Forrás: Erec

Mádl Ferenc köztársasági elnök hivatalában fogadta Reuven Rivlint, az izraeli parlament (Knesszet) elnökét. Az államfő és vendége egyetértett abban, hogy Magyarország és a közép-európai térség az utóbbi években politikailag és gazdaságilag is felértékelődött Izrael számára – közölte Schillinger Erzsébet, a köztársasági elnöki hivatal sajtófőnöke.

Mádl Ferenc a megbeszélésen kifejtette: Magyarország a történelmi szálak és az emberi kapcsolatok – a magyarországi százezres zsidó, illetve az izraeli kétszázezernyi magyar ajkú közösség – révén, továbbá a kölcsönös érdekek, közös értékek széles köre alapján elkötelezett az Izraelhez fűződő kapcsolatok elmélyítésében. A köztársasági elnök kiemelte: fontosnak tartja, hogy Móse Kacav izraeli elnök jelenlétében április 14-én felavatták a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontot, és egyidejűleg felújították az auschwitzi magyar kiállítást.

A közel-keleti békefolyamatról szólva a magyar államfő kifejtette: Magyarország elkötelezett Izrael biztonsága mellett. Azt mondta, az izraeli-palesztin kapcsolatok szempontjából nagy jelentőségű az egyoldalú gázai kivonulás, amelynek végrehajtása alapjaiban változtathatja meg a két nép viszonyát.

Mádl Ferenc és Reuven Rivlin egyaránt sajnálatosnak ítélte, hogy az EU-tagállamokban is előfordulnak antiszemita és rasszista megnyilvánulások. A magyar államfő azt mondta, Magyarországon elszigetelt vagy „egyéni” antiszemita jelenségekkel lehet találkozni. Kifejtette továbbá, hogy a magyar politikai élet napirenden tartja az antiszemita megnyilvánulások büntetésének kérdését, „keresi azt a megoldást, amely a szabad véleménynyilvánítás magyar és európai törvényeivel összeegyeztethető”.

A kétoldalú kapcsolatokat illetően Mádl Ferenc kijelentette: fontosnak tartja, hogy Ariel Saron miniszterelnök még ebben az évben hivatalos látogatást tegyen Magyarországon, és ezzel az izraeli fél 14 év után viszonozza a magyar miniszterelnöki látogatást.

A köztársasági elnöki hivatal közleménye szerint az Egyesült Államokon kívül Izrael a legfontosabb nem európai befektető Magyarországon: a magyarországi izraeli befektetések összege meghaladja a kétmilliárd dollárt, a kereskedelmi forgalom tavaly mintegy 200 millió dollár volt. Évente 120 ezer izraeli látogat el turistaként Magyarországra, s mintegy ezer izraeli diák tanul magyar egyetemeken.

„Példa értékűnek tartjuk az 1956-os magyarországi forradalmat, amely megmutatta, hogy terror csak diktatúrát hozhat, azzal kiegyezni nem szabad. Izraelben is ez a demokrácia alapja” – jelentette ki Reuven Rivlin, miután megbeszélést folytatott magyar partnerével, Szili Katalinnal.

A Knesszet elnöke kiemelte: az antiszemitizmust meg kell gátolni, a szólásszabadság nem jelenthet anarchiát. Hozzátette: soha nem adhat okot emberek vérének kioltására, ha azok valamelyik kisebbséghez tartoznak. Hangsúlyozta: meggyőződése, hogy a magyar és az európai demokrácia pontosan tudja, miként kell az antiszemitizmus jelensége ellen harcolni.

Szili Katalin a találkozót követően arról beszélt, hogy Magyarországnak, mint EU-tagnak is rendkívül fontosak az Izraellel fenntartott politikai kapcsolatok. „Támogatói vagyunk annak, hogy Európa és Izrael minél közelebb kerüljön egymáshoz” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke, aki nagyra értékelte a zsidó államnak az euro-mediterrán együttműködés keretében folytatott tevékenységét. A magyar házelnök szerint a két parlament között egyre erősebbek a kapcsolatok, amit a szakbizottságok rendszeres találkozói is mutatnak. Elmondta, hogy a külügyi bizottságok már lezajlott találkozója után legközelebb a mezőgazdasági bizottságok delegációi folytatnak megbeszélést egymással.

A Knesszet elnöke Somogyi Ferenc külügyminiszterrel is rövid megbeszélést folytatott.

Reménnyel tekintünk a jövőbe, vannak ígéretek, de nincs illúziónk – mondta Rivlin azzal kapcsolatban, hogy június 21-én a tervek szerint újabb izraeli-palesztin csúcstalálkozót tartanak. „Nem vagyunk biztosak abban, hogy Mahmúd Abbász palesztin elnök teljesíteni tudja a béke megteremtésére vonatkozó kötelezettségét. Béke akkor lesz a térségben, ha az arabok egyszer végre elhatározzák, hogy békében akarnak élni” – jelentette ki újságíróknak. A Knesszet elnöke szerint könnyen elképzelhető, hogy a Gázából történő izraeli kivonulás után kiújulnak a palesztin merényletek. „Az izraeli parlament és a kormány is keresi a lehetőséget a valódi békét célzó tárgyalásokra, nem úgy tűnik azonban, hogy a „palesztin valóság” fő áramát jelentő Hamász, a Dzsihád és a Fatah békét szállít a régióba. Izrael megvédi önmagát, s ha kell, minden őt ért támadást megtorol” – mondta Reuven Rivlin. Hozzátette: az oslói megállapodást követően Izraelnek csalódnia kellett, a zsidó államot „terrorháború” támadta.

Az izraeli parlament elnöke a Fidesz, az MSZP, az SZDSZ és az MDF elnökével is megbeszélést folytatott.

Az Orbán Viktorral folytatott találkozó után Reuven Rivlin közölte: szót váltottak az Európában tapasztalható antiszemita jelenségekről, valamint annak szükségességéről, hogy folytatni kell a párbeszéd kiterjesztését a magyar nép, a politikusok között. „Azt kell mondanom, hogy Magyarország fő árama támogatja azt az elképzelést, hogy az izraeli demokráciának joga, sőt kötelessége a terror ellen harcolni és megvédeni az izraeli demokráciát minden fajta terrortól és zsarnokságtól” – szögezte le a Knesszet elnöke.

Orbán Viktor szólt arról, hogy az izraeli külügyminiszter meghívására két hét múlva Izraelbe látogat. „A látogatás célja, hogy a Fidesz a hozzá legközelebb álló izraeli párttal, a Likuddal megerősítse kapcsolatait, de az izraeli közélet más szereplőivel is találkozni fogok” – mondta Orbán Viktor.

A tervek szerint még az idén Izraelbe látogat Hiller István, a szocialista párt elnöke is. A Reuven Rivlinnel folytatott megbeszélés után azt mondta, hogy az MSZP nevében megerősítette azt a kapcsolatrendszert, amit Izrael mindenkori kormányával és az izraeli Munkapárttal fenntart. „Elmondtam, hogy Magyarországon a holokauszt emlékéve méltóságteljesen bonyolódott le. Alkalom és apropó volt arra, hogy a felnövekvő nemzedék ismerje, tudja, mi történt hatvan évvel ezelőtt, ami soha többet nem történhet meg Európában és Magyarországon” – fogalmazott Hiller István.

Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke azt emelte ki, a rövid találkozón arról beszéltek az izraeli házelnökkel, hogy a magyar-izraeli politikai kapcsolatok jók és rendezettek, a gazdasági kötelékek pedig 2004-ben jelentősen erősödtek, elsősorban a magyar export növekedése miatt.

Dávid Ibolya, az MDF elnöke és Reuven Rivlin a két ország belpolitikáját értékelte megbeszélésén. Csapody Miklós országgyűlési képviselő, aki szintén részt vett a találkozón ehhez hozzáfűzte: kiemelték a közös zsidó-keresztény alapértékeket, amelyeket az európai kultúra megtestesít.

Szili Katalint az izraeli és a magyar parlament közötti együttműködés erősítése érdekében végzett tevékenységéért Reuven Rivlin a „18 fa” elismerésben részesítette. Ennek alapján – mint elhangzott – a magyar házelnök nevére a megerősödést, megújulást jelképező fákat ültettek Jeruzsálemben.