Forrás: Demokrata

Kozenkay Jenő volt kémelhárító szerint az izraeli titkosszolgálat minden döntésnél jelen van Az a szervezett erő, amelyik parancsra van jelen a médiában, és most rendkívül hallgatag, az a Moszad állománya. Az izraeli titkosszolgálat keresztül-kasul átszövi a magyar közigazgatást, a tömegtájékoztatást, a hatalmi szerveket, beleértve a titkosszolgálatokat is. Olyanok vagyunk, mint egy lyukaktól hemzsegő ementáli sajt – mondta a Demokratának Kozenkay Jenő egykori kémelhárító tiszt.

– Ön 1978 és 1985 között a III/II-es főcsoportfőnökség hadnagya volt. Húsz éve leszerelt. Miért érezte szükségét most megszólalni?

– Nem akartam, hogy a fiam úgy nőjön fel, hogy azt vágják a fejéhez, az apád hazaáruló, gazember volt. Nem voltam az. A hazámat szolgáltam a magam lelkiismerete szerint. Az idegen kémtevékenység ellen dolgoztam. Az ügynökhisztéria sok tisztességes embert, köztük ma is a hazájukat szolgáló elhárítókat megalázott.

– Amikor az SZDSZ-hez köthető Political Capital nevű cég a honlapján közzétette a kommunista diktatúra állítólagos ügynökeinek nevét, illetve ezek egy részét, akkor ön feljelentést tett ismeretlen tettes ellen személyes adatokkal való visszaélés miatt. Azt is mondta, hogy az ügynökügy mögött az izraeli titkosszolgálat, a Moszad áll. A bejelentésére többen úgy reagáltak, hogy a diktatúra hálózatait védi.

– Akit a kádári belbiztonsági szervek üldöztek, az tegyen panaszt, szolgáltassanak neki személy szerint igazságot. 1990-ben azonban a III/III-as főcsoportfőnökség kivételével a szolgálatokat jogfolytonosan átvették. Ha pedig így történt, akkor mindaz, ami velük kapcsolatos, államtitok. Ezért írtam Lamperth Mónikának egy nyílt levelet, amelyben kértem, vagy mondja ki, hogy már nem kötelez bennünket a titoktartás, vagy mentsen föl minket e kötelezettség alól és akkor jöjjön, aminek jönnie kell, szabaduljon el a pokol. Itt nem arról van szó, hogy ki mit tett korábban, vagy hogyan működött a Kádár-rendszer, hanem arról, hogy a jogfolytonosan átvett szolgálatok meggyengítése veszélyezteti Magyarország nemzetbiztonságát.

– Ez egybevág Kövér László véleményével, aki azt is mondta, hogy Gyurcsány Ferenc köreiből robbantották ki az ügynökügyet.

– Elég szomorú, hogy Kövér László véd bennünket a saját egykori állítólagos elvtársainktól. Felelősségteljes megnyilatkozás volt ez tőle. Gyurcsány egy olyan KISZ-vezér volt, akiért és a hozzá hasonlókért nekem mint állambiztonsági tisztnek adott esetben az életemet kellett volna áldoznom. Ma olyan vagyonokon trónolnak, amelyeket az apám, az anyám és a többi ember halmozott föl korábban. Nyugodtan megírhatja, hogy én ezt egyszerűen lopásnak tartom. Ebből a körből találták ki, hogy ezzel a kis játékkal lejáratják az öreg kommunistákat, lejáratják az ellenzéket, miközben elterelik a figyelmet a kétségbeejtő gazdasági helyzetről, majd megnyerik a választásokat. Egy varázspálcával sem lehet ekkorát suhintani. Az, hogy egy kormányfő esetleg nem tudja, mit csinálnak a beosztottai, nem menti őt. A büntetőjog szerint hazaárulásnak minősül, ha valaki egy idegen állam kormányával szövetkezik azért, hogy Magyarország területi integritását vagy alkotmányos rendjét sértse. Meggyőződésem, hogy az alkotmányos rend megsértését ezzel maximálisan megvalósították.

– Korábban Kövér László is említett egy idegen titkosszolgálatot. Ön tovább ment, azt állította, hogy a Moszad egyik ügynöke egy budapesti közhivatalban ülve irányította ezt az akciót. Miből gondolja ezt?

– Kaptam egy információt és azt továbbítottam. Két dolgot tényként leszögezhetünk. Az ügynökmizéria hirtelen kezdődött és hirtelen lett vége. Ezt senki sem tagadhatja. Ez egy jól szervezett operatív akció keretében zajlott, amihez többféle támogatás kellett. Szükséges volt, hogy a hazai titkosszolgálatok, magyarul mondva, ne pofázzanak bele, és szükség volt médiatámogatásra. Az a szervezett erő, amelyik parancsra van jelen a médiában és most rendkívül hallgatag, az a Moszad állománya. Az izraeli belbiztonsági szolgálat, a Sin Bét honlapján toborzó felhívás olvasható, amely arra hívja fel a zsidó fiatalokat, hogy vállaljanak fizetett munkát a Moszadnál, a hírszerzéstől a kiszolgáló tevékenységig mindenféle területen. Az izraeli titkosszolgálat keresztül-kasul átszövi a magyar közigazgatást, a tömegtájékoztatást, a hatalmi szerveket, beleértve a titkosszolgálatokat is. Olyanok vagyunk, mint egy lyukaktól hemzsegő ementáli sajt. Tény, hogy a magyar nemzetbiztonság aláásása nem magyar, hanem idegen érdek. A mélységes hallgatás bizonyítja, hogy telibe találtam. Legfőképp két ember hallgatott, akiknek meg kellett volna szólalni ebben az ügyben. Az egyik Lamperth Mónika belügyminiszter, a titokgazda, a másik Gyurcsány Ferenc, aki amúgy mindenhez hozzászól. Ebben az ügyben azonban még véletlenül sem hallatta a hangját. Azok, akik ebben a szakmában, ebben a titkosszolgálati közegben dolgoztak vagy dolgoznak, tudják, hogy nemcsak arra kell figyelni, ki mit mond, hanem arra is, hogy ki mit nem mond, vagy ki az, aki hallgat.

– A feljelentését elutasították, a Nemzeti Nyomozó Iroda múlt héten megtagadta a nyomozást.

– Tudja, mi az érdekes ebben? A Magyar Hírlap már március 30-án megszellőztette, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda nem fog ebben az ügyben nyomozni. Ez azt jelenti, hogy valakik valahol nagyon pontosan tudták, mi fog történni. Ez is titkosszolgálati akcióra utal. Magyarországon a Moszad jelenléte a legerőteljesebb, őket követi a KGB, majd lemaradva a CIA.

– Milyen erőt képvisel az izraeli titkosszolgálat hazánkban?

– Magyarországon hétezer és tizenháromezer fő között van a Moszad ügynökeinek a száma. Ezek nem mind hírszerzők és kémelhárítók. Vannak köztük az operatív találkozások helyszínéül szolgáló lakások tulajdonosai, futárok, olyan cégvezetők, akik a rendszer működtetéséhez biztosítják a pénzt, és mások. A Moszad minden megyében, minden városban minden döntés-előkészítő és döntéshozó helyen jelen van.

– A polgármesteri hivatalokban, a megyei közgyűlésekben is?

– Minden olyan szervnél, ahol bizalmas információk vannak. Egy ilyen szervezet olyan, mint a rákos daganat. Nem árt azon elgondolkodni, hogy a “nagy” Amerika, amely Izrael leghűségesebb szövetségese, felháborodottan tiltakozik az ellen, hogy a Moszad agreszszív, a két ország bensőséges viszonyát figyelembe véve kifejezetten arcátlan módon lopja az Egyesült Államok titkait. Hogyan is gondolhatja bárki, hogy ez a titkosszolgálat nincs jelen meghatározó erővel Magyarországon, ahol a hivatalos adatok szerint mintegy százezer zsidó él? Köztudott, hogy az izraeli tőke a befektetett pénz tekintetében jelenleg a területileg sokkal nagyobb és földrajzilag jóval közelebb eső Németország után a második helyen áll Magyarországon, s az izraeli vállalkozók leginkább a telekommunikációs és ingatlanbefektetéseket kedvelik. Elképzelhető-e, hogy a Moszad nem követ el mindent a sajátjai megsegítésére, információkkal való ellátására? Erre persze azt szokták mondani, hogy a külföldi tőke milyen jó. Szerintem a fő kérdés nem az, hogy mennyit fektetnek be, hanem hogy mennyi visznek ki. Az a kérdés, hogy mi a haszna ebből Magyarországnak, a magyar polgároknak. Jó, ha van befektetett tőke, de nem jó, ha cselédekké tesznek minket. Jó, ha a Moszad a maga hatékony eszközeivel segítséget nyújt az esetleges terrorcselekmények megelőzésében, de nem jó, ha közben ellopják minden üzleti titkunkat és ezáltal lehetetlen helyzetbe taszítják a hazánkat.

– Tudna konkrét neveket említeni a hazai Moszad-ügynökök közül?

– Nem szeretnék neveket mondani. Az interneten elég sok név szerepel, akiket idegen szolgálatokkal való együttműködéssel gyanúsítottak meg. Hogy ezek valóban idegen szolgálatok ügynökei vagy sem, arról nem kívánok beszélni. Tény, hogy ezzel az ügynökmizériával kinyitották Pandora szelencéjét, és sok mérges, dühös egykori állambiztonsági tiszt elkezdett beszélni. Annyi bizonyos, hogy a névsorban szereplők egyike sem tett feljelentést.

– Kitől kapta az információt?

– Az ügyészségnek címzett levelemben leírtam, hogy ha szükséges, megfelelő garanciák mellett az informátorok is megszólalnak.

– Nem fél?

– Bármilyen abszurd, de a Moszad most nagyon vigyáz rám. Ezt kell tegye. Ha most bármi történne velem, az felérne egy beismerő vallomással. Lehet, hogy másfél év múlva már nem fogom biztonságban érezni magam.

– Milyen következményei lehetnek ennek a bejelentésnek?

– A Moszad a titkosszolgálatok között a legnagyobb. Elefánt. De most betévedt a porcelánboltba, és legyünk őszinték, fenéken szúrtuk. Ebben szerepe volt az elbizakodottságnak is. A Moszad nevét sokáig ki sem volt szabad ejteni, nem szoktak hozzá, hogy valaki nyíltan beszél róluk, és nem kezeli őket valami különleges társaságként, hanem csupán egyként az ellenséges kémtevékenységet folytató szolgálatok közül. Ezt jelzi a mélységes hallgatás. Ha bárhol a világon vélt vagy valós sérelem éri a zsidó érdekeket, sírva szaladnak New Yorkig panaszkodni, és mozgásba lendül az egész világot átfonó hálózat. Most azonban hallgatnak. Igaz, nem zsidó emberen esett sérelem, hanem egy idegen állam hírszerző-elhárító tevékenysége kapott egy pofont. Ha ennek az ügynek csak annyi hatása lesz, hogy a magyar titkosszolgálatok és azok vezetése felébred, és azt mondja, hogy azért mégse lopjanak szét minden fontos információt, akkor lehet lépéseket tenni. A moszados ügynökök ezt fékezik, de az elmúlt 40-50 évben Magyarországon kiépült ügynökség tagjai oly mértékben korrumpálódtak, bonyolódtak bele saját kis ügyleteikbe, hogy a Moszad izraeli vezetése ezt nem nézi jó szemmel, így átszervezés várható. A mostani zavar után főképpen. 2003-ban a Moszad vezetése felszámolt egy csomó kémelhárító-hírszerző rezidentúrát világszerte. Ennek hasonló okai voltak. Hogy mozgás van ezen a téren, azt az is jelzi, hogy szokatlanul sűrűn járnak mostanában Magyarországon izraeli delegációk. Ez nem volt jellemző a korábbi időszakra. Lezsák Sándor egy nemrégi kijelentésével egyetértve én is azt mondom, Magyarországot vissza kell hódítani.

Ágoston Balázs

Comments are closed.