Ötvennégy kemény megmérettetés után lezárult az elnökségért folyó küzdelem hosszúra nyúlt előválasztási szakasza. Az utolsó fordulóban Dél-Dakotában Hillary Clinton, Montanában pedig Barack Obama diadalmaskodott, aki ezzel biztosra veszi, hogy ő lesz a Demokrata Párt jelöltje a novemberi választáson.
Clinton lapzártánk után jelenti be további terveit, azt azonban leszögezte, hogy a párt érdekei alapján hozza meg döntését. Bár mindkét párt jelölőgyűlése hátravan még, Obama és McCain már belevetették magukat az egymás elleni küzdelembe, mely egészen novemberig tart majd.
Bármelyik jelölt is nyer novemberben, mindenképpen történelmi pillanat lesz az Egyesült Államokban. McCain mindenidők legidősebb elnöke, Obama pedig az Egyesült Államok első színesbőrű vezetője lenne (Hillary Clinton pedig az első női alelnök lenne, amennyiben összejön a sokak által szorgalmazott – mások szerint azonban egymást gyengítő – párosítás.)
A kampány során a nehéz helyzetben lévő gazdaság, az iraki háború kérdései fognak döntő szerepet játszani, de egyes vélemények szerint meghatározó tényező lesz a kor és a bőrszín is. Az amerikaiak két egymással szöges ellentétben álló személy közül választhatnak. A tapasztalatot képviselő McCain és a változást hangsúlyozó Obama ugyanis minden tekintetben különböznek: teljesen más ideológiát képviselnek, más az élettörténetük, más a kinézetük, és eltérő tapasztalattal rendelkeznek.
A hetvenegy éves McCain katonai neveltetésben részesült. Veterán pilóta és vietnámi háborús hősként is tisztelik, mivel a harcok során fogságba esett és öt évet töltött a vietkongok poklában. 1982-ben a kongresszus tagjává választották, majd 1986 óta szenátor. Politikai szerepvállalásában független gondolkodóként tartják számon, aki a pártok határvonalait is átlépi az együttműködés érdekében és harcol a reformokért.
A mostani kampányban olyan jelöltnek mutatja magát, aki megfelelő tapasztalattal és tudással rendelkezik ahhoz, hogy az ország bajait orvosolni tudja. Külpolitikai terveiben igyekszik eloszlatni az Obama-tábor vádját, akik szerint megválasztása egy harmadik Bush-ciklust jelentene. Valójában azonban a jelenlegi elnök nyomvonalát követi, igaz, jobban és hatékonyabban szeretné folytatni a terrorizmus elleni harcot. Az arizonai szenátor támogatja az Irakban állomásozó csapatok létszámának növelését, ellenzi a csapatkivonást, Irán ellen pedig keményebb szankciókat sürget.
McCain a gazdasággal kapcsolatosan a szabad kereskedelem szószólója, és támogatja Bush adócsökkentési programjának kiterjesztését, amely a jelenlegi gazdaságpolitika alapja.
A pazarló kormányzati kiadásokkal szemben azonban harcot hirdetett. Az egészségügyi ellátásra vonatkozóan a szabadpiaci megközelítést javasolja, és ellenzi az abortuszt.
Ellenfele, a negyvenhat éves Obama kenyai apa és kansasi anya gyermekeként született, és az Egyesült Államokon kívül, Indonéziában, valamint Hawaiin nőtt fel. A Harvard Egyetemen végzett, majd Chicagóban aktivistaként tevékenykedett. A szenátusban mindössze három és fél éve tevékenykedik, ahol ellenezte Bush befektetésekre vonatkozó adócsökkentési programjának kiterjesztését, a szabadkereskedelmi megállapodás megkötését Közép-Amerikával, az északi sarkkörnél végzett fúrásokat, valamint ellene szavazott annak a két bírónak, akiket Bush elnök a Legfelsőbb Bíróságba jelölt.
Az illinois-i szenátor nem ért egyet a társadalombiztosítás privatizálásával, de támogatja az abortuszhoz való jogot. Az iraki háborút már a kezdetektől ellenezte, és kampánya során több ízben követelte a csapatkivonást.
A külpolitikát illetően a héten már komoly párbajra került sor a jelöltek között. McCain a befolyásos amerikai izraeli lobbicsoport, az AIPAC kongresszusán kifejtette, hogy Obama külpolitikája mennyire hátrányosan érintené Izraelt.
A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható.
