsonról is). A kínai kiadás licencét a hongkongi One Media Group szerezte meg, a szerkesztőség Pekingben működik. Az ausztrál, az argentin és az indonéz után ez a lap negyedik külföldi verziója.

KERESŐK, AVAGY A LÁNY NEVE Ezzel a címmel sugározza szombaton, 20.35-kor a Kossuth rádió Molnár Péter – civilben a szólásszabadságjog szakértője – hangjátékát. Az eredetileg elbeszélésnek íródott, s Turai Tamás dramaturg segítségével rádióra alkalmazott darab a modern nagyvárosi élet, konkrétan Budapest alternatív szubkultúráinak világában játszódik. A Vajdai Vilmos rendezte hangjátékban súlyos betegsége ellenére szerepet vállalt Halász Péter, mellette többek között Gryllus Dorka, Marozsán Erika, Szabó Győző, Csányi Sándor, Bodó Viktor, “nodi Eszter, Dióssi Gábor és Vécsi Tibor hallható.

ROMA HOLOKAUSZT Március 12-ig még megtekinthető az OSA Archívum Arany János u. 32. alatti helyiségében aRoma holokauszt és rasszizmus a mai Európában, amely Strasbourgból, az Európai Parlament kiállítóterméből érkezett Budapestre, innen pedig Pécsre, Prágába, Brnóba, majd Lengyelországba és Hollandiába viszik. Az utolsó filmvetítésen, március 9-én, csütörtökön 18 órakor Schiffer Pál 1971-es dokumentumfilmjét mutatják be(Mit csinálnak a cigánygyerekek?), utána beszélgetés Kemény István és F. Havas Gábor szociológussal.

MAGYAR KÖNYVEK ANGLIÁBAN Két magyar regény, Kertész Imre Sorstalansága (Fatelessness) és Szabó Magda műve, Az ajtó (The Door) szerepel azon a hatos listán, amelyből kikerül majd az Independent Foreign Fiction Prize nyertese. Az újság által alapított díj célja, hogy figyelmet keltsen a nem angol nyelvű széppróza iránt, amit azzal is hangsúlyoznak, hogy a tízezer fontnyi díjat fele-fele arányban osztják meg a szerző és angol fordítója között. A megírás idejétől függetlenül az a mű jöhet számításba, mely az előző évben jelent meg angolul. A két magyar kötet mellett a lengyel Pawel Huelle (Mercedes-Benz), a horvát Dubravka Ugresic (The Ministry of Pain), a norvég Per Petterson (Out Stealing Horses) és a marokkói Tahar Ben Jelloun (This BlindingAbsence of Light) került még a döntőbe, eredményt május 2-án hirdetnek.

MAGYAR FILMEK KÜLFÖLDÖN Az 1956-os forradalom évfordulójának tiszteletére Cinema Húngaro címmel mutatták be Bacsó Péter, Makk Károly, Szabó István, Gothár Péter, Bereményi Géza, Mészáros Márta és Koltai Róbert nagyjátékfilmjeit, illetve Buvári Tamás, Cakó Ferenc, Kenyeres Bálint, Mészáros Péter és Mundruczó Kornél rövidfilmjeit Portugália legnagyobb filmfesztiválján. Portóban, a 26. alkalommal megrendezett Fantasporto fesztiválon a zsűri különdíjával tüntették ki Mundruczó Kornél Johannáját, címszereplője, Tóth Orsi pedig a legjobb színésznő díját nyerte el.

A prágai One World filmfesztiválon Megértett emlékezet és privát történelem címmel mutattak be válogatást Forgács Péter munkáiból: a Privát Magyarország sorozat darabjai mellett a filmszemle dokumentumfilmes fődíjával jutalmazott A fekete kutyát is vetítették.

OSCAR-DÁJASOK Képünkön Robert Altman, az életművéért kapott Oscar-díjjal – persze nem ő okozta a legnagyobb izgalmakat Los Angelesben, az Amerikai Filmakadémia 78. díjkiosztó gálaestjén. A fő kérdés az volt, elvi-szi-e a legfontosabb díjakat Ang Lee alkotása, a legnagyobb esélyesnek tartott Brokeback Moun-tain – Túl a barátságon. Nem egészen sikerült: a legjobb film Paul Haggis drámai alkotása, a Crash lett (+ vágás + eredeti forgatókönyv), Ang Lee-nek “csak” a rendezői díj jutott (+ adaptált forgatókönyv + zene). “Az amerikaiak nem akarják, hogy a cowboyok melegek legyenek” – kommentálta az eredményt a film egyébként díjazott forgatókönyvírója, Larry McMurtry. Legjobb főszereplőként Philip Seymour Hoffman (Capote) és Reese Witherspoon (Walk the Line), legjobb mellékszereplőként február 9-i címlapsztárunk, George Clooney (Sziriana) és a magyar származású Rachel Weisz (Az elszántdiplomata) örülhetett. A legjobb egész estés animációs film a Wallace és Gromit, a legjobb egész estés doku a Pingvinek vándorlása lett. A legjobb külföldi film díját a dél-afrikai Tsotsi nyerte el, rendezője, Gavin Hood szerint ezzel virágzásnak indulhat az egész kontinens filmipara. Három-három díj jutott a Memoirs of a Geisha (art direc-tion, operatőr, jelmez), illetve a King Kong stábjának (hangvágás, hangkeverés, vizuális effektek).

ITTHON A SÁROSPATAKI KÖNYVEK Putyin orosz elnök budapesti látogatása alkalmával a Magyar Nemzeti Múzeum aulájában kiállították azt a 136 – eredetileg a sárospataki református kollégium könyvtárának állományába tartozó – kötetet, amely a második világháborús harcok budapesti befejeződése óta állomásozott ideiglenes szovjetunióbeli/oroszországi telephelyén (tíz kötet még nem térhetett haza, ezekről tovább tárgyalnak). A kiállítás június 15-ig látható Budapesten, utána október végéig Sárospatakon mutatják be a több száz éves nyomtatványokat, s közülük néhány darabot Debrecenben. A Nemzeti Múzeum honlapján lapzártánkig semmi nem utalt a kiállításra.

GYÁSZ 74 éves korában elhunyt Kaló Flórián: a Jászai Mari-díjas érdemes művész 1961 óta volt tagja a József Attila Színház társulatának, de színpadi, film- és tévészerepei mellett írt is. Főbb művei: Mai történet (1976), Négyen éjfélkor (1976), Pajzán históriák (1980), Egyedül (1984), A kitaszított (1987), Gyilkosság a szeretetotthonban (1989).

66 éves korában elhunyt Kőmíves Sándor: a Jászai Mari-díjas színész a végső pillanatig játszott, legutóbb a Bárka és a Víg színpadán.

NYOLCAK ÉS VADAK Március 8-tól egy hétig Budapesten, a Kieselbach Galériában, utána, március 17-től a győri Városi Múzeumban mutatják be a Nyolcak (Berény Róbert, Czigány Dezső, Czóbel Béla, Kernstok Károly, Márffy Ödön, Orbán Dezső, Pór Bertalan, Tihanyi Lajos) alkotásait: a modern magyar képzőművészet eddig csak kevesek által látott darabjai az 1995-ben elhunyt művészettörténész, Horváth Béla hagyatékát képezik.

Közülük többen (Berény, Czigány, Czóbel, Márffy) szerepelnek a Budapesti Tavaszi Fesztivál fő képzőművészeti eseményének számító, Magyar Vadak – Párizstól Nagybányáig 1904-1914 című tárlaton is, Iványi Grünwald Béla, Nemes Lampérth József, Perlrott Csaba Vilmos, Rippl-Rónai József és Tihanyi Lajos, illetve a rájuk nagy hatást gyakorló Fauveok – Matisse, Derain, Vlaminck és Marquet – mellett. A Nemzeti Galéria kiállítása március 22-től július 30-ig tart nyitva.

narancs

Comments are closed.