Semjén Zsolt szerint a parlament nem játszhat Istent
Népszabadság * Czene Gábor * 2008. május 31.
Szemben a természetjoggal?
Kép: Kovács Bence
Ezt is megértük: Semjén Zsolt filoszemita színben tündökölt, Mayer Mihály katolikus püspök a zsidó népet és Izraelt állította példaképül a katolikus hívők elé. Ettől még a keresztények műve lesz, ha vasárnap zárva tartanak a boltok. Folyik a kampány.
A vasárnap ismét legyen valódi, általános pihenőnap – ez a szlogenje a kereszténydemokrata kezdeményezésre indult mozgalomnak. A Szabad Vasárnap elnevezésű kampány apropóján a KDNP-s Barankovics István Alapítvány és a katolikus püspöki kar Iustitia et Pax (Igazság és Béke) Bizottsága közös konferenciát szervezett.
A zsidó-keresztény kultúrkörből következően a pihenőnap vallási tartalommal bír, de ez nem pusztán hitbuzgalmi kérdés, az egész társadalmat érinti – tágította a kört rögtön az elején Semjén Zsolt, a KDNP elnöke. A munka nélkül eltöltött nap a természetjogból is következik. Márpedig a parlament – mondta – nem játszhat Istent, csak olyan törvényeket hozhat, amelyek levezethetők a természetjogból. És egyáltalán nem mindegy, hogy a hét melyik napja munkaszünet: a történelmi tradíció és a társadalmi közmegegyezés szerint a vasárnapnak kell lennie.
A család szempontjából is fontos ez – folytatta. Nem lehet úgy közös programokat szervezni, hogy az anya kedden kapja meg a szabadnapját, az apa csütörtökön, miközben a gyerekek csak hét végén érnek rá. (Nyilvánvalóan azt az optimális, ám távolról sem jellemző esetet vette alapul, amikor a családban mindkét szülőnek van állása.) A felsorolt érveknek nagyobb a súlyuk, mint az ellenérveknek – utalt Semjén Zsolt azokra, akiknek kedvenc szórakozásuk, hogy a vasárnapokat valamelyik plázában töltik.
A KDNP törvénymódosító elképzelései azért hagynak kiskapukat. A kereskedő döntésétől függően, legfeljebb évi 12 alkalommal valamennyi üzlet nyitva lehetne: üdülőhelyeken minden bizonnyal a nyári, a városokban a karácsonyi időszakot választanák. A tilalom nem vonatkozna a vendéglőkre vagy például a szállodákra, és nem vonatkozna a „közjó érdekében” végzett tevékenységre sem. Semjén a tűzoltókat, a rendőröket és az orvosokat említette, de kihagyta azokat, akik a legtöbbet éppen vasárnap dolgoznak – a papokat. (Kérdésünkre később kijelentette, hogy a papok szolgálata megköveteli a vasárnapi munkavégzést, számukra bizonyos értelemben a hívők közössége testesíti meg a családot.)
Ami a keresztényeknek a vasárnap, az a vallásos zsidóknak a szombat, a sabbat. A KDNP elnöke – aki előadásában többször is kitért a zsidó hagyományokra – közölte, hogy a többségi társadalomnak kötelessége biztosítani a sabbat megtartását. Ennek jelentőségét hangsúlyozta Weisz Péter, a KDNP, azaz a Barankovics Alapítvány izraelita műhelyének elnöke is. Bár: az évezredek során „inkább a sabbat tartotta meg a zsidóságot, mint a zsidóság a sabbatot”. Mayer Mihály katolikus püspök az ateizmus élénk bírálata után követendő példaként állította a keresztények elé a diaszpórában élő zsidóságot, amely mindig is ragaszkodott ünnepeihez, és Izraelt, ahol „Isten jelen van a társadalomban”.
A tudományos vizsgálatok eredményei egybevágnak az egyházi tanításokkal – állapította meg Kopp Mária, a Semmelweis Egyetem magatartástudományi intézetének igazgató-helyettese. A hétvégi munkavégzés bizonyíthatóan szerepet játszik a férfiak korai halálozásában, és a felmérések azt is kimutatták, hogy azok a férfiak, akik értékrendjében a gyerek és a család előkelő helyet foglal el, jóval tovább élnek, mint társaik.
A KDNP szerint a vasárnapi zárva tartást nem sínylenék meg a boltok, és attól sem kell tartani, hogy munkahelyek szűnnének meg. Nincsenek ilyen aggályai Sáling Józsefnek, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete elnökének sem. Lapunknak elmondta, hogy a kereskedelemben dolgozó félmillió ember közül százezer kénytelen hétvégi munkát végezni. A szakszervezeti vezető úgy véli, ez a szám első körben akár a felére is csökkenthető.
