Most olvastam Avshalom blogjában, hogy még elemista korában az iskolapadra menórákat rajzolgatott. Nálam talán rosszabb a helyzet, mert én most, a gimnáziumban is ezt teszem. Dávid-csillagot firkálgatni az órán felettébb szórakoztató, pláne, ha a tanár is észreveszi. Ráadásul mint Avshalom, én sem értem igazán, hogy miért teszem. Valószínűleg tévesen(!) úgy gondolom, hogy van ebben valami bátor dolog. Pedig nincs. Szeretem az embereket megbotránkoztatni. Jó a nyakamon Dávid-csilaggal elmenni a szélsőjobb valamelyik könyvesboltjába, és megkérdezni, az eladókat, hogy “nem tartanak-e egészen véletlenül héber-magyar szótárat?. Amikor a villamoson egy Demokratát olvasó ül velem szemben, általában előkapok a táskámból egy Erecet.
“Népesítsük be a zsinagógákat!. Ez a ‘felszólítás’ a Szolidaritás Nap megnyitóján hangzott el, amire rögtön eszembe jutott egy másik buzdítás: “Szüljük tele a Kárpát-medencét!. Vajon mivel jobb az, ha valaki Nagy-Magyarországot ábrázoló jelvényekkel hangsúlyozza a magyarságát, mint aki Dávid-csillaggal a zsidóságát? Nem tudom, néha elbizonytalanodok ilyenkor.
Mellesleg Avshalomról eszembe jutott egy bizonyos Balogh István, akivel pár héttel ezelőtt találkoztam először, amikor a szarvasi zsidó táborral megnéztük Tótkomlóson a helyi zsidóság történetéről szóló kiállítását, amiről már egy könyve is megjelent. Balogh István mindössze tizennyolc éves, és nemmellesleg nem zsidó. Mégis, az élete jelentős részében a zsidósággal foglalkozik. A legtöbben azt a kérdést tettük fel neki, és saját magunknak, hogy vajon miért. Normális az, hogy ma az emberek többsége meglepődik azon, ha valakit a nem zsidó származása ellenére érdekel a zsidóság?
augusztus 24th, 2005 at 15:09
Érdekes, amit irsz, itt a Sófáron nem nagyon találsz Dávid-csillagot, menórát, vagy hasonlót, mégis botrányos az egész. Igaz, az antiszemita trollok meglepően kíméletesek velünk…
A zsinagógák benépesítése és a Dávid-csillagos virtuskodás között azért látok egy árnyalatnyi különbséget. Előbbinek konkrét oka, és célja van: a judaizmus több évezredes civilizációs értékének (kedvenc lózungom) megőrzése, és továbbvitele. Ez nem individuális cél, míg utóbbi általában az egyén valamilyen nyűgének a kompenzálására szolgál (pl. természetes kamaszkori kivagyiság, v.ö. csegevarapóló, nagymao tetkó).
Az érdeklődésről: a zsidóság egy rejtély. Van valami megfejthetetlen abban, hogy a világon az egyetlen nép, amely több ezer éven át, minden nehézség, üldöztetés dacára, haza nélkül, szétszóratva a világban, eredeti állapotában megőrizte azt az ősi tanítást, amire a jelenlegi nyugati civilizáció épül. Aki tud héberül, bármikor el tud olvasni egy kétezer éves tekercset. És közben ugyanazokat a varázsigéket mormolják hétről-hétre a Tűzföldtől Kínáig, értik egymást, akárhova is vesse őket a sors… (ezt hiszik sokan zsidó összetartásnak, összeesküvésnek, pedig ha tudnák :)…)
Úgy vélem, ez már önmagában is elegendő rejtély ahhoz, hogy egy nemzsidóból habitusa, tájékozottsága szerint kíváncsiságot, félelmet, vonzalmat, féltékenységet, vagy utálatot váltson ki.
Érzésem szerint ma, Magyarországon leginkább az antiszemitizmus, és a HIT gerjeszti a nemzsidók érdeklődését (persze nem azonos előjellel).
augusztus 24th, 2005 at 15:46
Kedves Attila,
hogy érted, hogy a HIT gerjeszti a nemzsidók érdeklődését?
A zsidóság rejtélyességéről nagyon szépeket írtál, teljesen egyetértek. De nem hiszem, hogy ez a rejtély önmagában elegendő lenne az antiszemitizmushoz. Egyszerűbb a magyarázat: az emberek mindig keresnek egy bűnbakot, ráadásul kisebbségben is vagyunk, így kézenfekvő, hogy minket okolnak mindenért.
augusztus 24th, 2005 at 16:15
A karizmatikus evangelikusok (amilyen a HIT gyülekezete) felismerték, hogy a kereszténység nem vetélytársa, hanem éppen ellenkezőleg, harmonikus kiegészítője a judaizmusnak, profánul: jing-jang. A judaizmus a (nyugati) világ „megváltásán fáradozik”, eközben a kereszténység az egyén megváltását helyezi a középpontba. Ez vallási misztikumtól függetlenül is értelmezhető egymást kiegészítő közösségi és egyéni szolgáltatásként, mely az emberiség és az egyén jobbítását célozza, azonos alapelvek érvényesítésére (v.ö. Tízparancsolat).
Az antiszemitizmus SOKKAL összetettebb, szerteágazóbb ennél a bűnbak-dolognál, bár 2ségtelenül kézenfekvő, könnyen érthető ez a leegyszerűsítő magyarázat.
Szerintem…
augusztus 24th, 2005 at 16:25
köszönöm.
augusztus 24th, 2005 at 20:03
…a ruszinok, az örmények, a tótok, a románok, a cigányok, a kínaiak, a hottentották, az albínók is kisebbségben vannak, és mégsem bűnbakok…
Közhely, hogy antiszemitizmushoz még zsidók sem kellenek: a világon ma Lengyelországban legerősebb az antiszemitizmus, ahol kevesebb, mint 4000 zsidó él…
Szóval? 🙂
augusztus 25th, 2005 at 10:00
Természetesen az antiszemitizmus elengedhetetlen kelléke a zsidóság.
Nincs teljesen igazad, nem hiszem, hogy a cigány kisebbség jól érzi magát Magyarországon, és örmény mészárlásra is volt már példa.
Csak úgy gondolom, hogy a zsidóság rejtélyességének nincs nagy köze az antiszemitizmushoz. Ez túl idillikus magyarázat lenne. Az antiszemiták látóköre és érdeklődése szűkebb annál, minthogy a történelmünk foglalkoztassa őket.
Nem?
augusztus 25th, 2005 at 13:22
…az antiszemitizmusnak egyáltalán nem elengedhetetlen kelléke a zsidóság, lásd. Lengyelo.
Amint már jeleztem, az antiszemitizmus sokkal összetettebb ennél. Nincsenek „általában” antiszemiták, ahogy „zsidók” sincsenek úgy általában.
Viszont – nagy vonalakban – van hétköznapi, ún. szalon-antiszemitizmus (többnyire=szalonfasizmus), és van a politikai antiszemitizmus.
Az előbbivel általában nincs gond, a standard xenofóbiához hasonló tünetei vannak, ami zsidók között se ritkább az átlagnál.
Utóbbit nem tudatlan taplók űzik, hanem – zsidó ügyekben, „rejtélyekben” is – nagyon jól tájékozott, kiművelt, retorikában jártas emberfők, akiknek nagyon konkrét politikai céljaik vannak, és ezek eléréshez használják a zsidó kártyát.
Veszedelem akkor van, ha a politikai antiszemitizmus utat talál a hétköznapi felé. Pontosan erről szól a tegnapi kis dolgozatom, szaxerű infót találsz (többek között) itt.
Mertúgyebár a Csurka/Csoóri-féle, vagy éppen a Le Pen-féle politikai antiszemitizmus kiatúrót veszélyeztet, a legtöbben csak röhögnek rajtuk, meg undorkodnak, ez a normalitás szerte Európában. Ahol amúgy nagyjából ugyanolyan mérvű, lényegében évtizedek óta változatlanul a hétköznapi antiszemitizmus, mint nálunk (lásd az előbbi linket), de ettől normális ember nem esik hanyatt. Ugyanis ők nem találtak utat „lefelé”. Itt viszont most fordulni láccik a kocka, és nem a számok miatt…
Persze mint mindig, csak szerintem… 🙂
augusztus 26th, 2005 at 07:39
Sajnos a nagyfokú műveletlenségemből adódva csak elég bizonytalanul próbálok a lengyelországi antiszemitizmus kérdéséről ellenkezni veled. Antiszemitizmus nincs zsidók nélkül. És ez fordítva is igaz, a hagyományaink mellett azért az antiszemitizmus is nagy szerepet ad/ott a fennmaradásunkhoz. Lengyelországban akkor is lenne antiszemitizmus, ha egy zsidó sem élne?
augusztus 28th, 2005 at 17:55
Itt Erdelyben ugyanazok a zsido-sztereotipiak mukodnek, mint Magyarorszagon. Annyi kulonbseg van csak, hogy itt magyarajku zsidonak lenni dupla-kisebbseget jelent. Koztudott az is, hogy a romanok egyaltalan nem tehetsegesek a massag elfogadasaban, olyannyira nem, hogy masfel evvel ezelott meg a Roman Kormany is tagadta a Holocaust-ot. Nem beszelve arrol, hogy a Ceausescu-rezsim dollarert adta el Izraelnek a romaniai zsidokat, mintegy 220 ezer szemelyt 40 ev alatt. Ma nem tobb mint tizezer zsido lakik az orszagban, es nem hiszem hogy otnel tobb rabbi jut erre a tizezer szemelyre.
A minap hallottam, hogy a Kolozsvari Babes-Bolyai Tudomanyegyetem tortenelem-szakos diakjai kozul csak az nem antiszemita, aki zsido.
En azt tapasztaltam, hogy itt a zsidosag annyira nem tema, mint Pesten, de a reflexek ugyanazok az erdelyi magyarok koreben, mint odaat. Sajnos az itteni magyar jobboldal fenyopalinkat vedelo szekely vezerei ugyanugy kaphatoak az antiszemitizmusra, mint Magyarorszagon. A Demokrata online kiadasat itt is eloszeretettel olvassak, foleg Szekelyfoldon, inkabb a „Magyar Polgari Szovetseg” elnevezesu erdely civil szervezet hivei.
A roman nemzetiseguek joval primitivebb eloiteletekkel vannak „megaldva”, mint a magyarok, es a roman torteneszek mar 50 eve vert izzadnak azert, hogy a Horthy-fele 1940-44 kozti megszallas szamlajara irjak a Soa-t. Eszak-Erdely kb. 186 000 zsido martirja valoban a nyilas-rezsim szamlajara irhato. Romania tobbi reszebol azonban mar 1941-ig eltunt kozel felmillio zsido civil. Egy ejszaka alatt a moldvai Iasi-ban, talan 1941-ben tobb, mint tizezer lakost meszaroltak le. Az egy igazi pogrom volt, akarcsak a bukaresti, szinte ugyanabban az idoben.
Romaniaban ma konnyebben es kockazatmentesebben lehet zsidozni, mint Magyarorszagon.
Az antiszemitizmus talan a legjobb merceje egy nemzet „intelligenciaszintjenek”. Ez egy olyan skala lenne, amely maximuman nem a filoszemitizmus all, hanem a szabadsag es egymas kolcsonos tisztelete.
augusztus 28th, 2005 at 20:23
Te meg pont ott keresed magadnak a bajt?