Forrás: NOLPowell: Kezdődhet a kivonulás
Horváth Gábor washingtoni tudósítónk, 2005. január 14. 07:00
Amerikai helikopter kétéltű harci járművet szállít IrakbanKép: FOTÓ: REUTERS – USMC – STAFF SGT. CHAD MCMEENSíita vallási vezetők ellen követtek el merényleteket Irakban. A Fehér Ház már nem vár sokat a január végi választásoktól.
Bagdadban szállodája előtt elraboltak tegnap egy török üzletembert, sofőrjét és öt munkatársát agyonlőtték. Az elmúlt napokban az iraki síiták legfőbb vallási vezetője, Ali al-Szisztani nagyajatollah két személyes képviselőjét gyilkolták meg szunnita fegyveresek. Egyiküket Bagdadtól délre, egy Szalman Pak nevű kisvárosban négy testőrével és fiával együtt lőtték agyon. A másik Szisztani nedzsefi irodájában dolgozott, és otthonában találták vérbe fagyva. A merényletek arra utalnak, hogy a január végi választások előtt szunnita körök felekezeti háborút akarnak kirobbantani.
Szisztani a háttérbe húzódva, de nagyon határozottan politizál. Környezete szerint egyedül ő tartja féken a lakosság hatvan százalékát kitevő síitákat, akik hosszú évtizedek óta elnyomva érzik magukat, és ezért szívesen vennének elégtételt a húszszázaléknyi szunnitán. A nagyajatollah az Egyesült Iraki Szövetség nevű koalíciót támogatja. A felmérések szerint a választások után a tizenhat pártból álló szövetség fog kormányt alakítani. Egy decemberi közvélemény-kutatás alapján a szunnitáknak legfeljebb egyötöde akart szavazni, azóta a helyzet csak romlott. Az amerikaiak már most azon dolgoznak, hogy az új kabinet kezdjen majd tárgyalásokat a szunnitákkal a vezetésben számukra biztosítandó pozíciókról.
A Washington Post beszámolója szerint az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács egyik vezetője igyekszik csökkenteni a választásokat övező várakozásokat. A név nélkül nyilatkozó illetékes szerint nem kell a részvételi adatokra koncentrálni, maga a folyamat a lényeg. A lap utal arra, hogy eddig az amerikai kormány a demokrácia meghonosításának mérföldköveként állította be a választást, amelytől az egész térségre kiható kedvező változásokat remélt. A fokozódó fegyveres ellenállás azonban a célok újraértékelésére késztette a Fehér Házat.
Ariel Saron izraeli kormányfő üzenetet küldött Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, és kérte, hogy Moszkva ne adjon el rakétákat Szíriának. Saron szerint a szóban forgó fegyverüzlet ‘veszélybe sodorná Izraelt, és e rakéták a (libanoni síita) Hezbollah vagy más, damaszkuszi központú terrorszervezetek kezébe kerülhetnének’. A rakéták nem módosítanák a stratégiai egyensúlyt, de valós veszélyt jelentenének a polgári légiközlekedés számára, mert terroristák merényletekre használhatnák azokat – tette hozzá Saron, hangoztatva: az izraeli légierőnek ‘megvannak az eszközei, hogy szembeszálljon a fenyegetéssel’.
Izrael számít az Egyesült Államok közbelépésére, mert e rakéták átadhatók lennének olyan felkelőcsoportoknak is, amelyek az amerikaiak ellen harcolnak Irakban. Izrael nem akarja elmérgesíteni viszonyát Oroszországgal, de az utóbbinak ‘meg kell értenie, hogy nem küzdhet a terrorizmus ellen, miközben fegyvereket szállít olyan országnak, amely támogatja a terrorizmust’ – hangsúlyozta egy jeruzsálemi illetékes.
Szergej Ivanov orosz védelmi miniszter Washingtonban tartott sajtótájékoztatóján határozottan cáfolta, hogy Oroszország rakétákat akarna eladni Szíriának, kijelentve, hogy ‘semmilyen tárgyalást nem folytatunk Szíriával rakétákról’. A Kommerszant című orosz lap viszont olyan értesülést közölt, amely szerint Moszkva Iszkander-E típusú hadműveleti-harcászati rakéták eladását tervezi Damaszkusznak. (MTI)
Colin Powell szerint az Egyesült Államok még az idén megkezdheti csapatainak kivonását Irakból. Ennek az a feltétele, hogy megerősödjön az új iraki hadsereg és biztonsági szolgálat. Az amerikai külügyminiszter azt mondta, hogy a teljes kivonásra nem tud határidőt szabni. Jelenleg 150 ezer amerikai katona van Irakban. Az amerikai közszolgálati rádiónak nyilatkozva azt mondta, reményei szerint az irakiak érteni fogják a különbséget, ha az általuk választott kormányt támadják, mint ha a kinevezettet.
A NATO jelentős fegyverszállítmánynyal támogatja az iraki hadsereg felszerelését – írta washingtoni tudósítónk. A segély része a Magyarország által felajánlott 77 T-72-es harckocsi. Románia hatezer AK-47-es gépkarabélyt, 500 géppuskát, 300 mesterlövészpuskát és száz rakéta-gránátvetőt, Észtország 2400 AK-47-est, Dánia 104 pisztolyt ad át. A szervezetnek már száz szakértője tartózkodik Irakban, hogy előkészítse az új fegyveres erők kiképzését.
Grúzia háromszorosára növeli Irakba telepített katonái létszámát, míg Bulgária hamarosan dönt, hogy meghosszabbítsa-e részvételét a nemzetközi koalícióban – jelentette az MTI. A grúz védelmi miniszter bejelentette, hogy a már Irakban szolgáló, több mint háromszáz fős kontingenst februárban 550 főből álló zászlóaljjal egészítik ki, amely Bagdadban szolgál majd. A parlamenti választások felé közeledő Bulgáriában belpolitikai vita alakult ki a háborús részvételről, és a védelmi miniszter közölte, hogy a kormány márciusban dönt a folytatásról.
Népszabadság Rt. *Impresszum *Hirdetési lehetőségek *Előfizetés *Regisztráció *Hírlevél *Adatvedelem *Akciók *Lap tetejére *©
