Forrás: Magyar Hírlap

Sem katonai fenyegetéssel, sem diplomáciai úton nem sikerült megtörni Irán és Észak-Korea nukleáris ambícióit

Sem katonai fenyegetéssel, sem diplomáciai úton nem sikerült megtörni Irán és Észak-Korea nukleáris ambícióit. Az európai és amerikai reményekkel ellentétben Irán a tárgyalások befejezésével fenyegetőzik, Észak-Korea pedig nukleáris arzenáljának erősítését helyezte kilátásba.

Észak-Korea a Kim Ir Szen egykori elnök születésnapja alkalmából rendezett ünnepséget tartotta a legalkalmasabbnak arra, hogy bejelentse: erősíteni fogja nukleáris potenciálját. Kim Jong Nam, a kommunista állam parlamentjének elnöke mindezt Washington ellenséges magatartásával indokolta. Az észak-koreai vezetés Amerikában bűnbakra is talált: Washingtont azzal vádolják, hogy meghiúsítja az ország atomprogramjával kapcsolatos nemzetközi válságból kiutat kereső hatoldalú tárgyalásokat. Phenjan szerint a diplomáciai erőfeszítéseket hátráltatja, hogy Washington katonai nyomást gyakorol Észak-Koreára, és igyekszik aláásni annak államrendjét.

Az európai országok sem szereztek jó pontokat az Iránnal folytatott tárgyalásokon, amelyeknek befejezésével fenyegetőzött egy tegnapi lapinterjúban Szirusz Naszeri, az iráni tárgyalódelegáció vezetője. A probléma megoldásának iráni változatában ugyanis kizárt az urándúsítás leállítása, és az iráni elképzelések szerint Európának is be kell látnia, hogy egy racionális és kölcsönösségen alapuló megegyezésnek ez nem lehet alapja. Az EU szerint – amelynek képviseletében Franciaország, Németország és Nagy-Britannia tárgyal Teheránnal – az urándúsítás végleges leállítása jelentené a legjobb biztosítékot arra, hogy Irán nem katonai céllal folytat atomprogramot.

Az iráni és az észak-koreai tárgyalások nyilvánvaló elakadását Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter azzal próbálta szépíteni, hogy Washington szerint a két ország atomprogramja nem jelent azonnali fenyegetést. Rice cáfolta azt is, hogy a Bush-kormányzat előtt álló legnagyobb kihívás az iráni és az észak-koreai katonai atomprogramok folytatásának megakadályozása lenne. A The Wall Street Journal Europe-nak adott tegnapi interjújában közölte: a washingtoni vezetés bízik benne, hogy diplomáciai úton rendezhető az iráni atomprogram kérdése, és csak idén nyáron dönt esetleges keményebb intézkedésekről Irán ellen. Rice szerint a nemzetközi szankciók lehetősége hatásos lehet, Irán ugyanis – Észak-Koreától eltérően – nem tud teljes elszigeteltségben élni.

Az iráni atompotenciálról aggasztóbban nyilatkozott Ariel Saron, aki úgy vélte: Iránnak még évek kellenek ahhoz, hogy nukleáris fegyvere legyen, ám csak hónapok választják el attól, hogy az előállításával kapcsolatos technikai problémákat megoldja. Ebben az esetben Irán atomfejlődése visszafordíthatatlanná válik – figyelmeztetett a CNN-nek adott interjújában. A kormányfő azt azonban leszögezte, hogy Izrael nem akarja egyoldalú támadással megfosztani Iránt nukleáris képességeitől, és még csak vezetni sem akarja a nukleárisfegyver-programja elleni fellépést, mert ez utóbbit nemzetközi összefogással véli megvalósíthatónak.

MH-összeállítás