Forrás: Emih

Egy friss alapítású zsidó hitközség megvásárolná és saját forrásaiból felújítaná a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógát. Ám az állami tulajdonú épület egy 2003-as törvény a Mazsihisznek ítélte, amely akkor kapná meg az ingatlant, ha lemondana a kanadai nagykövetség jelenlegi épületéről. Az ingatlan cserébe azonban csak akkor egyezik bele a Mazsihisz, ha az állam garanciát vállal az épület felújítására.

Több, mint negyven éve áll üresen a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga. 1959-ben tartottak utoljára istentiszteletet a híres bécsi építész, Otto Wagner által tervezett épületben. A nyolcvanas években a zsidó hitközség eladta az akkor már meglehetősen rossz állapotú zsinagógát az Alba Régia Állami Építőipari Vállalatnak. A cég hozzá is kezdett a felújításhoz. Terv volt bőven, koncerttermet, tőzsdét álmodtak az 1872-ben épült szecessziós épületben, csak a pénz fogyott el a kilencvenes évekre. Hasztalan kerestek vevőt a félig felújított zsinagógára, mely végül az Állami Vagyonügykökséghez (ÁVÜ) került 1994-ben. A Holokauszt Múzeum létrehívásakor sokan a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában látták volna szívesen az intézményt. Ám végül – hosszas huzavona után – a Páva utcai zsinagógát építették körül a 2004-ben megynyílt Holokauszt Emlékközponttal.

 

2004 decemberében kereste meg az ÁPV Rt-t az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (Statusquo Ante) azzal, hogy megvásárolná az épületet. 2005 januárjában Yonah Metzger Izrael Állam főrabbija is szóbahozta Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel folytatott magyarországi tárgyalásai során, hogy helyes volna, ha az EMIH lenne a tulajdonos. Annál is inkább, mivel a zsinagóga építése idején a status quo ante irányzat kezelésében volt. Az ÁPV Rt. azonban azzal utasította vissza a hitközséget, hogy a 2003-as költségvetési törvény értelmében az épületet a cég vissza fogja szolgáltatni a Mazsihisznek, cserébe, ha az lemond a kanadi követség budakeszi uti épületéről, melyet korábban jogszerűtlenül privatizáltak. Mindez idáig azonban nem történt meg az ingatlancsere. Gyurcsány Ferenc és a főrabbi közti tárgyalások során – melyen mind az EMIH, mind a Mazsihisz képviselői részt vettek – a miniszterelnök azt kérte, a két hitközség próbáljon megegyezni egymással. Az EMIH erre felajánlotta a Mazsihisznek, hogy válasszák ketté az épület tulajdon jogát és használati jogát. Így a Mazsihisz lenne a tulajdonos, az EMIH pedig felújítaná és üzemeltetné az épületet. Köves Slomó az EMIH vezető rabbija szerint mintegy fél milliárd forintot tudnának mozgósítani a felújításra, s ugyan ennyit a megvételre.

 

Heisler András a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke lapunknak úgy fogalmazott, a Mazsihisz szilárd koncepcióval rendelkezik a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógát illetően, melyben egyaránt helyet kap a turisztikai és a hitéletei hasznosítás. A terv szerint zsinagógaként és koncertteremként funkcionálna a templomtér. A hozzá csatlakozó egyéb tereket pedig különböző civil szervezetek rendelkezésére bocsátaná a Mazsihisz. Szó van róla, hogy a svájci Karl Lutz alapítvány is e falak között működne. Heisler András hozzátette, az épületcserébe abban az esetben egyezik bele a Mazsihisz, ha az állam segítséget nyújt a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga felújításához.

 

Köves Slomó az EMIH vezető rabbija elmondta, egyelőre néhány száz bejegyzett tagja van, az alig egy éves hitközségüknek. Újságjuk tizenhatezer példányban jelenik meg, s mintegy kilencezer családdal tartanak élő kapcsolatot. Több százan végezték el a Zsidó Tudományok Szabadegyetemét, illetve az idéntől magyar diákokat is fogad a Pesti Jesiva, az ortodox rabbiképző, melyet szintén a hitközség irányítása alatt áll. Köves Slomó elmondta az EMIH azt szeretené, ha a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga ismét a hitéletet szolgálná. A közösség két imateremmel rendelkezik a fővárosban, Köves Slomó szerint azonban folyamatosan növekszik az igény. A zsinagógához tartozó lakásokat, irodákat oktatási, kulturális célra használnák, ide költözne a Pesti Jesiva. Terveznek kóser kávézót is, mely a turisták és a helybeliek számára is vonzó színfolt lehetne.

 

Wisz Péter a Debreceni Status Quo Ante Izraelita Anyahitközség elnöke lapunknak elmondta, a magyarországi status quo ante vallási irányzat történelmileg jogfolytonos képsiselője a debreceni hitközség, mely tagja a Mazsihisznek is – szemben az EMIH-el. A hitközség úgy látja jónak, ha a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga a Mazsihiszhez kerül, s egyszerre szolgálja a zsidóság és a Magyar Köztársaság javát.

 

 

1869-ig kell visszamenni az időben, hogy megértsük a történetet. Ekkor szakad három ágra a magyarországi izraelita vallás. Mint az köztudott a neológok elfogadták a vallás megújítását, az ortodoxok azonban továbbra is ragaszkodtak a legszigorúbb hagyományokhoz. Létrejött egy harmadik irányzat is, amely nem fogadta el a zsidó vallás szakadását. Nevükben is ezt kívánták kifejezni: status quo ante, azaz eredeti állapot. 1928-ban engedélyezte a kultuszminisztérium, hogy a status quo ante is önnálló szövetség legyen, a központ Debrecen lett. Pesten a neológok Dohány utcai, az orodoxok Kazinczy utcai templomához közel magasodott a status quo ante Rumbach Sebestyén utcai zsinagógája.