Az utóbbi egy-másfél évben jelentősen megerősödtek a különböző szélsőséges csoportok. Létük azonban meglehetősen régre nyúlik vissza. Szakértők ennek indokait gazdasági és politikai válságokban, illetve az utóbbi 10-20 év lényeges, de némi kiábrándultságot is hozó változásaiban is látják. A folyamat ellen küzdeni lehet, de teljesen felszámolni szinte lehetetlennek tűnik.
Az utóbbi egy-másfél évben mindenki számára jól érzékelhetően megerősödtek a különböző szélsőséges csoportok. Mára a politikusok elleni nyílt, de egyelőre csak óvatosabb támadások miatt is előtérbe kerülnek. A szélsőségesek látványos jelenléte tulajdonképpen a mindennapok részévé vált, ahogyan a jelenség felszámolására tett különböző kísérletek is.
Az ilyen csoportok létezése nem csak az utóbbi időkre jellemző, a szélsőségesek régóta jelen vannak a társadalomban – mondta lapunknak Erős Ferenc. A neves pszichológus hozzátette: habár a radikálisok pontos létszámáról nincs adata, valószínűnek tartja, hogy nem a számuk nőtt jelentősen, hanem „hangosabbak” lettek. Jelenlétükről általánosságban úgy vélekedett, a különböző politikai szélsőségek gyakran jelennek meg vagy erősödnek fel különböző gazdasági, politikai válságok idején. A múlt rendszerben, a szocializmusban erősen korlátozva voltak az ilyen mozgalmak, ezek a rendszerváltás után, a 90-es évektől kezdve „kirobbanhattak”. Már akkor elkezdtek szerveződni a radikális csoportok – mutatott rá Erős. A Magyar Gárda újdonsága abban rejlik, hogy az eddigiekhez képest szervezettebb, félkatonai szervezetként írható le.
Erős a szélsőségeseket alapvetően két csoportra osztotta: egyrészről jelen van – a politikai sajtóban is – a visszafogottabb, civilizáltabb; másrészről az utcai szélsőségesség is létezik. Ez utóbbi erősödhetett fel, a másiknak viszont lényegesen kiterjedtebb lehet a társadalmi bázisa. A cigányellenesség sem új keletű – vélte a szakértő. Ez egy könnyen tematizálható, esetenként mások szimpátiáját is kiváltó „megoldás”, amelyben komoly szerepet játszhat egy olyan „célpont” kiválasztása, amelyen le lehet vezetni az indulatokat.
A szélsőségesség egész Kelet-Közép-Európában gyakori jelenség – vélekedett a lapunk által megkérdezett biztonságpolitikai szakértő. (Erre szolgálhat bizonyítékul a szlovák „gárda” megalakulása is – a szerk.) Tálas Péter a jelenség felerősödését három okra vezette vissza, amelyek egymást is erősítik. Az egyik az Európai Unióhoz való csatlakozás, amely sokakban nem váltotta be az ahhoz fűzött reményeket. Kiváltó ok még a kisebbségeket – „nemzeti integrációjukat” – érintő problémakör. Harmadik okként a globalizáció hatását említette. Utóbbi szerinte azért különös, mivel Európa ezen részén a GDP (bruttó hazai termék) egy jelentős részét gyakran a beáramló tőke által létrehozott termelő lehetőségek, vállalkozások adják, ami ellen még akkor is nagy az ellenérzés, ha sokaknak ez ad megélhetést. Tálas mindemellett kiemelte a populizmus káros hatását. Szerinte a szomszédos országokban is megfigyelhető a politika ezen beszédstílusa, nem csak ellenzéki körökben.
A radikálisok ugyanakkor még mindig csak a társadalom egy elenyésző részét képezik, a többségnek pedig igénye az, hogy az ilyen csoportosulásoknak gátat szabjanak – vélte Erős Ferenc. Ezért a Magyar Gárda feloszlatásának kezdeményezését társadalmi igényként lehet értelmezni, ezzel a csoport azonban megteremtheti a maga mitológiáját. Az üldözöttségtudat, a mártíromság pedig tovább erősítheti őket, a probléma tehát nem oldódik meg – hívta fel a figyelmet Erős.
Főbb események a szélsőségek terjedésében
1992. október 23-án beszéde közben bőrfejűek kifütyülik Göncz Árpádot, a köztársaság akkori elnökét. Ez az árpádsávos zászlók első „bemutatkozása” is.Szabó Albert 1993-ban hazatér Ausztráliából, és még ebben az évben megalapítja a 94-ben, Hitler születésnapján létrejövő Magyar Hungarista Mozgalom elődjét. 1996. október 23-án tartott beszédében nyíltan uszít a zsidóság ellen. 1998-ban Szabót három év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélik közösség elleni izgatás miatt. Ezután visszatér Ausztráliába.1999-ben megalakul a Jobboldali Ifjúsági Közösség, amely négy évvel később már párt, Jobbik néven. A szervezet egyik alelnöke, későbbi elnöke Vona Gábor. Ő a Magyar Gárda egyik alapítója és első elnöke is.1998-ban megalakul a Blood & Honour (jelentése: vér és becsület) magyarországi szervezete. A több szomszédos államból kitiltott Toroczkai László 2001-ben megalapítja a Hatvannégy Vármegye Mozgalmat. Toroczkai a tavalyi MTV-székházi ostrom után mond le vezetői pozíciójáról.2001-ben megalakul a Vér és Becsület Kulturális Egyesület. Egy évvel később Sződligeten megszervezik a Fehér karácsony nevű neonáci találkozót. 2003 februárjában a várban akarnak II. világháborús megemlékezést tartani, de ezt megakadályozzák. A szervezetet 2005-ben feloszlatják.2006 januárjában Mónus Áront jogerősen felmentette a közösség elleni izgatás és a sajtórendészeti vétség vádja alól a Fővárosi Ítélőtábla; a férfi ellen a Cion bölcseinek jegyzőkönyve című könyv 1999-es és Hitler Mein Kampf című művének 1996-os magyarországi megjelentetése miatt indult eljárás.Különböző szervezetek rendeznek megemlékezéseket a „Becsület napján” (február 11.), így kívánnak emléket állítani a 1945-ös német-magyar kitörési kísérletnek. A rendezvényt 2007-ben a Hősök terén tartották meg.2006.őszén sorozatos tüntetések, zavargások. Radikálisok megrongálják a Szabadság téri szovjet hősi emlékművet, megostromolják és feldúlják az MTV székházát, ekkor és később többször is összecsapnak a rendőrséggel. 2007-ben megalakul a Magyar Gárda, amely a köztársasági elnök szerint is cigányellenes rendezvényeket rendez.
