Valamit válaszolni kell azokra a társadalmi igényekre, amelyet a Kossuth téri gyülekezés vagy a Magyar Gárda jelent, ezek azonban járulékos kérdések. Az alapprobléma a társadalmi, gazdasági és kulturális válság, a társadalom bizonyos csoportjainak lesüllyedése – mondta lapunknak adott interjújában az állampolgári jogok országgyűlési biztosa. Szabó Máté ombudsman szerint a gyülekezési jog változtatása végrehajtható úgy, hogy az nem jelenti az állampolgári jogok korlátozását.
– Ha úgy gondolnánk, tüntethetnénk most a Parlament előtt?
– Mi hármasban? Ha a megfelelő eljárásnak alávetnénk magunkat…
– Nemrég éppen Ön jelentette be, hogy korlátozná az Országház közvetlen környezetében a demonstrációkat.
– Nem egészen így van. Az ombudsmani hivatal jelenleg vizsgálatot folytat a gyülekezési jogszabály módosításainak alternatíváival kapcsolatosan. Amikor újságírók megkérdezték, hogy milyen szempontok merültek fel, többek között ezt is megemlítettem. Szerintem ez sem tabu. Másrészt az ombudsmani intézményhez az is hozzátartozhat, hogy bizonyos, korábban evidenciának tekintett témákról alternatív gondolkodást indítson el. Ráadásul Magyarországon már volt ilyen korlátozás a rendszerváltozáskor – igaz, körülbelül két hétig élt. Német mintára vették át; az egykori NSZK sok évtizede demokratikus jogállam, és a gyülekezési jogot úgy is korlátozás nélkül gyakorolhatták évtizedekig, hogy nem lehetett a parlamenthez túl közel menni. 1989-ben amikor a békés átmenet körvonalai már kirajzolódtak, villámgyorsan lehetővé tették a parlament körüli gyülekezést, hiszen erőszakmentes forradalom zajlott le .
– Időközben azonban megváltoztak a körülmények…
– Így van, a 90-es évek erőszakmentességének politikai kultúrája az ezredfordulótól vagy inkább a 2002-es választásoktól kezdve Magyarországon megkérdőjeleződött. Ma már kézzelfoghatóak azok a fenyegetések, amelyek a képviselőket, magát a parlament intézményét, illetve a Kossuth téren lévő kulturális emlékeket érik. Biztos vagyok abban, hogy az említett változtatás bevezethető úgy hogy nem jelenti az állampolgári jogok korlátozását. Ugyanakkor állampolgári jogai nemcsak a tüntetőknek vannak, hanem a téren lakóknak, vagy az ott dolgozó tisztviselőknek is. Nagyon sokféle alapjog van, amelyek konfliktusba kerülhetnek egymással. A gyülekezés mindig dilemmákhoz és konfliktusokhoz vezet, vagyis itt mérlegelésre lenne szükség különböző szempontok között. Gyakorlati szempontok, és az imént említett történeti változás, valamint nemzetközi példák vezettek oda, hogy a Parlament előtti térre vonatkozó korlátozás lehetőségét vitakérdésként megfogalmaztam. De a vizsgálat még nem fejeződött be és javaslatunk tulajdonképpen az alternatívákat próbálja majd megmutatni: mit lehetne csinálni a gyülekezési joggal a biztonság és a szabadság értékeinek egyensúlyának érdekében.
(folytatás a Népszava napilapban)
Népszava Online
