Dr. Gyury József ügyvédet azóta fenyegetik életveszélyesen, amióta elvállalta idősb. H. Dezső olaszliszkai cigányember jogi képviseletét, akit meg azzal vádolnak, hogy részt vett Szögi Lajos tiszavasvári tanár meggyilkolásában. Dr. Gyury tizenhét évig volt zsaru, két évig a titkosszolgálatnál is dolgozott, és furcsállja, hogy idáig miért nem került sor úgynevezett bizonyítási kísérletre.
Szögi Lajos tiszavasvári tanárt 2006. október 15-én gyilkolták meg Olaszliszkán és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság a büntetőügy tárgyalását a héten kezdte meg Miskolcon. A vádlottak száma nyolc; egy asszony és hét férfi, ketten fiatalkorúak. A férfiakat azzal gyanúsítják, hogy különös kegyetlenséggel öltek, s hogy a meggyilkolt tanár autójában 388 ezer 850 forintnyi kárt tettek. Az asszonyt két különösen védett tanú vallomása alapján fogták perbe, ellene felbújtás a vád, vagyishogy állítólag azt ordította: „Öljétek meg a magyart, mert meghalt a gyerek!” A nyolc vádlottból csak kettőnek, idősb. H. Dezsőnek és a feleségének lett meghatalmazott ügyvédje, a többieknek hivatalból rendeltek ki jogi képviselőket, akikkel aztán számtalanszor előfordult, hogy elfoglaltságra hivatkozva ügyfelük kihallgatásain nem jelentek meg. A III. rendű vádlott kirendelt jogi képviselője a bíróság folyosóján azt nyilatkozta: „Ez nem az az ügy, amiből az ember hírnevet akarna csinálni. Az ügyfeleim sem örülnének, ha megtudnák, miféle büntetőügyben kit kell képviselnem. Mindenkinek joga van tisztességes védelemhez, csakhogy az emberek egy része azt gondolja, az ügyvéd az ügyfele cselekedeteivel azonosul. Nincs azonosulás, dehogy értek vele egyet! Az ember elolvassa a vádiratot, és rosszul lesz! A kötelező védelem úgy néz ki, hogy kapunk egy határozatot, holnap jelenjünk meg, mert kirendeltek. De hiába szólnak reggel, hogy 11-kor kihallgatás van, ha aznap egy tárgyaláson ülök.”
Dr. Gyury József, az olaszliszkai H. Dezső és Dezsőné jogi képviseletét ingyen vállalta el:
– Egyrészt azért – mondta Dr. Gyury a BAZ Megyei Bíróság épületében -, mert főtitkára vagyok a Magyarországi Kisebbségek Pártjának, másrészt mert fölháborított, hogy az olaszliszkai gyilkosságot úgy állították be, mintha az tipikus cigánybűnözés lenne. Amióta a védelmüket elvállaltam, azóta több száz mocskolódó e-mailt kaptam. Voltam már zsidó és cigány, és megfenyegettek. Életveszélyesen. Azt ígérték, megölnek, a fiamat is, az irodámat pedig felgyújtják.
– Az olaszliszkai büntetőügy második napján ön fölállt és protestált. Mit akart elérni?
– Aznap jelent meg egy cikk a Magyar Nemzetben, amiben megfenyegették a bírói tanácsot. Arra kértem a tisztelt bíróságot, határolódjon el a cikktől és minden efféle nyomásgyakorlástól. Az ügyet a megyei bíróságtól a tisztességes eljárás miatt akartam elhozni. Mert van 48 tanú és 8 vádlott; és egy bizonyítási kísérlettel még a nyomozás során be lehetett volna határolni, ki hol volt, mit csinált. Rutin nyomozói munka. Tudom, mert tizenhét évig zsaru voltam. Egy ilyen ügyben a szerepek tisztázása lényegesebb, mint a vallomások, amik meg homlokegyenest ellentmondanak egymásnak. Ki kellett volna menni a helyszínre, és lejátszani a történetet, ami mindössze 2-3 percig tartott.
– De ha eltérőek a tanúvallomások, akkor mi alapján állítanák be az embereket?
– Ez egy nyomozástechnikai feladat, tudja minden szakképzett gyilkossági detektív. A bizonyítási indítványomat azonban elutasították.
– Zsaruként mi volt a szakterülete?
– Bűnügyi területen dolgoztam, az utolsó két évben pedig a titkosszolgálatnál.
– Miért pont a II. rendű vádlott, idősb. H. Dezső képviseletét vállalta?
– Mert amikor letartóztatták az I. és a III. rendű vádlottakat, akkor rá két napra bevitték az I. rendű vádlott édesapját is. Az édesanya akkor még szabadlábon volt, feljött Budapestre és megkereste a Magyar Kisebbségek Pártját.
– A vádirat szerint az apa is ugyanúgy vádolható avval, hogy halálosan megrúgta Szögi Lajost.
– Az meg nem szerepel a vádiratban, hogy a gyilkosság 16 óra 01 perctől 16 óra 04 percig tartott, és az ötödik percben már ő, az apa telefonált a mentőknek, a rendőröknek. El tudja képzelni, hogy egyik kezében a balta, a másikban meg a telefon?
– De hogy került a vádiratba a balta?
– Az össze-vissza tett vallomások alapján, amik nem lettek rendesen kiértékelve. Vagy vegyük a feleségét, H. Dezsőnét, akiről mindössze két különösen védett tanú állítja, hogy azt kiabálta: „Öljétek meg a magyart!
– Hogyan kerül az ügybe két különösen védett tanú?
– Ez jó kérdés. És miért volt jelen az ügyész a védett tanúk kihallgatásán? És miért minősítették a gyilkosságot különösen kegyetlennek?
– Mit akar ezzel mondani?
– Azt, hogy a magyar igazságszolgáltatás ezzel a büntetőüggyel akar példát statuálni, másrészt így akarja lecsillapítani a szélsőjobbot. Az olaszliszkai gyilkosság a legrosszabb esetben is hirtelen felindulásból elkövetett emberölés. Önbíráskodás és halált okozó testi sértés. A különös kegyetlenség azt jelenti, hogy időben elhúzódó és nagyon nagy fájdalommal jár. Ha én a kést hatvanhétszer magába döföm, az egy indulati cselekmény. De ha a kést hatvanhétszer hatvanhét percen át szúrom magába, az már különös kegyetlenség.
– A tömegnek mi volt a szerepe?
– Ez a másik nagy kérdés. Mert ha bűnös ez a nyolc ember, akkor mindenki más is. Mind a negyvennyolc tanú, de még a két védett tanú is. És miért? Mert bűnsegédek. Mert a jelenlétükkel erősítették az elkövetés szándékát.
– A különös kegyetlenség nem jelentheti azt, hogy Szögi Lajos fejét és nyakát negyven tompa erőbehatás érte?
– Azt kérdezi, hogy ez akár negyven embertől is származhatott? És hogy ki vihette be a halálos rúgást? Vélhetően az, aki bakancsot viselt.
– És kinek a lábán volt bakancs?
– Tudjuk? Állítólag a VI. rendű F. Györgyön.
– Aki meg ártatlannak vallja magát.
– A vádlott úgy védekezik, ahogy akar. De a nyomozó hatóságnak lett volna a dolga, hogy kiderítse, ki mit láthatott és mi történt.
– A bíró bejelentette, lesz helyszíni tárgyalás.
– Minden attól függ, kik lesznek jelen. Ha a bíró valamennyi vádlottat és tanút megidézi, akkor még bizonyítási kísérlet is lehet belőle.
Népszava Online
