Forrás: Heti Válasz

Előfizetés

Kapcsolat

Szavazás

2005. 11. 08. Ma Zsombor névnapja van

5. évf. 44. szám 2005.11.03.

Legyen a HetiVálasz a kezdőlapom!Hírlevél feliratkozás

Nyitó oldal

Tartalom

Fórum

Heti jegyzet

Szerintünk

Körkép

Reflektor

Itthon

Riport

Életstílus

Kultúra

Gazdaság

Világ

Nézőpont

Visszhang

Vég-játék

Melléklet

Archívum

Előfizetés

Hírlevél

Kapcsolat

Impresszum

Médiaajánlat

Belépés

Felsőoktatási rangsor:

Hosting szolgáltatónk:

Kapcsolatok:

A. B., [email protected]

5. évfolyam 44. szám, 2005.11.03.

A tudós és a politika

Teller Ede élete során számos alkalommal befolyásolta az Egyesült Államok politikáját. Idehaza viszont előfordult, hogy akarata ellenére került viták középpontjába. Még halálát is hamisítás kísérte.

Teller Edét elsősorban antikommunizmusa vezette a nemzetközi és a hazai politikai viszonyok megítélésében. Noha bevallása szerint az 1920-as években, németországi egyetemi évei alatt szimpatizált a kommunizmussal, hamar kiábrándult az eszméből. Ebben nagy szerepe volt Arthur Koestler Sötétség délben című regényének, amelyből a tudós megismerte a szovjet diktatúra természetét.

Amerikai éveiben, 1935-től többször emelte föl szavát a totális rendszerek ellen. 1945-ig, a náci Németország legyőzéséig a fasizmust tartotta veszélyesebbnek, de a második világháború után a kommunizmus ellen harcolt. Azok közé tartozott, akik geopolitikai és stratégiai okok miatt szorgalmazták, hogy az Egyesült Államok a szovjet atombomba felrobbantása (1949) után folytassa korábban leállított nukleáris kísérleteit, s később az amerikai hidrogénbomba előállításában is vezető szerepet vállalt.

1952-1953-ban a Kaliforniai Egyetem sugárzási laboratóriumának konzultánsa, majd 1970-ig ugyanott fizikaprofesszorként dolgozott. Kaliforniai egyetemi tanársága idején, 1967-ben találkozott Ronald Reagannel, aki akkor az állam kormányzója volt. A konzervatív politikusra nagy hatást tettek Teller nézetei, amelyeket később, elnöksége idején a gyakorlatban is felhasznált. A tudós már az 1970-es évektől az amerikai kormányzat nukleáris fegyverkezési tanácsadója volt. Javaslataival hozzájárult ahhoz, hogy 1982-83-ban a Reagan-kormányzat meghirdette a csillagháborús tervnek is nevezett stratégiai védelmi kezdeményezést. Ennek döntő szerepe volt a fegyverkezési versenyre kényszerített Szovjetunió gazdasági összeroppanásában, tehát a kelet-közép-európai csatlósállamok feletti befolyása feladásában. Teller Edének a hidegháborúban vállalt szerepét és tudósi életművét George Bush elnök 2003-ban a polgári személynek adományozható legmagasabb kitüntetéssel, az Elnöki Szabadság-érdemrenddel ismerte el.

A rendszerváltás után többször hazalátogató, egyetemi előadásokat tartó tudós 1994-ben megkapta a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Középkeresztje a Csillaggal kitüntetést, 2001-ben pedig az elsők között vehette át az Orbán-kormány által újraalapított Corvin-láncot. Az első világháború utáni Magyarország legrangosabb kitüntetését először 1930-ban, utoljára 1943-ban ítélték oda. Megkapta többek között Dohnányi Ernő, Klebelsberg Kunó, Kós Károly, Molnár Ferenc, Ravasz László, Szent-Györgyi Albert is. Teller Ede négy éve többek között Lámfalussy Sándor közgazdász, John Lukács történész, Makovecz Imre építész, Szabó Magda író, Nemeskürty István irodalomtörténész, Kallós Zoltán néprajzkutató és Szokolay Sándor zeneszerző társaságában kapta meg az elismerést. A határon túli magyarság oktatása, képzése is foglalkoztatta a hosszú időn keresztül tanító tudóst: 2002-ben Teller Ede elvállalta a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem nemzetközi tanácsadó testületének tiszteletbeli elnöki posztját.

A magyar belpolitika viharaiba az előző országgyűlési választás idején került: a 2002-es kampányban, a Fidesz Kossuth téri nagygyűlésén az Amerikában élő tudósnak a pártot támogató írásából idéztek. Mint kiderült, Teller Ede csak kérdésekre válaszolt, nem küldött állásfoglaló levelet. Az őt faggató Népszabadságnak akkor azt nyilatkozta: „Az a meggyőződésem, hogy ha nem is százszázalékosan, de többségi alapon a jelenlegi kormányra szavaznék.” A professzor szerint a kabinet nem volt antiszemita, hiszen ő zsidó létére kapta meg a Corvin-láncot, amiért háláját fejezte ki a magyar kormánynak.

A 2003. szeptember 9-én elhunyt Teller Ede halálát hamisítás kísérte: a Népszabadság nem sokkal utána „levelet” közölt, amely szerint a már elhunyt tudós aggodalommal figyeli a honi közéletet, és elutasítja a Fidesz politizálását. A Teller Ede által alapított Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium, amelynek a tudós haláláig tudományos tanácsadója volt, és ahonnan a lap szerkesztőségébe került az állítólagos nyilatkozat, leszögezte: a szöveg teljes koholmány. Kiderült, hogy a hamisítást Zelei László nyugalmazott rádiós újságíró követte el. Eötvös Pál, az újság főszerkesztője nem sokkal az események után – noha más indokkal – lemondott pozíciójáról.