Forrás: NOL

Városfejlesztés: tüntetés helyett szakmai szerződés

Szalai Anna, 2005. március 7. 00:00

Szerződéskötésre szólítja fel az építészeket, a közszféra szereplőit és az ingatlanfejlesztőket a Transzparens építészkör. Az egyezség célja a fővárosban rejlő lehetőségek kiaknázása.

Brüsszelben néhány éve kirakatokat törtek be, szilaj tüntetéseken tiltakoztak a város fejlesztési politikája ellen. A nyomásnak engedve a városvezetés irányt váltott. Mi nem akarunk az utcára vonulni, de némán tűrni sem tovább – szögezi le Sütő András építészkritikus, a Transzparens Építészeti Kör programvezetője. – Budapest hamarosan felsorakozik az újabb rajtvonalhoz az uniós tagállamok versenyében. Rengeteg pénzt nyerhetünk, de még többet veszíthetünk, ha nem cselekszünk idejében. A 2007-ben megnyíló uniós források révén hatalmas lendületet vehet Budapest, ám ehhez jól előkészített és megvalósítható fejlesztési tervekre lenne szükség. Az elmúlt évek tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy a város képtelen élni a felkínálkozó lehetőségekkel. Az uniós csatlakozás óta nagyságrendekkel nagyobb tőke áramolhatott volna Budapestre, mint amennyi végül itt landolt. A piaci szerepelők sem feltétlenül azok, akikre a városnak igazán szüksége lenne. Hiába adódott több lehetőség is a saját imázs megteremtésére, Budapest csak fiaskókat szült.

Nincs több idő a próbálkozásra, az elméleti előkészítésre és a tervezgetésre. Cselekedni kell – állítja Sütő András. Az idő szorítását sokan megérezték az elmúlt években, számos elképzelés látott napvilágot a város fejlődésének elősegítésére, de még mindig nem jutottunk túl a közhelycsatákon. Ideje közös nevezőre jutni. A végtelenbe vesző szakmai viták, érdekérvényesítő manőverek, az elvek makacs követése helyett egységes szakmai irányelvekre van szükség, amelyek az építészek, a politikusok és az ingatlanfejlesztők egyezségén alapszik és később számon is kérhető mindenkin.

Budapest mindenkié. Az önkormányzati vezetők mellett az itt dolgozó építészek, a megbízásokat adó befektetők és az itt élők egyaránt felelősek azért, hogy mi történik itt és mi nem. Véget kell vetni az egymásra mutogatásnak, de a kinyilatkoztatásoknak is – véli Sütő. – Beszédek helyett párbeszédre van szükség a szakma, a városvezetés és a gazdaság szereplői között. A jelenlegi városvezetés immár 15 éve védelmezi a várost a befektetőktől. Sok hozzáértő, minőségi fejlesztőt sikerült elűzni, az erőszakos, gyakorta korrupt vállalkozók viszont megtelepedtek és építettek. Többnyire azt, amit akartak. A tiltással ugyanis nem lehet vitatkozni, legfeljebb figyelmen kívül hagyni.

– A szélsőségesen konzervatív fővárosi főépítészeti irányítás nem vett tudomást a gazdasági kényszerekről. A gyárak helyett összeszerelő- és elosztóközpontokra, a sarki boltok helyett modern kereskedelmi létesítményekre, lakásirodák helyett korszerű irodaházakra volt szükség. Ha merev szembenállás helyett nagyvároshoz méltó zászlósprojektekkel mutatott volna irányt a nagypolitika és az önkormányzat, akkor most a jelenleginél sokkal dinamikusabb és látványosabb fejlődésnek lehetnénk részesei – fűzi tovább a gondolatot Baross Pál, az ING ingatlanfejlesztési tanácsnoka.

Budapest jövője a nagyberuházásoktól függ. Nem az önmagukban valóktól, hanem a környezetükkel kapcsolatba lépni képes, nagy hatású projektektől. Olyan ingatlanfejlesztésektől, amelyek a világ fókuszába helyezhetik a várost. Nem kell belőlük sok. Elég négy-öt, ha azok kisugárzása elég nagy. Ilyen lehet a gázgyár, a közraktárak, a zsidónegyed, a pályaudvarok környéke. A kérdés az, hogy képesek vagyunk-e szimbólumteremtésre? Befektetők nélkül aligha – kétkedik Baross.

Nem vagyunk farizeusok, akik pénzre, profitra rettegve tekintenek – mosolyodik el Halmágyi Judit, a nemzetközi EEA építésziroda vezető tervezője. – Az ingatlanfejlesztés nagy hasznot hajthat befektetőnek, politikusnak és városlakóknak egyaránt. Feltéve, hogy megfelelő mederbe terelve, előre meghatározott feltételek teljesítésével valósul meg.

Az elmúlt években több feltáró tanulmány készült, ám ezek mindig megrekedtek az elméleti vita szintjén. A fővárosi önkormányzat deklaráltan a működőképesség fenntartását tartotta legfontosabb céljának. A rendelkezési forrásokat szinte kizárólagosan az infrastruktúra fejlesztésére fordították. Ez dicséretes. Csakhogy a csatorna-, út- és egyéb közműépítésre költött rengeteg pénz ugyan szükséges, de kevéssé látványos városfejlesztési eszköz. A tőke vonzásához azonban egyediségünket hirdető városimázs kelletik – hangsúlyozza Sütő.

A Transzparens Építészeti Kör száz projektből álló listát állított össze: konkrét helyszínekkel, ötletekkel és lehetséges megvalósítási módokkal. A lista nyitott, bárki bővítheti. Célja elsősorban a lehetőségek bemutatása, a különféle városfejlesztési programokkal szemben támasztott minőségi elvárások, szakmai követelmények meghatározása. A főbb irányelveket a budapesti építészeti chartában foglalták össze. A hamarosan társadalmi vitára bocsátott listát és chartát a fővárosi önkormányzatnak is átadják, remélve, hogy tartalmuk beépül a város középtávú fejlesztési tervébe. Szerepük azonban ezzel nem ér véget, hiszen a megvalósulás alatt nyomásgyakorló szakmai civilszervezetként kívánnak fellépni. Reményeik szerint sokan kapcsolódnak majd hozzájuk.

Népszabadság Rt. * Impresszum * Hirdetési lehetőségek * Előfizetés * Regisztráció * Hírlevél * Adatvedelem * Akciók * Lap tetejére * ©