Forrás: JNA – Jewish News Agency

keresés

ArchívumMagunkrólMagyar Zsidó AdatbázisKépgaléria

Társasági KörMakabi KlubMűvészet kedvelők délutánjaSzubjektív kulturális ajánlóFiatal tudós-jelöltek fórumaMagyar zsidó adatbázisKülföldi zsidó adatbázisHungarian jewish travel guide20 éves a Mazsike ünnepi programjai

Közhasznúsági jelentés 2006Közhasznúsági jelentés 2007

Filmvetítés: A fideszes zsidó, a nemzeti érzés nélküli anya és a mediáció

Olyat eddig csak a legendák szintjén ismertél, hogy egy házaspárt kettészakít a politikai megosztottság? Hogy barátok nem állnak szóba többé egymással a pártpreferenciáik miatt? Nem hitted el, hogy ez valóban létezik?

2008. december 6. szombat, 20:00 óra

A film után Sebes Gáborral és Székely Gáborral a film rendezője Hajdú Eszter beszélget

Olyat eddig csak a legendák szintjén ismertél, hogy egy házaspárt kettészakít a politikai megosztottság? Hogy barátok nem állnak szóba többé egymással a pártpreferenciáik miatt? Nem hitted el, hogy ez valóban létezik?

Vagy eddig is tudtad, hogy van ilyesmi, esetleg magad is egy efféle történet szereplője vagy? Nem áll veled szóba az apád, vagy elhagy a kedvesed a bal-jobb háború, a Fidesz versus MSZP miatt? Nos, akkor most itt egy film, amely megmutathatja, létezik feloldás.

Hajdú Eszter olyan banális kérdést tesz fel, amelyet talán szégyellnénk is, ha nem volna ennyire égető: létezik-e, hogy emberi kapcsolatokat szétszakít az, hogy ki, hova szavaz. A válasz pedig megszégyenítően egyszerű: hogyne. A film (A fideszes zsidó, a nemzeti érzés nélküli anya és a mediáció) két történetet vizsgál.

Két Gábor (Székely Gábor, történetesen a Szerencsejáték Zrt. elnöke és Sebes Gábor, történetesen Fideszes önkormányzati képviselő) nemigen áll szóba egymással. Pedig valaha barátoknak gondolták magukat. De aztán a közös platformot, az SZDSZ-t elhagyta egyikük, s a Fideszbe igazolt, míg a másikuk – noha párttag sosem volt – hű maradt. Mihez is? Hát ez az. A Gáborok, történetesen mindketten zsidók, közös kulturális hátterükkel együtt a virtuális polgárháború frontvonalának két oldalán találták magukat. Úgy, hogy mindketten azt hiszik, ők jó oldalon állnak. Sebes szerint nem ő állt odébb, hanem a párt adta fel eredeti elveit, Székely szerint pedig nem létezik, hogy egy zsidó ember a Fideszben ne vegye észre, hogy csak egy hajszál választja el a Magyar Gárdától. Patt.

Lajost és Zsuzsát, a másik történet szereplőit is a politika szórja szét. Házasság, közösen nevelt gyerekek, együtt megalapozott anyagiak sem számítanak, Zsuzsának elege lesz, elköltözik. Azért, mert lassan számkivetettnek érzi magát a családi házban, Lajosnak ugyanis meggyőződésévé válik, hogy Zsuzsában nincs nemzeti érzés. Azaz az a fajta érzület, amely 2002 áprilisában, a Kossuth téren olyan szépen megfogalmazódott (kiemelés Lajostól). Zsuzsa pedig elképedve veszi tudomásul, hogy férje mikben és kikben képes hinni, s azt gondolja, orránál fogva vezetik a politikusok, manipulálható tömegemberré tették a Kossuth téren.

A Gáborokhoz képest, az ő gyökereik sokban különböznek. Lajos paraszti családból jön, a föld, a hajnali felkelés, a lovak lecsutakolása, a tiszta abrosz, a ropogós ing, a tradicionális munkák és a régi szokások iránti nosztalgia élteti, hajtja (s ebben most semmi irónia nincs). A Fideszben pedig ezt az értékrendet látja diadalra jutni.

Zsuzsa polgári családból jön; kérdez, rákérdez, megkérdőjelez, önállóságát, kívülállását véleményalkotó jogát védelmezi valamiféle barbársággal szemben. Taszítja a Kossuth téri hölgyek tömege, amint Viktor! Viktor!-t skandálnak, de közben maga is túlzásokba esik; a pulpituson álló vezető nem a Führer. Igazi dráma van kialakulóban, amikor kiderül, tizenéves lánya sem az ő oldalán áll. Ő ugyanis ideálképeket kap, apjától és a szónoki emelvényen álló Orbán Viktortól. Identitást, hitet. Patt.

A dokumentumfilm ott válik igazán izgalmassá, amikor a szétszakított szereplők mediátori jelenlét mellett vállalják, hogy újra szóba álljanak egymással és elkezdődik valamiféle terapikus folyamat. Amikor felsejlik, az új, magyar, virtuális polgárháborúban szerzett sebek gyógyíthatók volnának.(Forrás: HVG)

A film után Sebes Gáborral és Székely Gáborral a film rendezője Hajdú Eszter beszélget

Időpont: 2008. december 6. szombat, 20:00 óra

Helyszín: Vörösmarty ART mozi

Pontos cím: Budapest VIII. ker., Üllői út 4.

Belépődíj: 600 Ft.

Zártkörű filmvetítés a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület szervezésében

Mindenkit szeretettel várunk

További programok

[2008-11-23]

20 éves a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület ünnepsorozat

Kérem, Jöjjenek el programjainkra, legyünk együtt ebben a néhány hétben. Ünnepeljük közösen a Magyar Zsidó Kultúrát!

[2008-11-26]

Hungaria Judaica sorozatban az elmúlt évben megjelent kötetek bemutatója

Az MTA Judaisztikai Kutatóközpont tisztelettel meghívja a Hungaria Judaica sorozatban az elmúlt évben megjelent kötetek bemutatójára

[2008-11-29]

Könyvbemutató: Elhallgatott múlt

A kötet az állambiztonság 1956-1990 közti működésének eddigi legteljesebb összefoglalóját adja. Az „ügynök-központúságon” túllépve bemutatja az ügyek valós irányítóit és felelőseit is.

[2008-12-04]

KönyvESték a Holokauszt Emlékközpontban

Dybuk – Bemutatkozik a krakkói-budapesti zsidó könyvesbolt és kiadó, az Austeria. Vendégünk lesz Katarzina Sitko, a bolt vezetője, és Wojciech Ornat bolttulajdonos és könyvkiadó, aki mellesleg vendéglősként és szállodásként is ismert személy a Kazimierzben.

[2008-12-06]

Filmvetítés: A fideszes zsidó, a nemzeti érzés nélküli anya és a mediáció

Olyat eddig csak a legendák szintjén ismertél, hogy egy házaspárt kettészakít a politikai megosztottság? Hogy barátok nem állnak szóba többé egymással a pártpreferenciáik miatt? Nem hitted el, hogy ez valóban létezik?

Publikációk

Ferenczi Sándor – A magyar pszichoanalítikus iskola megteremtője

Az I. világháborúban katonaorvosként szolgált és az ott szerzett tapasztalatai alapján dolgozta ki a háborús neurózisok kialakulásának és kezelésének pszichoanalitikus megközelítését.

A soproni zsinagógák

A zsidók már a római hódítókkal együtt megjelentek, s éltek a mai Magyarország területén. A római birodalom szétesését követően azonban a többnyire kereskedő zsidók is elvándoroltak.

Shalom Israel – Kalkutta kihaló zsidó közösségének őrzője

Kalkutta, India. Görnyedt hátú ember verekszi át magát a kaotikus városon. Átpréseli magát a teaárusok és útszéli villanyszerelők standjai között, várakozó riksákat kerülget, dudáló autók között keresi útját. …

Osvát Ernő – Babits, Móricz, Illyés felfedezője

„Ahogy a szobrász a szobrát, az író életművét, úgy alkotta meg Osvát Ernő Osvát Ernőt. Remekmű ember volt, nem tüneményes, amilyenekkel a természet parádézik, hanem remek, amilyen csak a jó művészek alkotása lehet: …

Címzett ismeretlen – Szemet szemért?

Katherine Kressman Taylor folytatásos levélregénye először 1938-ban látott napvilágot az amerikai Story Magazin közlésében, egy évvel a második világháború kitörése előtt.

Erec folyóiratKlezmer R”s együttesSabbatsong zenekarSófár EgyesületMakói Zsidó honlapMAZSIHISZJewish Meeting PointBÁLINT HÁZ

FőoldalMazsike AlapszabályMagunkrólKépgalériaTámogatóinkImpresszumE-mail

Mazsike 2008

Comments are closed.